"Az értékek melletti elköteleződésünket a számításokkal szemben a tisztesség képviselete jelenti."

"Tisztes és átlátható döntést hoztunk, a számítások helyett a becsületességet helyeztük előtérbe." Az év kezdetén két helyi újság sorsa megpecsételődött Óbecsén – a hatalom országszerte azon fáradozik, hogy ellehetetleníti a kritikus hangvételű helyi médiát.

Január 24-én látott napvilágot a Bečejski mozaik című óbecsei lap talán utolsó nyomtatott kiadása, amely a helyi közösség színes életét tükrözte.

Már hosszú ideje ellenálltunk a ránk nehezedő egyre fokozódó nyomásnak, amely az utolsó hónapok során különösen intenzívvé vált. A „Véres a kezetek” szlogennel fémjelzett tiltakozások óta ezek a nyomások egyre gyakoribbá váltak. Szilárdan megálltunk a politikai zsarolás, a diszkrimináció, valamint a helyi médiapályázatok körüli elvtelen gyakorlatok ellen, és nem adtuk meg magunkat a fenyegetéseknek és támadásoknak sem. Mindezek a körülmények sajnos odavezettek, hogy egyre szűkösebbek lettek a lehetőségeink a nyomtatott újság kiadására. Nem akartuk, hogy a munkánk a kompromisszumok világába süllyedjen, és ragaszkodtunk ahhoz, hogy az újságírói kódexet tiszteletben tartsuk.

Vannak olyan helyzetek, amikor a számításoknak egyszerűen nincs értelme.

A tisztességet nem megszerezni, hanem óvni és védeni kell" - írta a lap szerkesztősége az olvasóknak.

"A Bečejski mozaik 1994-ben indult, akkor 26 szám jelent meg, az egyik szerbül, a másik magyarul. Aztán újraindult hat számmal, majd ismét megszűnt. 1998 februárban jelent meg először a mostani formában, de ebben az időszakban helyi hírek helyett inkább globális témákkal foglalkozott a lap, szerintem ezért nem is vették az olvasók, csupán 150-160 példányt adtak el belőle. Hat szám megjelenése után ismét veszélybe került a megjelenése - én ekkor döntöttem el, hogy megpróbálom folytatni helyi lapként, egy számban két nyelven. Sikerült is megnyernünk az olvasókat, 2000-ben 1500-1600 példányt adtunk el, ami remek eredmény volt egy 30 ezres lélekszámú városban, ahol 7000 háztartást tartottak akkor nyilván" - mondja Vladan Filipčev fő- és felelős szerkesztő.

Az újság 11 községi hatalmat élt túl a 27 éven át tartó folyamatos megjelenése során, és kezdetben hetente, később kéthetente jelent meg két nyelven.

"Ebben a kiadványban nem csupán fordításokat találhatunk, hanem olyan eredeti magyar nyelvű szövegeket is, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az itt élő magyar közösség életéhez. Az utóbbi 4-5 évben a digitális világ térnyerése miatt jelentősen csökkent a példányszámunk, így sajnos már nem tudjuk folytatni ezt a fontos munkát. Nagyon szomorú, hogy ez a hagyomány megszűnik, hiszen a Bečejski mozaik Szerbiában a legrégebbi magánkiadású helyi kétnyelvű sajtótermékek közé tartozik" – osztotta meg a főszerkesztő.

A helyi önkormányzatokat törvény kötelezi arra, hogy a lakosságot tájékoztassák. Kb. 10 éve vezették be a projektalapú finanszírozást Szerbiában, de Vladan Filipčev szerint a rendszer hibája az, hogy a köztájékoztatásról szóló törvény ellentétben áll az önkormányzatokról szóló törvénnyel, amely úgy rendelkezik, hogy az önkormányzatok elidegeníthetetlen joga, hogy szabadon döntsenek a forráselosztásról.

Egy belgrádi újság tájékoztathatja olvasóit Óbecséről, ám ezzel nem felel meg a törvényi kötelezettségnek, amely előírja, hogy az önkormányzat tájékoztatást nyújtson a helyi közösség számára a helyi eseményekről. Ezt figyelembe véve nem lenne helyénvaló, hogy az önkormányzati pályázatokon országos vagy fővárosi sajtótermékek induljanak, hiszen az ő közönségüket nem érdekli a helyi ügyek, míg a helyiek számára ez kiemelten fontos. Az utóbbi években nem tudtuk felvenni a versenyt az internettel, így a költségvetésünk szempontjából a hirdetések és az önkormányzati pályázatok kulcsfontosságúak. Óbecsén és másutt azonban az a helyzet, hogy újonnan alapított sajtótermékek kapnak támogatást. A legutóbbi önkormányzati pályázaton például mi szereztük meg a legmagasabb pontszámot az értékelő bizottságtól, de mégsem mi kaptuk a legnagyobb anyagi támogatást. Miért van akkor szükség az értékelésre? A Bečejski dani és a Moj Bečej portál egyenként 240 ezer dinárt nyert ezen a pályázaton, míg a TV Bečej tavaly 4,5 millió dinárt kapott, és havonta további 60 ezer dinárt kap az önkormányzattól – nem világos számomra, hogy ez milyen alapokon történik – mondja.

A tavalyi költségvetés keretein belül 9 millió dinár állt rendelkezésre tájékoztatási célokra, ám a pályázati eljárás során mindössze 900 ezer dinárt osztottak szét. Ez azt jelenti, hogy 8,1 millió dinár közbeszerzési folyamat révén került kiosztásra. Például a belgrádi Informer tévé 650 ezer dinárt kapott, de a pénz más, kevésbé ismert és nem helyi médiumokhoz is eljutott. Az önkormányzatok ilyen módon olyan szolgáltatási szerződéseket kötnek, amelyekkel kikerülik a sajtótanács és az Elektronikus Médiát Szabályozó Testület (REM) ajánlásait, valamint a vonatkozó jogszabályokat is.

Hirdetések eltávolítása: büntetés az objektív tájékoztatásért.

A helyi újságok fennmaradása nem csupán az eladott példányszámokon múlik: a közösség támogatása nélkül nem tudnának működni. A Bečejski mozaik számára négy munkatárs bérének előteremtése komoly kihívást jelent, hiszen a kis példányszámok mellett ahhoz, hogy a lap életben maradjon, 400-500 dinár körüli áron kellene értékesíteniük, ami gyakorlatilag megvalósíthatatlan.

"Tavaly egyetlen hirdetést sem kaptunk az önkormányzattól, mivel a város vezetése úgy ítélte meg, hogy bizonyos, számukra kiemelten fontos témákban negatív véleményeket fogalmaztunk meg. Azokon az oldalakon, ahol országos híreket közöltünk, olyan cikkeket írtunk, amelyekről az óbecseiek, akik csak az országos frekvenciával rendelkező adókat követik, gyakran nem tudtak tájékozódni. A hatalom jelezte, hogy ez nem tetszik nekik, de mi az újságírói etikai normák szerint járunk el, és kritikát csak akkor fogadunk el, ha az, amit közzéteszünk, nem áll összhangban a valósággal. Ezután egyre inkább éreztük a nyomást: nem hívtak meg minket különféle eseményekre, újságírónkat sértegették a feltett kérdéseink miatt, legutóbb pedig provokatőrök támadtak ránk a környékről. A megszokott karácsonyi és újévi önkormányzati hirdetések is elmaradtak nálunk, míg más médiákban folytatódtak. Szerettem volna tisztázni ennek okát, és megtudni, mire számíthatunk a jövőben, de a polgármester nem vette fel a telefont, az alpolgármester pedig azt mondta, hogy korábban kellett volna számítanunk erre, és világossá tette, hogy ne várjunk tőlük támogatást - ami valójában nem az ő pénzük, hanem a köz közpénze. Ekkor határoztuk el, hogy a 914. szám után, 27 év elteltével befejezzük a működésünket. Kíváncsiak vagyunk, vajon egyszer változik-e a helyzet, és újraindulhatunk-e valaha nyomtatott formában." - nyilatkozta Vladan Filipčev.

A Bečejski mozaiknak egyébként 1998 óta van online oldala is, amelyen januárban több mint egymillió megtekintése és 65 ezer egyéni felhasználója volt, ami 20 százalékos emelkedés decemberhez képest - a lap most minden erőforrását ennek a platformnak a fejlesztésére fordítja.

Szomszédok, akik összefognak a közösségért és a helyi hírekért.

A helyi médiának kulcsszerepe van a közösségek életében és kihívásaik bemutatásában. Amennyiben ezek a lapok, rádiók és televíziók eltűnnek, a hírek egységesednek, így az emberek elveszítik a lehetőséget, hogy kifejezzék véleményüket és megosszák történeteiket. Ez nemcsak a helyi színtér sokszínűségét csökkenti, hanem azt is eredményezi, hogy a számukra lényeges információk könnyen elveszhetnek a zajban.

A tényfeltáró és kritikus sajtótermékek visszaszorulása, illetve eltűnése olyan információs űrt generál, amelyben a hatalom szabadon alakíthatja a tényeket. Amikor ezek a lapok nem állnak rendelkezésre, az átláthatóság eltűnik, és a tájékoztatás kiegyensúlyozottsága is megbomlik.

Ezért is sújtja különösen az óbecsei közösséget, hogy a Bečejski mozaik mellett egy másik helyi lap, a három évtizedes múltra visszatekintő Bečejski dani sorsa is megpecsételődött az év elején. Februártól kezdődően ez a lap nem kéthetente, hanem havonta egyszer, minden hónap harmadik szombatján fog megjelenni.

A Szomszédok a szomszédokért nevű civil csoport a két lap iránti támogatása jeléül nagyobb számban vásárolt ezekből a lapokból, és azokat ingyen adta tovább a polgároknak.

"Úgy véljük, hogy minden helyi lapnak fontos szerepe van a lakosság gyors és objektív tájékoztatásában a kommunális, kulturális, művészi, oktatási és sporthírekről, valamint az egyéb fontos helyi eseményekről, amelyek kulcsfontosságúak minden közösség, így az óbecsei község polgárai számára is.

Tegyük fel a kérdést: vajon a belgrádi és újvidéki médiában lesz-e helye a kommunális problémák, beruházások, munkálatok, vagy éppen az áramszünetek részletes ismertetésének az óbecsei újságok megszűnését követően? Szóba kerülnek-e majd az óbecsei diákok és iskolák kiemelkedő teljesítményei, a helyi sportolók és kulturális egyesületek eredményei, valamint a községben megrendezett kiállítások, előadások, fesztiválok, koncertek és egyéb események? Hogyan ábrázolják majd az óbecseiek mindennapjait? [...] Felhívjuk a gazdasági szereplőket és vállalkozókat, hogy támogassák a helyi sajtót hirdetéseikkel, ezzel is hozzájárulva a közösségi élet gazdagításához.

Kérjük, hogy az önkormányzat fokozott figyelmet szenteljen a község lakóinak tájékoztatására és a munkahelyek megőrzésére. Javasoljuk, hogy támogasson minden helyi médiát a község által kiírt társfinanszírozási pályázatok keretében, különös figyelmet fordítva arra, hogy a helyi médiumok előnyt élvezzenek a más városokból érkező pályázókkal szemben. Ezen médiumok sok esetben nem ismerik fel a különbséget Törökbecse és Óbecse között - olvasható a közleményükben.

Egyre kifejezettebb a politikai nyomás a helyi sajtóra is

Az óbecsei önkormányzat tavalyi költségvetésében a médiaszolgáltatások projektalapú támogatására tervezett összegnek csupán egy tizedét, mindössze 900 ezer dinárt osztottak ki a nyertes pályázóknak. Eredetileg 9 millió dinárt szántak volna erre a célra, de a fennmaradó 8,1 millió dinárt közbeszerzési eljárások keretében hirdetésekre, tájékoztatásra és PR-tevékenységekre fordították. A Szerbiai Újságírók Egyesülete (UNS) figyelmeztet arra, hogy ilyen helyzetekben a Szerbiai Médiatanács vagy a REM döntései a szerbiai újságírói kódex megsértéséről nem befolyásolják a támogatások odaítélését, mivel a tájékoztatási és sajtótörvény értelmében a szakmai és etikai normák betartását kizárólag a pályázatok elbírálása során kell figyelembe venni.

A fent említett problémák következtében még a nagyobb városokban, mint például Újvidék, is komoly finanszírozási nehézségekkel kell szembenézni. Zoran Strika, a 021.rs portál főszerkesztője és felelős szerkesztője, nemrégiben az Insajdernek kifejtette, hogy a hirdetési piac szinte teljes mértékben a fővárosra összpontosít, ami tovább súlyosbítja a helyi média helyzetét.

Strika úgy véli, hogy első lépésként meg kellene reformálni a médiatámogatási rendszert, hogy azok a platformok, amelyek nem tartják be a szakmai etikai normákat, ne részesülhessenek jelentős pénzügyi támogatásban. Emellett hangsúlyozza, hogy a helyi közönséghez legközelebb álló sajtóorgánumoknak hűséges olvasótáboruk van, így a vállalatok számára előnyös lenne, ha hirdetéseiket olyan médiumokban helyeznék el, amelyek megbízhatóak a helyi közösség szemében.

A Cégnyilvántartó Ügynökség (APR) adatai alapján Szerbiában 2024-ben 2143 regisztrált médium működött. Verice Marinčić, az inđijai IN Medija fő- és felelős szerkesztője az Insajdernek nyilatkozva rámutatott, hogy a sajtóra egyre inkább politikai nyomás nehezedik. "Az uralkodó hatalom irányába hajló médiumok sosem lesznek eléggé lojalisták a hatalom számára, míg a kritikus hangvételű sajtótermékeket el akarják hitelteleníteni, megfenyegetni és bírósági eljárások alá vonni. Ezzel a pluralizmus és a sajtószabadság teljes felszámolására törekednek, a közérdekű információkhoz való hozzáférés pedig szinte lehetetlenné válik" - fogalmazott Marinčić.

A Riporterek Határok Nélkül szervezet sajtószabadság indexe szerint Szerbia a 180 ország között a 98. helyen áll.

Nemcsak kevés, de későn is utalják a megnyert pénzt

A Lokal pres független helyi sajtóegyesületének legújabb kutatása rávilágított egy aggasztó trendre: 2024-re a helyi költségvetésekben drámaian csökkent a médiumok projektalapú társfinanszírozásának mértéke, ami tovább fokozta a helyi sajtó nehézségeit. Az önkormányzatok eredetileg 1,6 milliárd dinárt szántak tájékoztatási célokra, azonban a pályázatok révén csupán a költségvetés 58 százalékát, azaz 930,8 millió dinárt használták fel. Ez arra utal, hogy a legtöbb önkormányzat nem tartotta be a tervezett kereteket, ami komoly aggodalomra ad okot a helyi médiumok jövője szempontjából.

De nemcsak a megítélt összegekkel, hanem a pályázatok kiírásának az ütemezésével is gond van: a tájékoztatási pályázatoknak több mint a felét (51,60%) hirdették meg csak szeptember 2. előtt, a többi pályázat csak szeptember 2. után jelent meg - tekintettel arra, hogy a törvény szerint 90 nap alatt kell megvalósítani ezeket a pályázatokat, a megnyert pénz jó esetben is csak az év végén vagy a következő év során kerül a nyertes számlájára - feltéve, ha maradt pénz a kasszában.