Amerikai-kínai csúcstalálkozó: kereskedelmi tűzszünet a globális piacokért

Valamilyen megállapodás lesz Donald Trump és Hszi Csin-ping között az amerikai és a kínai elnök dél-koreai csúcstalálkozóján, de továbbra is sok a nyitott kérdés. Például az is, tartós béke születik-e köztük, vagy csak átmeneti megoldások várhatóak. A világgazdaság szempontjából sem mindegy.

Várhatóan kompromisszumos megoldás születik Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő között a két ország kereskedelmi vitájában, így valamilyen eredménye biztos lesz a két vezető mai, Dél-Koreában esedékes találkozójának. A tárgyalók -- He Lifeng kínai miniszterelnök-helyettes és Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter - Kuala Lumpurban, az ASEAN-csúcstalálkozó alatt folytatott kétnapos egyeztetések során megállapodtak arról, hogy Kína vállalná: egy évig felfüggeszti a ritkaföldfémek, az ehhez köthető termékek, valamint a feldolgozásukhoz szükséges gépek és berendezések exportkorlátozását. Ezek az intézkedések korábban komoly feszültségeket idéztek elő a kereskedelmi háborúban. Peking csak annyit ismert el, hogy "előzetes konszenzus" született. A kínai lépésért cserébe az Egyesült Államok visszavonja a kínai termékekre vonatkozó százszázalékos büntetővámokra vonatkozó fenyegetését. Maga Trump szerdán újságírói kérdésre felvetette a vámok csökkentésének lehetőségét, de részleteket nem közölt.

A lehetséges megállapodás komoly megkönnyebbülést hozna a piacok és a vállalatok számára, hiszen korábban a november 1-jétől életbe lépő akár 155 százalékos amerikai vámemelés miatti aggodalmak uralták a hangulatot. Kína októberben fokozta az exportellenőrzéseit, így a vállalkozásoknak mostantól részletes adatokat, üzleti terveket, sőt, még termékfotókat is be kell nyújtaniuk az exportengedély megszerzéséhez.

Az Egyesült Államok korábban kereskedelmi megállapodásokat kötött számos ázsiai országgal, mint például Kambodzsa, Malajzia, Thaiföld és Vietnam. Ezek az egyezmények lehetővé teszik az amerikai ipar számára, hogy kedvező hozzáférést nyerjen az ott található ritkaföldfémekhez, amelyek kulcsszerepet játszanak a modern technológiákban. Az Egyesült Államok e különleges megállapodások révén két célt kívánt egyszerre elérni: politikai szempontból igyekezett csökkenteni a kelet-ázsiai országok Kínától való függőségét, míg gazdasági értelemben pedig a saját ipari kapacitásait kívánta megerősíteni.

meg akarta kerülni Kínát a ritkaföldfémek beszerzésénél. Ez azonban csak részben sikerülhet, hiszen Kína adja a világ ritkaföldfém-termelésének 70 százalékát.

A ritkaföldfémek kulcsszerepet játszanak a korszerű technológiai világban. Ezek az anyagok nélkülözhetetlenek különféle iparágakban, mint például az elektronika, az energetika, az orvostudomány, a vegyipar és a kommunikáció, különösen a mobiltelefonok és más fejlett eszközök előállításában. Trump világosan kifejezte: nem kívánja, hogy Peking ezzel a kérdéssel manipuláljon. Ugyanakkor Kína olyan garanciákat keres, amelyek biztosítanák, hogy az Egyesült Államok nem fogja teljesen elzárni a kínai technológiai vállalatokat.

A csütörtöki dél-koreai Trump-Hszi találkozó tehát a világ két legnagyobb gazdasága közötti törékennyé vált kapcsolatok kulcsfontosságú tesztje. Ám egy átfogó megállapodás rendkívül bonyolult, ami a két ország kapcsolatainak összetett jellegéből is adódik.

Valójában mindkét vezető számára fontos lenne, hogy eredményeket mutassanak fel.

Az amerikai belpolitikai érdekek is jelentős szerepet játszanak ebben a helyzetben. Trump tavalyi elnökválasztási kampánya során ígérte, hogy keményebb fellépést fog kezdeményezni Kínával szemben. Ugyanakkor az infláció megfékezése, az ellátási láncok stabilitásának megőrzése és az amerikai vállalatok profitnövelési lehetőségei mind arra sarkallják, hogy legalább részleges megállapodásokat kössön. A republikánus párton belül viszont feszültség tapasztalható: a mezőgazdasági lobbi a kínai vásárlások növekedésére számít, míg a technológiai szektor a technológiai export korlátozásainak enyhítését szorgalmazza.

Peking számára is kedvező lenne a feszültség csökkentése, hiszen a vámháború fokozódása tovább lassíthatja a gazdasági növekedést. Azonban a megállapodás elérése nem mentes Hszi számára a politikai kihívásoktól, hiszen a célja, hogy hazájában győztesként jelenjen meg. Ráadásul a kínai elnök nem siet a megállapodásra, mivel úgy véli, hogy az idő az ő oldalán áll. Kínának még mindig vannak lehetőségei a kezében, amelyek nem csupán a ritkaföldfémek kivitelének korlátozására vonatkoznak. Ide tartozik a fentanil kérdése, valamint a Tajvan körüli geopolitikai feszültségek fenntartása is. Az Egyesült Államok azt állítja, hogy a kínai gyártók nagy mennyiségben termelnek és exportálnak fentanil-származékokat, amelyeket főként mexikói drogkartellek használnak fel, így kerülve be az Egyesült Államok piacára, és hozzájárulva az évente tízezrek halálát okozó opioid-válsághoz. Hszi elnök várhatóan bejelenti, hogy Peking csökkenti a fentanil-származékok exportját.

Tajvannal kapcsolatban már kissé más a helyzet, az amerikai elnök nem mutat olyan elkötelezettséget a sziget védelme iránt, mint elődje, Joe Biden. Trump "stratégiai kétértelműséget" képvisel, bár hangsúlyozza az Egyesült Államok katonai fölényét, kerüli, hogy kiálljon Tajvan függetlensége mellett és a Kínával folytatott kereskedelmi tárgyalásokat helyezi előtérbe. Trump több alkalommal kijelentette, hogy Hszi Csin-ping ígéretet tett neki arra: amíg ő van hivatalban, Kína nem indít inváziót Tajvan ellen. Hogy ez ügyben várható-e előrelépés, kérdéses. Az azonban szinte biztos, hogy ma jóváhagyják azt a megállapodást, mely szerint amerikai befektetők szerezhetik meg az ellenőrzést a TikTok amerikai kirendeltsége felett.

Egy újabb vitás téma a két ország között a Boeing ügyével kapcsolatos.

Trump elnök megfenyegette Kínát a Boeing repülőgépek alkatrészexportjának felfüggesztésével, ami súlyos csapás lenne Pekingnek, hiszen az ország mintegy 1800 ilyen gépet üzemeltet, ezek pedig folyamatos alkatrészpótlást igényelnek. Kína válaszul 2025 áprilisában felfüggesztette új Boeing gépek átvételét, vissza is küldött néhányat közülük, leállította az új rendeléseket, jelentős bevételkiesést okozva a Boeing számára: több mint 200 gép átadását függesztették fel.

Trump célja, hogy Kína több amerikai szóját vásároljon, mivel ez alapvető fontosságú az amerikai mezőgazdaság számára. A kínai piac hagyományosan a legfontosabb vevője az Egyesült Államok szójatermésének, de a kereskedelmi feszültségek miatt az exportlehetőségek jelentősen beszűkültek, ami komoly anyagi károkat okozott az amerikai gazdák számára. Az USA szójatermésének körülbelül felét exportálja, és korábban ennek egyharmada Kínába került. A vámháború következtében Kína más forrásokat keresett, főként Brazíliából és Argentínából, így az amerikai szójatermelők piaci részesedése drasztikusan csökkent.

A dél-koreai találkozón olyan kulcsfontosságú témák kerülnek napirendre, amelyek közvetlen hatással vannak a globális gazdaságra. Különösen hangsúlyos a globális ellátási láncok stabilitásának megőrzése. Kína évtizedeken keresztül töltötte be a "világ gyára" szerepét, míg az Egyesült Államok a legnagyobb felvevőpiacként van jelen a piacon. 2022-ben az amerikai import körülbelül 16%-a származott Kínából, ami csökkenést jelent a korábbi 22%-os csúcsról, de Peking továbbra is Washington legfőbb kereskedelmi partnere maradt. A kétoldalú kereskedelem értéke 2024-re várhatóan eléri a 600 milliárd dollárt. A globális ellátási láncok zökkenőmentes működése minden ország számára alapvető fontosságú. A legfontosabb iparágak - mint az okostelefonok, laptopok, félvezetők, ritkaföldfémek, napelemek, elektromos járművek és textiltermékek - termelési és értékesítési folyamatai szorosan összefonódnak. Elemzések szerint, ha egy ország (például Vietnam, India vagy Mexikó) megpróbálja helyettesíteni Kínát mint közvetlen beszállítót, gyakran még mindig kínai köztes termékekre és kínai tulajdonú vállalatokra kell támaszkodnia. Ez a helyzet rámutat arra, hogy a globális kereskedelmi kapcsolatok bonyolult és kölcsönösen függő rendszert alkotnak.

A makrogazdasági stabilitás megőrzése érdekében kiemelt figyelem irányul a mai tárgyalásokra. Az IMF legfrissebb, októberi előrejelzése szerint a globális GDP 2025-re 3,2 százalékkal nőhet, ami a korábbi pesszimista előrejelzésekhez képest kedvezőbb kilátásokat jelent. Mindazonáltal ez a fejlődés Trump és Hszi Csin-ping közötti megállapodástól függ. Ha a kereskedelmi konfliktusok tovább fokozódnak, az IMF előrejelzései szerint a világgazdasági növekedés jelentős mértékben lelassulhat. Éppen ezért nem meglepő, hogy a piaci szereplők érdeklődése ma Dél-Korea felé irányul.

Európa is izgatottan követi az eseményeket.

Európa számára elengedhetetlen, hogy a feszültségek csökkenjenek az Egyesült Államok és Kína között. Egy stabilabb kapcsolat révén mérséklődne az ellátási láncok sebezhetősége, csökkennének a nyersanyagok és az energiaárak ingadozásai, valamint enyhülnének a recessziós nyomások az euróövezetben. Mindazonáltal ez csak akkor szolgálja az unió érdekeit, ha a folyamatosan kockázatcsökkentő stratégiát követi, és védi a kulcsfontosságú iparágait, különösen az autó- és akkumulátor szektort. Egy kedvezőtlen megállapodás könnyen stratégiai függőségekhez és transzatlanti feszültségekhez vezethet, ami gyengítené az EU pozícióját Pekinggel szemben.

A német gazdaság rendkívül erősen támaszkodik a kínai ritkaföldfémekre, amelyek elengedhetetlenek az elektromos akkumulátorok és motorok gyártásához. Ezen alapanyagok szinte kizárólag Kínából származnak, ami komoly kockázatot jelent. Ráadásul a legutóbbi kínai exportkorlátozások következtében a katonai célú felhasználásra nem adnak ki engedélyt, ami kifejezetten kedvezőtlen helyzetet teremt a német hadiipar számára.

A kereskedelmi feszültségek csökkentése kedvező hatással lenne az eurózóna növekedési perspektíváira. Viszont, ha a vámháborúk továbbra is folytatódnak, az újabb gazdasági sokkot idézhetne elő – hívja fel a figyelmet az Európai Központi Bank.

A vámtarifák alakulása egy izgalmas folyamat, amely szorosan összefonódik a kereskedelmi politikák és a gazdasági környezet változásaival. Az eltelt időszak során különböző tényezők – mint például a politikai döntések, a globális piactendenciák és a technológiai fejlődés – mind hozzájárultak a vámtarifák dinamikus módosulásához. Az egyes országok gazdasági stratégiái, valamint a nemzetközi kereskedelem szabályozása szintén jelentős hatással volt a vámok mértékére és struktúrájára. Az évek során a vámok nemcsak a termékek árát befolyásolták, hanem a kereskedelmi kapcsolatok alakulását is formálták, így tükrözve a globális gazdaság folyamatait és kihívásait.

2025 áprilisában Trump drámai lépést tett, amikor 125 százalékos vámot rendelt el a kínai importtermékekre, bizonyos kategóriákban, mint például az elektromos járművek, akár 245 százalékos mértéket is elérve. Erre Kína 84 százalékos vámmal reagált, jelezve, hogy nem hajlandó tétlenül nézni az amerikai intézkedéseket. Májusra a felek, a keretmegállapodás keretein belül, egy átmeneti "tűzszünetet" kötöttek, amelynek következtében az Egyesült Államok vámjai jelentősen csökkentek, míg Kína is tett engedményeket. Augusztusban Trump úgy döntött, hogy 90 nappal meghosszabbítja ezt a vámfegyverszünetet, elhalasztva a tervezett újabb emeléseket novemberre. A november 10-i határidő kitolása és a keretmegállapodás hatására a két ország 30 százalékos (az USA Kínára) és 10 százalékos (Kína az USA-ra) maximális vámszinten tárgyalt. Amennyiben azonban nem sikerül tartós megállapodást elérni, a felek olyan magas vámokat vethetnek ki egymás termékeire, amelyek gyakorlatilag kereskedelmi embargónak felelnek meg.