Egyszer volt, hol nem volt, egy olyan időszak Hollywood fényes világában, amikor a kalocsai mintás ruhák igazi divatdiktátorokká váltak. A színes hímzések és a különleges motívumok egyedi stílust kölcsönöztek a hírességeknek, akik büszkén viselték ezeket
A tárlat szívében a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum gazdag textilgyűjteménye található. Czingel Szilvia, a kiállítás kurátora és a múzeum igazgatója, hangsúlyozza, hogy gyűjteményükben számos öltözet rejtőzik, amelyeket már hosszú ideje szeretnének a nagyközönség elé vinni. A kiállítás célja, hogy feltárja a népművészet és a divat hajszálvékony összefonódásait, mintegy 150 műtárgy – köztük 70 ruha, valamint számos cipő, táska és egyéb kiegészítő – bemutatásával. Különlegességei között megtalálható Tüdős Klára, a harmincas évek neves divattervezőjének éjfekete, színes hímzéssel ékesített ruhája, Dalaarna romantikus, hófehér csipkés menyasszonyi öltözete, valamint az a népi ihletésű estélyi ruha is, amelyben Sebestyén Márta a Buckingham-palota színpadán énekelt az angol királyi család előtt. Ez a ruha tavaly a Dívák című kiállításon is szerepelt a Magyar Zene Házában, tovább erősítve a hazai népművészet és kortárs divat kapcsolatát.
A kiállítás célja, hogy felfedezzük a népművészet és a kortárs divat közötti izgalmas kapcsolatokat. Az itt bemutatott tárgyak nem csupán esztétikai szempontból figyelemre méltóak, hanem gazdag történeteik is különlegessé teszik őket. Legyen szó az ikonikus alkotók munkáiról vagy a megelevenedett történelmi pillanatokról, mindegyik darab egyedi világot tár elénk – mondja Czingel Szilvia, a kiállítás kurátora.
A kiállítás négy különböző magyar tájegység hagyományos viseletét mutatja be, amelyek lenyűgöző formavilágukkal és gazdag díszítettségükkel mindig is a tervezők kedvelt inspirációs forrásai voltak. A matyó, a sárközi, a kalocsai és a kalotaszegi öltözetek nem csupán szépségükkel, hanem a mögöttük rejlő kulturális örökséggel is magukra vonják a figyelmet. A tárlat történeti íve során felmerülnek olyan neves tervezők nevei a XX. század elejéről, akik itthon talán kevésbé ismertek, de a nemzetközi színtéren jelentős szerepet játszottak. Ilyen például Almásy Jacqualine, aki Louis J. Cartier ékszerész feleségeként a francia arisztokrácia körében ismert személyiség volt, de saját jogán is a magyar elit divatikonjává vált. A visszaemlékezések szerint nem csupán szépsége, hanem stílusa is figyelemre méltó volt; a Vogue francia divatlap számára a korszak egyik legismertebb divatfotósa örökítette meg. Baráti köre is figyelemre méltó, hiszen olyan hírességekkel barátkozott, mint Elsa Schiaparelli, aki a szürrealista művészekkel, Salvador Dalival és Man Ray-jel együtt dolgozott. Schiaparelli nem csak érdeklődéssel követte a magyar motívumokat, hanem a Néprajzi Múzeum textilgyűjteményében is inspirációt keresett. De nem ő volt az egyedüli, aki felfedezte a hagyományos öltözetek varázsát: Kárász Mariska, a Budapestről New Yorkba kivándorolt divattervező és textilművész, a magyar népművészet elemeit ötvözte a modern női divattal, extravagáns ruhadarabokat teremtve. Emellett alkalmazta a batikolás, hímzés és szűrrátét technikáit is, gazdagítva ezzel a divat palettáját. Robert Piguet és Edward Molyneux szintén felfedezték a magyaros motívumokat, a "motif hongrois-t", amelyeket ruhaterveikbe is beépítettek. Molyneux különösen érdeklődött a pesti divat iránt, és Tüdős Klára Pántlika szalonját is felkereste, ahol két kollekciós darabot vásárolt. Ahogy egy korabeli pesti újságíró lelkes szavaival fogalmazott: "ezután biztos világdivat lesz e kreációkból".
Nos, nem lett, mert a történelem közbeszólt, és egy ideig más irányba terelte az ország divatéletének lehetőségeit. Jött a világháború, majd a vörös diktatúra, New York és Párizs helyett pedig maradt Moszkva és a KGST országai. A szocialista időszakban a háziipari szövetkezetek berkein belül igyekeztek a tervezők szűkös lehetőségeikhez mérten alkotni. Aztán pedig virágot bontott a táncházmozgalom, amely a népi kultúra (újra)felfedezésével az öltözködésre is hatással volt.
A vasfüggönyön túli világ eközben lelkesen inspirálódott a népi motívumokból: a holokauszt elől menekülő, Izraelben letelepedő Lea Gottlieb tervező - Holon Design Múzeum Lea Gottlieb fürdőruha-kollekcióját most először mutatják be Európában -, az esőkabátkészítést cserélte fel a luxus fürdőruhák tervezésre, darabjait olyan híres modellek hordták a '90-es években a kifutón, mint Naomi Campbell és Claudia Schiffer. Az 1991-es Csárdás-kollekció a matyó hímzésmintáit dolgozta fel, míg a Hungarian Rhapsody nevű kollekciója kalocsai motívumok kavalkádját használta fel. Lea Gottlieb korabeli vásárlói között olyan hírességeket találunk, mint Diana walesi hercegné, valamint Elizabeth Taylor és Brook Shields amerikai színésznők.
A tárlat nem csupán a (divat)történeti érdekességeket vonultatja fel, hanem a nemzeti reprezentáció kérdéskörének is jelentős figyelmet szentel. Kiemelkedő példái között szerepel Sebestyén Márta ikonikus fellépőruhája, valamint a sport világában megjelenő reprezentációs lehetőségek, mint Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes és világbajnok műkorcsolyázó matyómintás kűrruhája. Érdekesség, hogy ezt a ruhát Sallay András édesanyjának első bálozóként viselt ruhájáról kölcsönzött övvel díszítették. A 2012-es londoni olimpián bemutatott formaruhák, melyek kalotaszegi motívumokkal ékesítettek, viszont megosztóbb véleményeket váltottak ki, hiszen társadalmi szinten nem alakult ki egységes konszenzus az esztétikájukkal kapcsolatban. Ma már a légiközlekedés történetének különös darabjaként tekinthetünk a kalocsai motívumokkal díszített Malév repülőgépmakettjére is, amely a kiállításon szintén látható. A Malév 2009-ben pályázatot hirdetett a nemzeti identitást hangsúlyozó festésminták megalkotására, melynek nyertese Ferencz Attila lett, aki kalocsai mintát álmodott meg a repülőgép számára. Sajnos a megvalósításra a Malév bezárása miatt már nem kerülhetett sor.
A tárlat ugyanakkor aktuális kérdéseket, így a kulturális kisajátítás témáját is felveti, amely jelenség a fast fashion világát éppúgy érintheti, mint az haute couture-ét - mindezt két példával is alátámasztják a tárlat rendezői. Egy nagynevű francia divatház a közelmúltban olyan női inget dobott piacra - hivatkozás nélkül -, amely erősen hasonlított a romániai Szeben-Hegyalja régió női népviseletéhez. Mindez Romániában olyan nagy felháborodást váltott ki, hogy a divatház képviselői a francia nagyköveten keresztül kénytelenek voltak bocsánatot kérni a román államtól. Egy fast fashion divatcég tavaly őszi kollekciójában pedig egy régi kalotaszegi mintával díszített kabátot jelentetett meg, ami ugyancsak felveti a kulturális örökség kisajátításának problémáját - a cég ebben az esetben sem jelezte a minta eredetét. Mindez olyannyira elgondolkodtatta az uniós döntéshozókat, hogy az esetek elkerülése végett idén egyértelmű szabályozás bevezetését fontolgatják.
A kiállítás október 30-ig látogatható, a ház nyitvatartási idejének megfelelően. A tervek szerint több alkalommal is tematikus tárlatvezetéseket szerveznek, amelyek során mélyebb betekintést nyerhetünk a kiállított művek világába.
