Küzdelem az ideális munkatársért – Itt az idő, hogy belevágj?

A korlátozott képességekkel bíró chatbotokat egyre inkább fejlettebb mesterséges intelligenciával rendelkező ügynökök váltják fel. Ezek a modern megoldások már képesek bonyolult feladatok elvégzésére és önálló döntések meghozatalára, így jelentősen szélesebb spektrumú szolgáltatásokat nyújtanak.

* A legnagyobb áttörés a technológia révén az ügyfélkezelésben, az ellátási lánc menedzsmentben és az adatelemzésben várható.

Az MI sikeres integrálásához nem csupán jól megtervezett üzleti stratégiára van szükség, hanem elengedhetetlen a korszerű adatkezelési rendszerek kiépítése is. Ezen kívül fontos, hogy maximálisan kihasználjuk a rendelkezésre álló innovációs támogatásokat, mint például a DIMOP Plusz vagy a GINOP Plusz programokat.

* Az üzleti kihívások mellett a szabályozási kérdésekkel is foglalkozni kell: februártól életbe léptek a tiltott tevékenységekre vonatkozó uniós előírások, amelyek megszegése akár 35 millió eurós bírságot vonhat maga után.

Figyelemre méltó új irányvonalak bontakoznak ki a mesterséges intelligencia (MI) világában. Különösen érdemes kiemelni egy fontos tendenciát: a jövőbeni előrejelzések alapján a jelenleg elterjedt, de korlátozott funkciókkal bíró chatbotokat egy sokkal fejlettebb technológiával bíró MI-ügynökök (artificial intelligence agent) fogják felváltani.

Ügynök, az ideális munkatárs

Az MI-ügynökök már nem csak egyszerű kérdésekre válaszolnak majd, esetleg tartalmat generálnak, hanem összetett feladatok ellátására alkalmasak, önműködő, célorientált megoldások lesznek. Elég egy problémát és egy elvárt kimenetet megadni, ezt részekre bontják és a saját utasításaik (promtjaik) alapján meg is oldják.

A fogalom már széles körben elterjedt, és a legnagyobb technológiai cégek mind aktívan dolgoznak ezen a területen. A nagy nyelvi modellek képességei folyamatosan fejlődnek, egyre inkább kifinomultakká válnak. Az OpenAI például egy számítógép-használó ügynököt (CUA) alkalmaz az önálló böngészés érdekében, míg a Google Project Jarvis néven ismert terméke az online kutatások során nyújthat segítséget. Bár ezek a megoldások még gyerekcipőben járnak, a jövőben robbanásszerű fejlődésre lehet számítani ezen a területen.

A Gartner piackutató cég 2025-ös előrejelzése szerint 2028-ra a vállalati szoftveralkalmazások 33%-a integrál majd mesterséges intelligenciát használó ügynököket, ami jelentős növekedést jelent a 2024-es egy százalékhoz képest. Ezen fejlett rendszerek már akkor a napi döntések 15%-át képesek lesznek önállóan meghozni, szemben a 2024-es nullás aránnyal.

A Deloitte tanácsadó cég előrejelzése szerint 2025 végére a mesterséges intelligenciát alkalmazó vállalatok negyede már készen áll arra, hogy MI-ügynököket integráljon működésükbe. A cég becslései alapján ez a szám 2027-re akár 50 százalékra is emelkedhet. A mesterséges intelligencia gyors elterjedése új lehetőségeket teremt, hiszen ez az ideális munkaerő sosem fárad el, mindig frissen és figyelmesen végzi el a rábízott feladatokat, így hozzájárul a hatékonyság és a pontosság növeléséhez.

Elemzések sorát lehetne itt a témában idézni, az arányokban vannak eltérések, az irányban nincs: a technológia kilép a kísérletezés terepéről, a szerepe a mindennapi üzleti folyamatokba tevődik át. A várakozások szerint a legnagyobb áttörés az ügyfélkezelésben, az ellátási lánc menedzsmentben és az adatelemzésben lehet.

A felkészülés halogatása sosem a legjobb döntés. A technológiai fejlődés üteme szédítően gyors, és ezt jól mutatja egy figyelemre méltó adat: a ChatGPT globális heti felhasználóinak száma alig két év alatt meghaladta a 300 milliót. Érdemes megjegyezni, hogy az internet ezt a felhasználói bázist csak egy évtizednyi működés után, a 2000-es évek elején érte el. Az OpenAI, a chatbot mögött álló fejlesztőcsapat, február elején bejelentette, hogy a heti felhasználók száma már 400 millióra emelkedett, ami egy hónap alatt 33 százalékos növekedést tükröz. Ez a lendület figyelmeztet arra, hogy a technológiai világban való lépést tartani kulcsfontosságú.

Felkészülni - Milyen módon érdemes nekiindulni? A felkészülés művészete sokszínű és egyedi megközelítéseket igényel. Fontos, hogy megtaláljuk a számunkra legmegfelelőbb módszereket, amelyek segítenek a céljaink elérésében. Íme néhány kreatív lépés, amelyek segíthetnek a felkészülési folyamatban: 1. **Célok kitűzése**: Határozd meg, mit szeretnél elérni. Legyenek ezek rövid- vagy hosszú távú célok, fontos, hogy világosak legyenek. 2. **Tervezés**: Készíts egy részletes tervet, amely tartalmazza a szükséges lépéseket és határidőket. Használhatsz digitális eszközöket, de egy papíralapú napló is remek választás lehet. 3. **Információgyűjtés**: Tájékozódj a témáról. Olvass könyveket, nézz online kurzusokat, vagy keress mentorokat, akik segíthetnek a tudásod bővítésében. 4. **Gyakorlás**: A tudás megszerzése mellett fontos a gyakorlati tapasztalat is. Kísérletezz, próbálj ki új dolgokat, és tanulj a hibáidból. 5. **Önreflexió**: Rendszeresen értékeld az előrehaladásodat. Mi működik jól? Hol van szükség javításra? Az önreflexió segít, hogy folyamatosan fejlődj. 6. **Támogatói hálózat**: Építs ki egy támogató közösséget. Csatlakozz csoportokhoz, ahol hasonló érdeklődésű emberekkel találkozhatsz, és megoszthatjátok tapasztalataitokat. 7. **Rugalmasság**: Légy nyitott a változásokra. Néha a legjobban kidolgozott tervek is módosításra szorulnak, ezért fontos, hogy alkalmazkodj a körülményekhez. A felkészülés nem csupán egy lépés, hanem egy folyamat, amely folyamatos tanulást és alkalmazkodást igényel. Ne feledd, hogy mindenki másképp közelíti meg ezt a kihívást, ezért érdemes megtalálni a saját, egyedi módszereidet!

A vállalatok számára elérhetővé váló fejlesztések üteme és azok valódi ígéreteik teljesítése még mindig bizonytalan kérdés marad. Bár a jövőbeli előrejelzések sok reményt keltenek, a teljes bizonyosságot nehéz elérni. Ennek ellenére érdemes elkezdeni a felkészülést, amennyire csak a körülmények engedik.

A cégvezetők számára elengedhetetlen, hogy folyamatosan bővítsék személyes ismereteiket, hiszen ez hozzájárul vállalkozásuk innovációs képességeinek fokozásához. Ez különösen fontos ahhoz, hogy a cég sikeresen alkalmazkodjon a rendkívül gyorsan változó piaci környezethez. A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása ma már inkább üzleti szempontból fontos, mintsem technológiai kihívásként kellene rá tekintenünk – erre figyelmeztetett a McKinsey január végén közzétett tanulmánya is. Emellett, mivel a mesterséges intelligencia modellek hatékonysága szorosan összefügg a feldolgozott adatok minőségével, kulcsfontosságú a fejlett adatkezelési rendszerek bevezetése is.

A hazai vállalkozásokat segíthetik ebben az innovációs tevékenység fejlesztésére igényelhető támogatások. Ilyenből több is található a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) kiírásai között. Az aktuális lehetőségekről az innen elérhető, folyamatosan frissülő táblázatból lehet tájékozódni. Ezek között számos a kutatás-fejlesztési projekteket érintő elem van, igényelhető támogatás új szoftver termékre vagy szolgáltatásra, infokommunikációs-technológia (IKT) szolgáltatásra, illetve adatfeldolgozási szolgáltatásra, illetve ilyenek bevezetésére.

Februártól hatályosak az európai szabályozás egyes előírásai

Az Európai Unió területén 2023 nyarán megalkották az AI Act rendeletet, amely a mesterséges intelligencia szabályozását célozza meg. Ez a jogszabály tavaly augusztus 1-jén lépett életbe, és a rendelkezések fokozatos bevezetése két éves időtartamot ölel fel. Ennek következtében a szabályozás gyakorlatba való átültetése egy összetett és hosszadalmas folyamat, azonban már léteznek olyan előírások, amelyek már most is érvényesek. (A részletekről bővebben itt lehet tájékozódni.)

Idén februártól új szabályozások léptek életbe, amelyek a társadalom védelmét szolgálják, és kifejezetten tiltanak bizonyos, elfogadhatatlan kockázatúnak minősített tevékenységeket. Ezek közé tartoznak a tudatalattira ható, manipulációra építő rendszerek, valamint azok a megoldások, amelyek a személyek sebezhetőségét kihasználják vagy biometrikus adatok alapján kategorizálnak. Azok a vállalkozások, amelyek ilyen rendszereket alkalmaznak, súlyos következményekkel nézhetnek szembe: a GDPR adatvédelmi törvényhez hasonlóan jelentős bírságokra számíthatnak, amelyek akár a 35 millió eurót vagy a globális éves bevételük 7%-át is elérhetik.

Az egyéb irányelvek tekintetében sajnos nem található sok konkrét részlet, de a következő hónapokban várhatóan jelentős átalakulásokra számíthatunk. Februárban Palkovics László, a korábbi Technológiai és Ipari Miniszter, a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztosként lépett elő, és egy március elején tartott konferencián arról beszélt, hogy a következő 8-10 hónapban dinamikus fejlődés várható ezen a területen.