Vlagyimir Putyin: Oroszország nyitott a kompromisszumra Donald Trumppal a háborús helyzet rendezése érdekében.

Az orosz elnök kifejezte készségét arra, hogy bármikor találkozzon az újonnan megválasztott amerikai elnökkel, akivel állítása szerint hosszú idő óta nem folytatott eszmecserét.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki moszkvai évértékelő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy nyitott bármilyen beszélgetésre vagy találkozóra Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel - számolt be róla az MTI.

"Elsősorban szeretném megemlíteni, hogy nem tudom, mikor kerülhet sor a találkozásunkra, mivel ő erről egy szót sem ejtett. Már több mint négy éve nem volt alkalmam beszélni vele. Természetesen, bármikor készen állok arra, hogy találkozzunk. Készen állok a személyes találkozóra is" - fogalmazott Vlagyimir Putyin.

A Reuters szerint arra is kitért, hogy kész kompromisszumot kötni Ukrajna ügyében a Donald Trumppal a háború befejezéséről folytatott esetleges tárgyalásokon, és hogy az orosz erők a harctéren az elsődleges céljaik elérése felé haladnak. A megválasztott elnök korábban azt ígérte, hogy hivatalba lépése után hamar véget vet az orosz-ukrán háborúnak, de egyelőre nem közölt részleteket arról, hogyan érhetné ezt el.

A nagy újratervezés - Az európai hatalmak gondolkodnak, hogyan vehetnék át a vezetést az amerikaiaktól Ukrajna támogatásában

Putyin azzal az állítással szembesült, hogy Oroszország gyenge helyzetben van, és határozottan visszautasította ezt a nézetet. Szerinte Oroszország sokkal erősebb lett azóta, hogy 2022-ben parancsára megindult az orosz hadsereg Ukrajna ellen. "Mindig is hangsúlyoztuk, hogy nyitottak vagyunk a tárgyalásokra és a kompromisszumokra" - fogalmazott az orosz elnök. Hozzátette, hogy szerinte az ukrán erők soraiból hamarosan elfogynak azok, akik hajlandóak harcolni, és úgy vélte, hogy nemsokára senki sem marad. "Mi készen állunk, de a másik félnek is késznek kell lennie a párbeszédre és a megbékélésre" - zárta gondolatait Putyin.

Azt hangoztatta továbbá, hogy a nyugati légvédelmi rendszerek képtelenek megbirkózni az orosz Oresnyik hiperszonikus rakéták fenyegetésével, így azoknak minimális esélyük van a megsemmisítésükre.

Egy technológiai kísérletet, egy "XXI. századi high-tech párbajt" javasol ennek bebizonyítására.

"Válasszanak ki egy megsemmisítendő célpontot, például Kijevet, és irányítsák oda az összes légvédelmi és rakétavédelmi egységüket. Mi pedig végrehajtunk egy támadást Oresnyik segítségével, és megnézzük, mi fog történni. Nyitottak vagyunk egy ilyen kísérletre. De vajon a másik oldal is felkészült erre?" – reagált egy új orosz fegyverrendszerről szóló nyugati szakértői véleményre.

Az orosz elnök kifejtette, hogy a Kreml összességében elérte kitűzött céljait Szíriában, és a damaszkuszi hatalomváltás nem tekinthető számára vereségnek. Az évértékelő beszédében az orosz államfő hangsúlyozta, hogy az orosz gazdaság helyzete stabilnak mondható: tavaly 3,6 százalékos növekedést mutatott, és idén 3,9-4 százalék közötti eredményt várnak. Ugyanakkor a szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a kedvező GDP-adatok mögött valójában a hadigazdálkodásra való átállás hatásai állnak.

Az Aszad-rezsim bukása nem Oroszország gyengeségének a jele, hanem csak annak, hogy a Kreml most már mindent egy lapra tesz fel