Hirtelen bekövetkező esemény: a magyar lakosság egyharmada súlyos nehézségekkel nézhet szembe.
Az utóbbi években tapasztalt jövedelmi és vagyoni különbségek miatti növekvő frusztráció, valamint az infláció drámai emelkedése komoly társadalmi feszültségeket idézett elő. A Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalatának, az International Personal Finance (IPF) megbízásából készült, kilenc országra kiterjedő reprezentatív kutatás eredményei szerint a magyar lakosság közel fele (47,7 százalék) a havi jövedelme csupán 20 százalékát tudja félretenni a hónap végén.
A helyzet rendkívül aggasztó azok körében, akik képtelenek megtakarítani: a legfrissebb adatok szerint a válaszadók 27,1 százaléka él hónapról hónapra, anélkül hogy egy fillért félretenne. Ez az arány folyamatos növekedést mutat: míg 2022-ben még "csupán" 21,1 százalék volt ez az érték, addig 2023-ra és 2024-re már meghaladta a 25 százalékot, és idén elérte a 27,1 százalékot a megtakarítani nem tudók aránya.
Nemzetközi összevetésben is látványosak a különbségek: míg a Provident más európai piacain - Lengyelországban, Csehországban és Romániában - átlagosan 18,6 százalék nem képes megtakarítani, a négy ország közül nálunk a legrosszabb a helyzet.
A nemek közötti eltérések egyértelműen megjelennek a pénzügyi adatokban: a nők 32%-a vallja, hogy képtelen akár egy kis összeget is félretenni, míg a férfiaknál ez az arány csupán 20%. A férfiak minden egyes vizsgált kategóriában kedvezőbb helyzetben vannak a megtakarítási lehetőségek terén, ami valószínűleg a munkaerőpiacon még mindig tapasztalható egyenlőtlenségekre vezethető vissza. A fiatal felnőttek, azaz a 18-34 éves korosztály esetében 36% nyilatkozott úgy, hogy a jövedelmeik több mint 20%-át el tudják tenni, ugyanakkor 15%-uk számára ez lehetetlen. Ezzel szemben a középkorúak (35-54 évesek) körében a válaszadók fele kevesebb mint 20%-os megtakarítási arányt tud felmutatni, és negyedüknek a hónap végére egyáltalán nem marad pénze. Az 55 év felettiek körében pedig közel 40% nem tud félretenni semmit.
Az adatok mögött jól kirajzolódnak a társadalmi különbségek: a nők, az alacsonyabb végzettségűek, a falvakban élők, valamint az idősebb korosztály tagjai sokkal nagyobb arányban tartoznak a nem-megtakarítók csoportjába. Érdemes megjegyezni, hogy a falvakban élők körében 34,3 százalék nem képes félretenni, míg a fővárosiak esetében ez az arány 22 százalék.
A lakosság megtakarítási szokásai között jelentős eltérések figyelhetők meg. A legnagyobb csoportot (32,4 százalék) azok alkotják, akik nem tudtak minden hónapban, vagy a legtöbb hónapban félretenni, de alkalmanként, amikor adódott rá lehetőségük, sikerült némi megtakarítást felhalmozniuk. Ez azt jelzi, hogy bár anyagi helyzetük nem mindig tette lehetővé a folyamatos megtakarítást, mégis időnként törekedtek pénzügyi helyzetük javítására.
A lakosság 29,2%-a az elmúlt év során egyáltalán nem tudott megtakarítani. Ez a helyzet jól tükrözi a változó gazdasági környezet által támasztott kihívásokat, valamint a folyamatosan növekvő költségek miatti megtakarítási nehézségeket. Ez a csoport különösen kiszolgáltatott, hiszen bármilyen váratlan kiadás esetén teljesen védtelen helyzetbe kerülhetnek, mivel üres bankszámlával képtelenek fedezni a váratlan költségeket.
A válaszadók 20,8 százaléka minden hónapban vagy a legtöbb hónapban próbált spórolni, de ennek összege nem volt fix - tehát a megtakarításuk nem volt tudatos, inkább alkalmi. A legkisebb csoportot képezték (12,6 százalék) azok, akik minden hónapban vagy a legtöbb hónapban egy előre meghatározott összeget tettek félre, ami optimális lenne a vagyoni stabilitás eléréséhez.
A lakosság jelentős hányada rendkívül sebezhető helyzetbe kerülhet, amennyiben hirtelen elveszíti fő bevételi forrását. Egy friss kutatás alapján a megkérdezettek mindössze 12,2%-a gondolja úgy, hogy több mint egy évig képes lenne fedezni a kiadásait a megtakarításaiból. Ezen kívül csupán 6,2%-uk véli úgy, hogy egy teljes évig eltarthatják anyagi tartalékaik, azonban e két csoport együttesen sem éri el a válaszadók ötödét.
A megtakarítások stabilitása meglehetősen vegyes képet mutat: mindössze 4,6 százalék nyilatkozott arról, hogy kilenc hónapra elegendő pénzügyi tartalékkal bír, míg 12,3 százalék esetében ez az időszak hat hónapra csökkenthető. A válaszadók 15,5 százaléka tud csak három hónapnyi alapkiadásnak megfelelő megtakarítást elképzelni. A legnagyobb csoport, 22,7 százalék, viszont azt gondolja, hogy tartalékaik kevesebb mint három hónapig elegendőek lennének, ha hirtelen munkanélkülivé válnának.
A legnagyobb aggodalomra okot adó tényező, hogy a válaszadók 21,3 százaléka teljesen mentes bármilyen megtakarítástól vagy pénzügyi tartaléktól. Ez azt jelenti, hogy körülbelül minden ötödik ember azonnal pénzügyi nehézségekkel nézne szembe egy hirtelen jövedelemkiesés, például munkahely elvesztése, betegség vagy családi válság következtében.
Ha a megtakarítással nem rendelkezőket összeadjuk azokkal, akiknek a tartaléka kevesebb mint három hónapra elegendő, világossá válik, hogy a lakosság közel fele (44 százalék) pénzügyileg rendkívül sérülékeny. Minden háztartásnak célszerű lenne egyébként legalább 3-6 hónapnyi megélhetési költséget félretenni, hogy egy váratlan helyzet ne borítsa fel teljesen az anyagi egyensúlyt. Akinek nincs ilyen tartaléka, az sajnos nemcsak anyagilag, hanem pszichésen is folyamatos bizonytalanságban él: kiszolgáltatott a gazdasági környezet változásainak, a munkaerőpiaci hullámzásoknak vagy akár egy váratlan háztartási kiadásnak is.
A felmérés eredményei világosan jelzik, hogy a magyar lakosság közel fele nem élvezi ezt a biztonsági hálót. Ennek okai között szerepelnek a viszonylag alacsony jövedelmek és a megélhetési költségek emelkedése, de számos esetben a pénzügyi tudatosság és a tudatos tervezés hiánya is jelentős szerepet játszik.
