A Százszorszép Művészeti Bázisóvoda galériaavatóján egy különleges meglepetés is napvilágot látott: egy százéves kolbásztöltő került elő, amely a rendezvény színes programját gazdagította. Az eseményhez kapcsolódóan videókat is készítettek, amelyek bemuta

A békéscsabai Százszorszép Művészeti Bázisóvodában "Hogy volt régen?" címmel galériamegnyitót ünnepeltek, ahol a gyermekek régi tárgyakon keresztül ismerkedhettek meg a falusi élet hagyományaival. A kolbászfesztivál apropóján még egy közel százéves kolbásztöltőt is bemutattak.

A múlt és a hagyományok tisztelete állt a középpontban a Százszorszép Művészeti Bázisóvoda legújabb eseményén. Az intézmény "Hogy volt régen?" címmel nyitotta meg galériáját, ahol a gyerekek közvetlen tapasztalatokat szerezhettek arról, miként éltek és dolgoztak egykor a falusi emberek. Az óvoda munkatársai számos csodálatos, régi tárgyat gyűjtöttek össze a kiállításra, köztük egy több mint százéves kolbásztöltőt is, amely különleges érdekességként vonzotta a fiatal látogatók figyelmét.

Békéscsabán megnyílt az évszaki galéria, ahol egy különleges felfedezés is történt: előkerült egy százéves kolbásztöltő, amely a helyi gasztronómiai hagyományok gazdagságát idézi fel. A galéria új színt visz a város kulturális életébe, és remek alkalmat teremt a látogatóknak, hogy megismerkedjenek a régió történetével és ízletes örökségével.

Ledzényi Lászlóné óvónő vezette a kiállítást, mutatta be a gyermekeknek a tárgyakat és mesélt róluk.

A téma és az eszközök kiválasztása mögött többféle indok húzódik meg. Először is, a téma iránti érdeklődésem már régóta jelen van, és úgy érzem, hogy ez a kérdéskör fontos és aktuális. Az eszközök, amelyeket választottam, a legjobban segítenek abban, hogy mélyebb megértést nyerjek a témáról, és lehetőséget adnak arra, hogy kreatívan kifejezhessem magam. Ezen kívül, az általam választott módszerek és technikák lehetővé teszik, hogy különböző nézőpontokat és megközelítéseket vizsgáljak, így gazdagabb és színesebb képet kaphassak a kutatott területről. Az egyediségre törekvésem is motivál, hiszen szeretném, ha a munkám nemcsak informatív, hanem inspiráló is lenne mások számára.

Két fő indok húzódik meg a szavaim mögött. Az első és legfontosabb, hogy ezek a régi tárgyak különösen közel állnak a szívemhez, hiszen nosztalgikus emlékeket idéznek fel bennem. Amikor még olyan kicsi voltam, mint most a gyerekek, gyakran látogattam a nagyszüleimet, ahol ezek a régi holmik mindennapjaim részei voltak. Sőt, volt alkalom, amikor én magam is használhattam őket! A második indokom az, hogy szeretném, ha az óvodáskorú gyermekek megismerkednének ezekkel a régi eszközökkel, hogy lássák, milyen tárgyakat használtak régen az emberek, és hogy felfedezzék, hogyan fejlődtek ezek a dolgok a modern kor vívmányaivá.

- Honnan sikerült ennyi szép és régi eszközt találni?

Szeretném kifejezni mély hálámat kolléganőimnek, akiknek odaadó segítsége és munkája nélkül ez a múltidéző kiállítás nem jöhetett volna létre. Együtt, közösen gyűjtöttük össze a régi családi emlékeket, és ez a közös erőfeszítés lehetővé tette számunkra, hogy életre keltsük a múlt varázsát.