Uniós jelentés: Lakosságarányosan Magyarországon a legmagasabb a rákos megbetegedések miatti halálozások száma.

Az Európai Bizottság által közzétett jelentés szerint Magyarországon 2021-ben a daganatos megbetegedések következtében bekövetkező halálesetek száma jelentősen, harmadával meghaladta az uniós átlagot. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a rákos betegségek várhatóan 2050-ig két évvel rövidítik meg a magyar lakosság várható élettartamát.

Az Európai Bizottság és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közös jelentése szerint ugyan 2011 óta csökkent a rák miatti halálozási arányszám, 2021-ben lakosságarányosan Magyarországon haltak meg a legtöbben rákban a 29 vizsgált ország közül, csaknem harmadával meghaladva az uniós átlagot - írja az Index.

A többi uniós tagállamhoz hasonlóan Magyarországon is figyelemre méltó különbség mutatkozik a férfiak és nők halálozási arányában: a férfiak esetében ez az arány majdnem kétszerese a nőkének. Az időszak, amely 2011-től 2021-ig terjed, jelentős változásokat hozott, hiszen a férfiaknál 17, a nőknél pedig 9 százalékos csökkenést tapasztaltunk. Érdekes megjegyezni, hogy mindkét nem esetében ez a csökkenés felülmúlta a gazdaságilag hasonló országokban tapasztalt átlagos csökkenési ütemet, amely férfiaknál 12, nőknél pedig 7 százalék volt. A jelentés hangsúlyozza:

Magyarországon a rák kockázati tényezői aggasztó mértékben jelen vannak, nem csupán a felnőttek, hanem a fiatalok, köztük a serdülők körében is.

A dohányzás, az alkoholfogyasztás és az elhízás gyakorisága meghaladja az uniós átlagot, az elhízottak aránya pedig 58 százalékra nőtt, miközben az EU-ban ezeknél a tényezőknél inkább csökkenés figyelhető meg. A káros szenvedélyek mellett fontos szerepet játszik az is, hogy a gyümölcs- és zöldségfogyasztást tekintve a legrosszabb helyen állunk az unióban.

A rák különböző típusai közül a tüdőrák, a vastagbélrák és az emlőrák továbbra is a legfőbb halálokok közé tartoznak. A legújabb jelentés szerzői rámutattak, hogy a 2011 és 2021 közötti időszakban Magyarországon e rákformák halálozási aránya csökkent, ám 2021-ben még mindig a legmagasabb számokat regisztrálták az EU-ban. A szakértők szerint ennek a magas halálozási aránynak az oka részben abban rejlik, hogy Magyarországon a boncolások aránya jelentősen magasabb más európai országokhoz képest.

A rákügyi országprofil elemzése alapján megállapítható, hogy 2014 és 2022 között a 15 éves magyar fiatalok körében a túlsúlyosak aránya 19%-ról 25%-ra emelkedett, ezzel túllépve az uniós átlagot. A dohányzás visszaszorítása érdekében bevezetett szigorú szabályozások rövid távon bizonyos eredményeket hoztak, azonban hosszú távon a változások minimálisnak bizonyultak. Emellett a szűrőprogramokban, mint például az emlő- és méhnyakrák szűrésében, a részvételi arány csökkenése figyelhető meg, és a vastagbélrákszűrésre is alig jelentkeznek a magyar állampolgárok.

A jelentés hangsúlyozza, hogy az elmúlt évtized során az ötéves túlélési arányban tapasztalt előrelépés arra utal, hogy Magyarországon javult a rákkezelés színvonala. A diagnosztikai és terápiás eszközök, mint például a CT és MR készülékek, száma emelkedett, azonban az uniós átlaghoz viszonyítva még mindig alacsony szinten áll.

Az emberi erőforrások, különösen az orvosok és nővérek alacsony létszáma, folyamatos nehézségeket okoz a rák elleni harcban.

A Nemzeti Rákregiszter friss, előzetes adatai szerint Magyarországon 2022-ben körülbelül 71 ezer új rákos esetet diagnosztizáltak, a nem melanocitás rosszindulatú bőrtumorok nélkül. Ez a szám meghaladja a 2020-as és 2021-es évekből származó adatokat, amelyekben több mint 66 ezer új esetet regisztráltak. Ugyanakkor ez az érték még mindig elmarad a világjárvány előtti, 2019-es szinttől, amikor körülbelül 74 ezer új megbetegedést jegyeztek fel. A dokumentum megjegyzi, hogy a 2020-2021-es időszakban a koronavírus-járvány következtében elmaradt szűrővizsgálatok is hozzájárulhattak a látszólagos csökkenéshez. Továbbá, a világjárvány hatására később, előrehaladottabb stádiumban derülhetett fény eddig észrevétlen rákos megbetegedésekre.

A rák hatása a magyar munkaerőpiacra 2023 és 2050 között várhatóan az EU második legmagasabb értékét fogja képviselni. A század közepére a becslések szerint ezek a megbetegedések két évvel csökkentik a várható élettartamot hazánkban. Érdekesség, hogy a statisztikák szerint két fontos mutató, a megelőzésre fordított egészségügyi kiadások és a HPV-oltások aránya a magyarországi helyzetben kedvezőbb, mint az uniós átlag.