Végre felfedezték Atlantisz legendás városát? Az Atlanti-óceán mélyén egy 120 000 éves, elveszett civilizáció nyomaira bukkantak a kutatók.
Mindannyian ismerjük Atlantisz legendáját, a mesés várost, amely évszázadok óta foglalkoztatja a képzeletünket. Nemrégiben a tudósok különleges rovereket indítottak egy sziklás táj felfedezésére, és a várakozásaikkal ellentétben nem csupán egyszerű köveket találtak. Az Atlanti-óceán mélyén, 700 méterrel a vízfelszín alatt, egy lenyűgöző, akár 120 000 éves város romjaira bukkantak. A felfedezés középpontjában egy hidrotermikus mező áll, amely olyan geológiai jelenség, ahol a forró víz szabadon áramlik a föld mélyéből, és számos titokkal kecsegtet a múlt rejtélyeiről.
A terület a Közép-Atlanti-hátság nyugati oldalán található, és a Science Alert beszámolója szerint ez a régió büszkélkedhet a leghosszabb életű geotermikus mezővel az óceán mélyén.
A kutatók jelenleg úgy gondolják, hogy az "elveszett város" kulcsot adhat az élet eredetének megértéséhez, sőt, akár a más bolygókon létező életformák lehetőségeit is megvilágíthatja.
A víz alatt rejtőző különleges világban felfedezhetjük az ókori falak titokzatos maradványait, melyeknek életkorát legalább 120 000 évre teszik. Ezen a lenyűgöző helyszínen forró gázokat lövellő kürtők is találhatók, amelyek a mélység titkait őrzik. Emellett ott áll egy impozáns monolit is, amely Poszeidón, a tengerek görög istenének nevét viseli, ezzel is hódolva a mitológia és a természet csodáinak.
A zord körülmények ellenére az "elveszett város rengeteg óceánlakó lénynek ad otthont, például csigáknak, mikrobiális közösségeknek és különféle rákféléknek. Úgy gondolják, hogy ezek az állatok a mező szellőzőnyílásaiból táplálkoznak, amelyek állítólag hidrogént, metánt és más gázokat köpnek ki.
A mikrobiológusok megfigyelései szerint a környezetünkben különféle állatok, például rákok, garnélarákok és angolnák is megtalálhatóak.
A kutatók véleménye szerint az Atlanti-óceánban felfedezett hidrotermikus mezőkhez hasonló jelenségek más helyeken is előfordulhatnak.
Ennek ellenére az elveszett város felfedezése továbbra is egyedülálló, hiszen eddig egyetlen távirányítású jármű sem jutott el ilyen messzire. William Brazelton mikrobiológus a The Smithsonian számára így fogalmazott az ősi ökoszisztémáról: "Ez a típusú ökoszisztéma példáját mutatja, amely jelenleg is aktívan létezhet az Enceladuson, a Szaturnusz holdján, vagy az Európán, a Jupiter holdján, és talán a múltban a Marson is hasonlóan alakult."
A felfedezés óta számos felhívás érkezett a helyszín védelme érdekében, mivel annak jelentősége kiemelkedő. 2018-ban azonban Lengyelország megkapta a jogot a Közép-Atlanti-hátság 10 000 négyzetkilométeres bányászati feltárására. Dr. Gretchen Fruh-Green, a felfedezés vezető tudósa a döntés kapcsán figyelmeztetett arra, hogy fennáll a veszélye, hogy az "elveszett város" végleg eltűnik.
"Elpusztíthatjuk ezt a helyet, mielőtt igazán felfognánk, mielőtt mélyen értékelni kezdenénk az egyedülálló jelentőségét. Kulcsfontosságú szerepe van az élet keletkezésének megértésében, valamint a korai földi folyamatok feltárásában. Ez a mi történelmünk, a Föld története, és ha zűrzavart okozunk, sosem tudhatjuk, milyen gyorsan fog helyreállni, vagy milyen következményekkel járna az óceánok kémiai összetételére."
