Trump nem tervez külön megállapodást kötni Orbánnal a vámokról, mivel számára az Európai Unió sokkal jelentősebb prioritás.

Nem állítom, hogy a Trump-Orbán viszony ne lenne jelentős, de az Egyesült Államok számára kulcsfontosságú, hogy harmonikus kapcsolatot ápoljon az Európai Unióval. Az USA nem kívánja gyengíteni az Uniót azzal, hogy olyan ország mellett áll ki, amely ellentétes a többségi EU-s állásponttal. Ezzel a megjegyzéssel reagált Radványi Miklós arra, hogy a magyar kormány - legalábbis kommunikációs szinten - egy külön vámalku lehetőségében bízik Washingtonnal. Az amerikai konzervatív közíró hangsúlyozta, hogy a Kongresszus, beleértve a republikánus többségű Szenátust is, világosan támogatja az együttműködést az unióval, és nem akarják, hogy újabb problémák merüljenek fel, amelyek elvonhatják a figyelmet a Trump számára legfontosabb kérdésről: a kínai-amerikai versengésről.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Bloombergnek adott interjújában bejelentette, hogy a magyar kormány kétoldalú tárgyalásokat kezdett az Egyesült Államokkal egy különleges együttműködés keretein belül. E nyilatkozat éppen azelőtt hangzott el, hogy Trump 90 napra felfüggesztette a pluszvámok bevezetését, többek között az EU-val kapcsolatban is, jelezve, hogy ez idő alatt 10%-os tarifát alkalmaznak. A helyzet azonban jogos kérdéseket vet fel: vajon valóban igaz lehet Szijjártó szava? Még ha a kétoldalú tárgyalások bele is illeszkednek abba a mintába, amely alapján Trump elvárja, hogy a különböző országok kedvezményekért „pitizzenek” előtte, a kérdés továbbra is érvényes.

Ugyanakkor az amerikai elnök egy nyilatkozatában később kifejtette, hogy az Európai Uniót egységes entitásként értékeli. Ez pedig azt sugallja, hogy ha külön megállapodásra törekszünk, akkor elengedhetetlen, hogy kilépjünk az EU-ból.

A szöveg egyedi átfogalmazásával az alábbiakban található: Nem elhanyagolható szempont, hogy az EU-ra vonatkozó vámemelés egyik fő indokaként Magyarországot és a hazánkban tapasztalható korrupciót említette a vámemeléseket elemző, több száz oldalas tanulmány. A Válasz Online részletes cikkéből kiderül, hogy a nemzeti túlszabályozással kapcsolatos kritikák sorában a magyar jogi keretrendszer többször is negatív példaként bukkant fel. A gyógyszerek ártámogatási rendszerének átláthatatlanságától kezdve a külföldiek számára nehezen elérhető kötelező ügyvédi kamarai tagságig számos kifogásolt magyar jelenséget említ a jelentés. Összesen 19 alkalommal hivatkozik Magyarországra, míg Szlovákiát csupán négyszer, Romániát és Lengyelországot tizenkétszer, Németországot pedig tizenhat alkalommal kritizálja. Bár Orbánék azt állították, hogy az elemzést a korábbi budapesti amerikai nagykövet, David Pressman készítette, ezt a Fehér Ház határozottan visszautasította.

Indokolt-e a magyar optimizmus a különleges együttműködés lehetőségeivel kapcsolatban? Erről faggattuk Radványi Miklóst.

Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi helyzetben nem ez a legégetőbb kérdés az amerikai külpolitikában - kezdte mondandóját egy republikánusokhoz közeli közíró. Szerinte a Trump-adminisztráció nem tervez külön tárgyalásokat az uniós tagállamokkal, hiszen nem szeretnék újabb feszültségeket generálni az amerikai-európai kapcsolatokban, amelyek már így is feszültek. A szakértő úgy véli, hogy Washington továbbra is egységes politikai, gazdasági és pénzügyi egységként tekint az Európai Unióra, és nem valószínű, hogy Trump kiemelne bármelyik tagországot a közös együttműködésből. Különösen, mivel most már nemcsak Lengyelország, hanem Szlovákia is egyértelműen az uniós politika mellett áll, míg Magyarország látszik, hogy kilóg a sorból. Nincs sem politikai, sem gazdasági indok arra, hogy Trump egy ilyen kis országot, mint Magyarország, külön kezeljen, hiszen ez a lépés mindent felborítana, és újra tárgyalásokat igényelne az EU-val, mint egységes blokkal. "Ez nem lenne ésszerű, és valószínűleg nem is fog megtörténni" - tette hozzá a szakértő.

Tényleg elegendő indok-e mindez a "macera" vállalására, figyelembe véve Orbán és Trump között hangoztatott különleges kapcsolatot? - tettük fel a kérdést. "Nem állítanám, hogy ez teljesen értéktelen, de az Egyesült Államok érdeke, hogy konszenzusra jusson az EU-val, és fenntartsa a normális, szinte szövetségi viszonyt" - válaszolta. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak nem célja, sőt, nem is kívánja megbontani az EU-t, amelynek megalakulását a második világháború után rendkívül aktívan támogatta. Nem véletlen, hogy sokan úgy vélik, az akkori amerikai nyomás nélkül a Közös Piac valószínűleg nem jöhetett volna létre - tette hozzá. "Nem hiszem, hogy az Egyesült Államok hosszú évtizedek politikai irányvonalát, stratégiáját bármely uniós országért, így Magyarországért is, feláldozná" - zárta gondolatát.

De hát tudjuk, látjuk, Trump totálisan kiszámíthatatlan, bármit és az ellenkezőjét is bármikor meghúzza - vetettük fel. Radványi szerint lehet vitatkozni Trump kül- és belpolitikájáról, de azt nem lehet elvitatni, hogy nem ő az egyedüli felelős. Vannak ugyanis olyan tanácsadói is, akik nem Bólogató Jánosok - mutatott rá, példaként hozva fel a vámmizéria kapcsán azt, hogy Peter Navarro tanácsadó ötlötte ki az egész vámemelési történetet, ő a nagy vámemelés-támogató, miközben Scot Bessent pénzügyminiszter álláspontját tükrözi a korábban bejelentett drasztikus vámemelések zömének kilencven napra történő felfüggesztése - nem véletlen, hogy közvetlenül a felfüggesztés előtt Trump másfél órát tárgyalt Bessenttel. Ez is mutatja: Trump tanácsadói sem vallanak egységes véleményt, Trump pedig meghallgatja őket, majd dönt.

Ez a helyzet még nem feltétlenül zárja ki, hogy a magyar kormány várakozása szerint Orbán Viktor külön megállapodást köthet Donald Trumppal, vagy esetleg mégis? – tettük fel a kérdést. "Nyilvánvaló, hogy a Kongresszusban, beleértve a republikánus többségű Szenátust is, a külpolitikában egyértelműen az USA és az EU közötti szolidaritás érvényesül, és senki sem kíván egy újabb problémát, amely elterelhetné a figyelmet arról, ami Trump számára a legfontosabb: a kínai-amerikai versengésről" – hangsúlyozta. Amikor felvetettük, hogy Oroszország nem lehet-e szintén versenytárs az Egyesült Államok számára, Radványi határozottan kijelentette, hogy az USA Kínát tekinti a legfőbb ellenfelének. Oroszország helyzete az ukrán konfliktus következményeként gyengült, kezdve attól, hogy kiderült, hadereje messze nem olyan, mint amilyennek a II. világháborúban megmutatkozott, egészen addig, hogy a számadatok alapján világosan látszik: a legfontosabb bevételi forrásuk, az olaj- és gázexport, drámai mértékben csökkent.

Egy szó, mint a száz, Washington nem szándékozik gyengíteni az EU-t, amely már most is számos kihívással néz szembe - fejtette ki Radványi, kiemelve Németországot és Franciaországot mint példákat. "Trump nem kívánja aláásni az Uniót azzal, hogy támogatja azt az országot, amely az EU többségével ellentétes irányba halad" - emelte ki.