Tűzijáték nélkül vajon létezhet-e igazi ünnep? - így vélekednek a magyarok.

Hagyomány és közösségi élmények kereszttüzében: hogyan vélekednek napjaink magyarjai a tűzijátékokról? Egy új kutatás adatai révén színesebb perspektívába helyezhetjük ezt a kérdést.

A tűzijáték évtizedek óta elválaszthatatlan része a magyar ünnepeknek - augusztus 20-án a Duna felett, szilveszterkor a városi égbolton, vagy akár a vidéki falunapokon. Bár az utóbbi időben sok szó esik a korlátozásáról és a zavaró hatásairól, a legfrissebb felmérések azt mutatják: a magyarok többsége továbbra is szereti, támogatja és érzelmileg kötődik ehhez a látványos hagyományhoz.

Állatbarátok a frontvonalban

A fővárosi önkormányzat áprilisi felmérése rámutatott, hogy a budapestiek 73%-a nem tapasztalt egészségügyi problémákat a tűzijátékok következtében. Ugyanakkor az állattartók és állatbarátok többsége úgy véli, hogy érdemes lenne szigorítani a szabályozásokat. A hanghatások különösen zavaróak számukra, így 81%-uk támogatná a tűzijátékok időbeli korlátozását. Érdekes, hogy ez a nézőpont a szakmai közéletben is egyre nagyobb teret nyer.

A nemzeti összetartozás érzése és a közös élmények varázsa egyesül a tűzijáték csodálatos látványában. Amikor az égbolton felrobbanó színek és fények ünnepelnek minket, mindenki szívében egyesül a büszkeség és az összetartozás érzése. A tűzijáték nem csupán látványos esemény, hanem egy közösségi élmény, ahol együtt osztozunk az örömben és az ünneplésben, emlékeztetve minket arra, hogy közösen erősebbek vagyunk.

Az Europion júliusi kutatása alapján a magyar lakosság 63 százaléka úgy véli, hogy a tűzijáték jelentős kulturális és közösségi jelentőséggel bír. A válaszadók 58 százaléka kifejezetten támogatja, hogy ez a látványosság a nemzeti ünnepek elengedhetetlen része maradjon. Nem meglepő, hogy sokan úgy érzik, az augusztus 20-i rendezvénysorozat elképzelhetetlen lenne tűzijáték nélkül.

Érdekesség, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy ne csak a fővárosban, hanem vidéken is rendszeresen legyenek hasonló események. A válaszadók 42 százaléka kifejezetten szeretné, ha a látványosság a kisebb településekre is "leköltözne", jelezve, hogy a közösségi élményre vidéken is komoly igény van.

A fiatal generációk folytatják a hagyományok örökségét.

A 16-29 évesek körében a lelkesedés kiemelkedő: 43 százalékuk évente legalább egyszer használ pirotechnikai eszközt, 10 százalék pedig többször is. Ez azt mutatja, hogy a hagyomány a jövőben is fennmaradhat, hiszen a fiatal generáció nem csupán nézőként, hanem aktív résztvevőként is jelen van.