Valóban tanítani kíván minket a pénzügyminiszter, vagy csupán a saját népszerűségét igyekszik növelni?
Hétfőn reggel már beszámoltunk arról, hogy Ladislav Kamenický pénzügyminiszter a sajtó nyilvánossága előtt bement egy bankba és vásárolt magának némi államkötvényt, hogy demonstrálja, milyen egyszerű az egész. Azért van ekkora csinnadratta körülötte, mert Szlovákiában eddig még nem bocsátottak ki ilyen lakossági értékpapírt.
Az állam hétfőtől új lehetőséget kínál a polgárok számára, mivel két- és négyéves lejáratú államkötvényeket bocsátott áruba öt jelentős hazai bank (SlSp, VÚB, Tatra Banka, ČSOB, UniCredit) közvetítésével, ahol a rövidebb kötvények éves nettó hozama 3%, míg a hosszabb lejáratúaké 3,3%, mindez adók és egyéb költségek levonása nélkül.
Dudás Tamás közgazdász a portálunknak kifejtette, hogy az államkötvények általában a nemzetközi pénzpiacokra irányulnak, és a külföldi befektetők jövedelmeit szokásosan az államadósság finanszírozására használják. Ezzel szemben a legújabb lépés, miszerint lakossági kötvényeket bocsátanak ki, újdonságnak számít hazánkban. Ez a kezdeményezés lehetőséget teremt az állampolgárok számára, hogy részt vegyenek a befektetésekben, bár a lehetőségek korlátozottak. A tervezett kibocsátás összegét kétszer 200 millió euróra állapították meg, és ez további 100 millió euróval bővíthető.
A szakértő szerint ezzel csupán érintőlegesen, de bevonják a lakosságot az államadósság finanszírozásába, és ennek az egésznek pedagógiai oka is lehet. Mégpedig az, hogy ismereteket terjesszenek a lakosság számára elérhető befektetési lehetőségekről. Szlovákiában az emberek inkább a bankszámlájukon tartják a pénzüket, és most ehhez képest itt van ez a lakossági értékpapír, ami egy hasonlóan biztonságos megoldás, és a hozama valamivel jobb a pénzintézetek által nyújtottnál. Arról nem is beszélve, hogy adót sem kell abból fizetni, míg ha bankban kötjük le pénzt, azt az állam megadóztatja, és így a tiszta hozamunk alacsonyabb. Ami a - 3, illetve 3,3 százalékos - kamatokat illeti, azok hasonlóan magasak, mint amiket a nemzetközi pénzpiacokon látunk, ahol azonban hosszabbak a futamidők.
A hétfői tájékoztatón az ellenzéki kereszténydemokraták is hangsúlyozták a lakossági kötvényekkel kapcsolatos aggályaikat. A párt szakértője arra a következtetésre jutott, hogy ezek a kamatok nem kedvezőek az állam számára, és alternatív megoldások révén olcsóbban is hozzá lehetne jutni a hitelhez. Jozef Hajko, a KDH képviselője, kifejezte, hogy az egész kezdeményezés mögött inkább marketingcélok húzódnak meg. Ezen kívül felhívta a figyelmet arra is, hogy a kötvények megvásárlására csupán a gazdagabb polgárok képesek a konszolidációs időszak alatt. „A dúsgazdagok megvásárolják ezeket a kötvényeket, és ki fogja a terhet viselni két-három év múlva? Mindenki, hiszen a visszafizetés terhe a társadalomra hárul” – tette hozzá.
