A János-hegy magasságáig emelkedtek a lávacafatok Hawaiin, mintha a föld mélyéből szabadult volna fel a tűz és a szenvedély.

500 méter magasra törő lenyűgöző dupla lávaszökőkút található a hawaii Nagy-szigeten, amely lenyűgöző látványt nyújt a vulkáni aktivitás csodálói számára. Forrás: USGS HVO

Hullámlovaglás, Pearl Harbor és vulkánok - a Hawaii-szigetekről talán ez a három dolog jut leggyakrabban eszünkbe. A Csendes-óceán vízéből kiemelkedő Hawaii kétségtelenül a Föld egyik legaktívabb vulkáni területe. Tavaly december 23. óta pulzáló kitörések zajlanak a szigetek délkeleti tagján, a Nagy-szigeten található Kilauea vulkáni területen. Itt található a hawaii vulkánok istennőjének, Pelének a lakhelye, a Halema'uma'u kráter, ahol szombaton (helyi idő szerint péntek este) látványos lávaszökőkút-kitörés indult. A déli kürtőből több mint 500 méter magasba csaptak fel a lávacafatok.

Tuzo Wilson az 1960-as években a Hawaii-szigetek területét "hotspotnak", azaz forró foltnak nevezte el. Ez a Csendes-óceán közepén elhelyezkedő szigetsor vulkáni aktivitása akkoriban nem illeszkedett az újonnan kibontakozó lemeztektonika-elmélet főbb alapelveihez, mivel nem a kőzetlemezek határvonalán zajlott. Néhány év elteltével Jason Morgan világította meg a jelenséget, és felfedte, hogy mi állhat a forró foltok kialakulásának hátterében. Morgan elmélete szerint ezek a forró foltok a földköpeny és a földmag határáról, mintegy 2900 kilométer mélységből, magas hőmérsékletű kőzetanyagok emelkedésével jönnek létre, amelyek évente néhány centiméteres sebességgel jutnak a felszínre.

Igen, a kőzetanyagok emelkedése a kőzeteken belül egy valós jelenség, amit a tudományos kutatások alátámasztanak. A földköpeny teljes terjedelme szilárd halmazállapotú, azonban a magas hőmérsékletek következtében a kőzetek fizikai jellemzői jelentősen eltérnek a felszínen megszokottaktól. A földköpeny alsóbb rétegeiben a kőzetek nem merevek, ahogyan azt a földköpeny legfelsőbb részén tapasztalhatjuk; sokkal inkább rugalmasan reagálnak a különböző fizikai hatásokra. Például, ha a földköpeny alsóbb zónáiban a földmag hője miatt a kőzetek felmelegszenek, akkor sűrűségük csökken, ami jelentős tömeg esetén olyan nagy felhajtóerőt generálhat, hogy a kőzetek lassan emelkedni kezdenek. Eközben a felette lévő kőzetek lassan szétsodródnak, utat engedve az emelkedő, forró kőzetanyagnak. Ezt a jelenséget Morgan plume-nak, vagyis földköpenycsóvának nevezzük. Ezek a csóvák felelősek bolygónk legnagyobb lávaöntő kitöréseiért, amelyek sok élőlény drámai kihalásához vezettek. Jelenleg szerencsére nem tapasztalunk ilyen eseményeket, de a Hawaii-szigetek vulkánossága egy lecsengő, ám folyamatosan aktív szakaszához kapcsolódik ennek a folyamatnak.

2024. december 23-án a Kilauea vulkán területén egy látványos esemény történt: a beszakadásos kráterben a földfelszín hirtelen megnyílt, és hatalmas lávaszökőkút tört fel. Ezt követően a kitörés rövidebb-hosszabb szünetekkel többször is megismétlődött, és jelenleg már a 35. kitörési fázis zajlik. A legújabb kitörés nem csupán a mennyiségével, hanem a magasságával is kiemelkedik, hiszen a lávaszökőkút 500 méter fölé emelkedett – ez a magasság a János-hegy tengerszint feletti magasságával vetekszik. Ez a teljesítmény közelíti a Kilauea eddigi rekordját, amelyet 1959-ben a Kilauea Iki lávaszökőkútja állított fel, 580 méter magassággal. A világ legmagasabb lávaszökőkút rekordját azonban a japán Izu-Ósima tartja, ahol 1986. november 30-án 1600 méterre tört fel a láva, míg az Etna 2021. februárjában 1500 méter magasra jutott, alig lemaradva a japán csúcsról.

A lávaszökőkút a vulkánkitörések egyik leglenyűgözőbb és legdíszesebb megnyilvánulása. E különleges jelenség mögött viszonylag egyszerű fizikai folyamat áll: a sekély mélységben lévő magmatározóban gyorsan felhalmozódó gázok hirtelen törnek a felszínre, hasonlóan ahhoz, amikor a Forma-1-es verseny végén a felrázott pezsgőspalackot kinyitják. Ezek a gázok gyorsan emelkednek a kürtőcsatornát kitöltő bazaltos kőzetolvadékban, és amikor elérik a felszínt, hatalmas nyomással szétszakítják a kőzetolvadékot, lávacafatokat és felfelé szálló lávadarabokat lökve a magasba.

A jelenlegi, pulzáló jellegű hawaii vulkáni kitörés rendkívül ritka esemény, hiszen legutóbb 1983. január 3. és 1986. június között tapasztalhattunk hasonló aktivitást, amikor a Puʻu ʻŌʻō vulkáni kúp keletkezett. E három és fél év leforgása alatt 44 lávaszökőkút-kitörés zajlott, míg az idei évben kevesebb mint egy esztendő alatt már 35 kitörésnek lehettünk tanúi. Ha ez a tendencia folytatódik, jövő év elejére újabb rekord születhet. 1986-ban a 44. lávaszökőkút-kitörést követően egy hatalmas lávaöntő kitörés vette kezdetét, amely több mint 35 éven át töretlenül folytatódott. Most pedig az a kérdés, hogy a jelenlegi pulzáló kitörés milyen irányba fejlődik majd, és hogyan zárul ez a folyamat. Jelenleg erre a kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni. A Kilauea vulkán folyamatosan „lélegzik”: a kitörési szünetek alatt a felszín emelkedik, míg a vulkáni tevékenységet követően visszasüllyed. Ez a jelenség összefüggésben áll a magmatározóban felhalmozódott gázok nyomásával, amelyek képesek megemelni a felettük található forró kőzetet. A vulkán életének ezen dinamikája izgalmasan alakul, és figyelésre méltó, hogy mi vár ránk a következő időszakban.

A Hawaii Nagy-szigetén tevékenykedő vulkanológusok, akik jelenleg az amerikai vulkánmegfigyelő állomásokat sújtó kényszerű leállás következményeivel küzdenek, folyamatosan gyűjtik a legfrissebb lávamintákat. E minták elemzése révén próbálják feltárni a magmatározók titkait és a kőzetolvadék utánpótlásának forrásait. Szerencsére a vulkánok elhelyezkedése távol esik a lakott területektől, így a kitörések közvetlen veszélyt nem jelentenek a helyi lakosság számára. Azonban a magasra emelkedő lávaszökőkutakból kis méretű kőzetüvegszilánkok és vulkáni gázok kerülhetnek a levegőbe, amelyek széles területen vulkáni szmogot okozhatnak, ami komoly figyelmet igényel. Az ilyen kitörések általában néhány óráig, esetleg egy napig tartanak, majd egy másfél-két hetes szünet következik, amelyet újabb gázkiáramlás és lávaszökőkút-kitörések követhetnek. Az eseményeket, ahogyan eddig is, folyamatosan nyomon követhetitek a Tűzhányó Blog Facebook-csoportjában.