A magyarországi rádiók zenei repertoárja általában harminc évvel ezelőtti dalokból áll, így a fiatalok már régóta eltávolodtak ettől a vonaltól. Azahriah például még az első húsz sláger közé sem tudott bekerülni.

Tartósítják a kínálatot, a kísérletezést pedig inkább hanyagolják a rádiók zenés műsorai. Mentségükre mondva le is mondtak a fiatalokról, akik körében a rádió hallgatása szinte teljesen meg is szűnt.

A legnépszerűbb dalok átlagéletkora közel harminc év, ami meglepő, ha figyelembe vesszük a zenei világ folyamatos fejlődését. A legtöbbet játszott előadó a '70-es évek óta aktívan zenélő Edda Művek, akik a hazai rock színtér ikonjává váltak. Érdekes, hogy a Z generáció körében rendkívül népszerű előadók, mint Azahriah, DESH vagy Pogány Induló, nem találhatóak a 20 leggyakrabban játszott zenész listáján. Ez a megállapítás a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legutóbbi kutatási eredményeiből derült ki, amely a rádiós zenei tartalmakat elemezte.

A 144 csatorna adatain alapuló kutatás a legnépszerűbb előadókként hivatkozik a listára került zenészekre, amely több mint merész kijelentés, elég csak ránézni akár az NMHH legutóbbi, digitális platformokat vizsgáló kutatására. Itt ugyanis Azah­riah mind a Youtube-on, mind pedig a magyarok egyik legkedveltebb zenei streaming szolgáltatóján, a Spotify-on az első helyezett, az Edda Művek pedig az első húszba sem fért be. A friss kutatás konkrét dalokra vonatkozó adatai esetében már változatosabb a felhozatal, ugyan elvitte a Laudate Kórus az első helyet a Boldogasszony Anyánk című számával, Azahriah csak a 12. helyet tudta hozni, a fiatalok körében népszerű ValMar zenekar viszont két számával is behúzta a maga helyezéseit, bár az előkelőbb 9. helyet az a daluk szerezte meg, amely a hatvanas évek vége óta aktív Szikora Róberttel közösen készült.

A népszerűség mérésének kérdése, különösen a rádiós listák tükrében, izgalmas téma, ezért megkérdeztük a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetségének kommunikációs szakértőjét, Mezei Csabát, aki a Hivatalos magyar slágerlisták irányítója. Ő kifejtette, hogy...

óva intett attól, hogy a slágereket keverjük össze azzal, a rádiók hányszor játsszák le a dalokat.

Érdemes átgondolnunk a vonakodást, hiszen a MAHASZ saját éves rádiós listája jelentős eltéréseket mutat az NMHH által közzétett adatokkal szemben. Érdekes módon, ezen a listán nem találunk egyetlen 30 éve aktív előadót sem, míg a legjobban szereplők között ott van DESH, akinek több dala is az élen végzett a digitális és fizikai értékesítési rangsorokban. Rúzsa Magdi neve is kétszer szerepel, őt viszont az Edda Művek taszította le az első helyről az NMHH korábbi kutatásához képest. A MAHASZ megbízásából készült Hivatalos magyar slágerlisták célja, hogy bemutassa a legnépszerűbb dalokat és albumokat a zenehallgatási szokások tükrében. Hetente hét különböző top 40-es listát állítunk össze, amelyek segítségével nyomon követhetjük, kik a legkedveltebb előadók a streaming platformokon, mely lemezek (CD, vinyl) iránt érdeklődnek a legtöbben, valamint kiknek a slágereit pörgetik a DJ-k – emelte ki Mezei Csaba, hangsúlyozva, mennyi aspektust érdemes figyelembe venni, ha a valóban népszerű előadókra vagyunk kíváncsiak.

A digitális zenehallgatási szokások drámai változásaira hívta fel a figyelmet Tóth Péter Benjámin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója. Az új ProArt jelentés alapján a 8-14 évesek zenehallgatási preferenciái lényegesen eltérnek a korábbi generációkétól: ez a korosztály jellemzően okostelefonon és a YouTube platformján keresztül élvezi a zenét, míg a hagyományos rádiózás jelentősen háttérbe szorult számukra. - Az emberek zenehallgatási szokásai radikális átalakuláson mennek keresztül; az online streaming népszerűsége folyamatosan növekszik, és ez a tendencia nem mutat lassulást.

A rádió fokozatosan elveszítette a súlyát, miközben egyre inkább az idősebb generáció igényeire kezdett fókuszálni.

A fiatalok körében a rádió hallgatása szinte teljesen megszűnt - mondja. Mindezek felett akkor még nem is beszéltünk a műsorlistát befolyásoló médiatörvényről is, amely sokféle megkötést tesz a dalok terén - elég csak a trágár kifejezésekre gondolni, amely a jelenleg népszerű raptől nem áll annyira távol - vagy a rádió ideológiai irányáról, vagy tematikusságáról (Retro Rádió).

A rádió háttérbe szorította a fiatalokat.

Szever Pál, a Zebrádió zenei főszerkesztője mesélt nekünk a műsorszerkesztési lehetőségekről és a szakmai kihívásokról, amelyekkel nap mint nap szembesül. Kérdéseink révén betekintést nyerhettünk a rádiózás világába, ahol a kreatív szabadság és a korlátok közötti egyensúly folyamatosan formálja a műsorokat.

Mi határozza meg, mi kerülhet be egy rádió zenei kínálatába?

Kétféle zenét játszanak a rádiók: A megszokott slágereket, amelyek lehetnek 5 vagy 50 évesek is, és azokat, amelyeket azért szerkesztenek adásba, mert úgy gondolják, ezzel majd frissítik a kínálatot. Utóbbival teremtik meg a hallgatottságot a következő tíz évre. Ezek az új zenék viszont tulajdonképpen kockázati tényezőt jelentenek a közönség által ismertekhez képest. Ezt a szakma úgy hívja Amerikában, hogy "catch". Ennek a "catch"-nek az aránya rádiónként változik, a merészebbeknél 5 százaléka a játszott zenének. Ezeket egy idő után letesztelik közönség előtt: Ha jól működött, bekerülnek a repertoárba, ha nem, elfelejtik őket egy életre. Ez a "catch" az, amit Magyarországon az elmúlt 20 évben mindenki figyelmen kívül hagy. Pedig működnek szakemberek itt, akiknek ezt a fejébe verték azok a külföldi tanácsadók, akik itt voltak akkor, amikor éledt itthon is a kereskedelmi zenés rádiózás. Nincs kockázat itthon, így lehet az első ötben továbbra is Edda és lehetnek minimum 30, 40, 50 évesek a dalok - és ez így is marad.

A kérdés, hogy Magyarországon egyedülálló-e ez a jelenség, izgalmas témát vet fel. Valójában sok országban találkozhatunk hasonló jelenségekkel, de a helyi kultúra, történelem és társadalmi környezet jelentősen befolyásolja, hogy ezek hogyan nyilvánulnak meg. Érdemes alaposabban megvizsgálni, hogy miért éppen Magyarországon figyelhető meg ez a sajátos megnyilvánulás, és milyen párhuzamok vonhatók más nemzetek esetében. Az ilyen jelenségek sokszor globális szinten is jelen vannak, de a helyi sajátosságok teszik őket igazán különlegessé.

A nemzetközi trendek egyre inkább hasonló irányt mutatnak. Európában és Amerikában a retró hangzás és a régi slágerek újbóli népszerűsége olyan mértékben robban be, amire a szórakoztató zene történetében eddig nem volt példa. Az internet elterjedése gyökeresen átalakította a show-biznisz világát. Ma már nem csupán azoknak van lehetőségük hozzáférni a zenéhez, akik hajlandóak komoly összegeket költeni lemezboltokban, hanem bárkinek, aki egyszerűen csak böngész az online térben, és rátalál a kedvenceire. Sokan örömmel fedezik fel azokat a dallamokat, amelyek régi emlékeket idéznek fel bennük. A retró újjáéledése teljesen természetes folyamat, de az a mérték, ahogyan ez megjelenik, valóban különleges. Magyarország esetében ez a jelenség egyedülállóan intenzíven zajlik, és úgy érzem, hogy ez a helyzet világszerte páratlan.

Mi ennek az oka?

Nagyon keményen megváltozott a média, a zenés rádiók üzemeltetési és zeneszerkesztési szabályait előírók szemléletmódja. Másrészt megváltozott az ezeket a rádiókat üzemeltető tulajdonosoknak a hozzáállása. Utóbbiak nyilván abban érdekeltek, hogy egy rádió nagyon hallgatott legyen. Nyugodtan elmondhatjuk viszont, hogy ezek a tulajdonosok nem szakemberek, közük nincs a zenéhez. Tökéletesen hidegen hagyja őket, hogy Demjén vagy Black Sabbath szól. Rettenetesen sötéten látom a jövőt, mert ez a fajta szemléletmód és ez a fajta realitás elősegíti azt, hogy a fiatal generációk, tehát a mai huszon- és tizenéveseket - akik sokkal nyitottabbak az újra, mint bármelyik korcsoport - elzavarjuk a rádióktól.

Tényleg lemondott a rádió a fiatalok érdeklődéséről?

Valóban, érdemes egy pillantást vetni a mai magyar média legnépszerűbb reggeli műsoraira. Mindössze 10 percnyi hallgatás elegendő ahhoz, hogy lássuk, mennyire relevánsak a fiatalok számára az ott felvetett témák. A tizenévesek és huszonévesek érdeklődése láthatóan nem kap kellő figyelmet, így a jövő generációjának igényei háttérbe szorulnak.