A bankköltség komoly kihívást jelenthet a nyugdíjasok számára.

A nyugdíjak 2025 januárjában a költségvetésben tervezett inflációs ráta, 3,2 százalék alapján kerültek megemelésre. Azonban egy nyugdíjas szervezet figyelmeztet arra, hogy a valóságban ez a növekedés akár 2,2 százalékra is csökkenhet. Az ok: a tranzakciós illeték emelkedése miatt megnövekedett banki költségek, amelyek körülbelül 1 százalékpontot "elvisznek" a nyugdíjemelésből. Ez azt jelenti, hogy a drágább készpénzfelvétel és átutalás a nyugdíjemelés közel egyharmadát elvonja. De vajon valóban így van? Mennyire befolyásolják az átlagos banki költségek az átlagnyugdíjas jövedelmét? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ szakértő segítségével.

Mennyire reális a tranzakciós illetékkel kapcsolatos felvetés, miszerint ez lecsíp egy százalékpontnyit a nyugdíjemelésből, illetve mi a helyzet a többi bankköltséggel? A Bankmonitor szakértőit kértük meg, vizsgálják ezt meg részletesen. Kiindulópontjuk, hogy a KSH adatai alapján az átlagos öregségi nyugdíj 2024 decemberében 234 426 forint volt. Ezen összeg egy százaléka nagyságrendileg 2300 forintot tesz ki. Az a kérdés tehát a nyugdíjas szervezet felvetése alapján, hogy a tranzakciós illetékkel kapcsolatos változások miatt megemelkedhetett-e a havi számlaköltség 2300 forinttal egy átlagnyugdíjasnál?

A vizsgálat megkezdése előtt fontos, hogy alaposan áttekintsük, miként változott a tranzakciós illeték mértéke az idő során.

Ezek a változások valóban jelentős mértékű emeléseket jelentenek. Fontos hangsúlyozni, hogy az adót a bankoknak kell megfizetniük, nem pedig az ügyfeleiknek. Azonban a pénzintézeteknek lehetőségük van arra, hogy ezt az adót átterheljék, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a költségeket az ügyfeleikre hárítják. A lakossági számlák esetében ez az átterhelés csak idén kezdődött, és kétségtelen, hogy a bankok túlnyomó része élt ezzel a lehetőséggel. Ennek következtében a nyugdíjasok számára is magasabb költségek merülnek fel 2025-től, mivel az emelt tranzakciós illeték miatt növekedni fognak a díjak a különböző megbízások után. Az egyetlen kérdés az, hogy ez a megemelt díj elérheti-e a nyugdíjak 1 százalékát, ami az átlagnyugdíj esetén havi 2300 forintot jelent.

A szakértők alaposan áttanulmányozták a különböző megbízási típusokat, hogy meghatározzák, milyen összegű tranzakció lenne szükséges ahhoz, hogy az átlagnyugdíj 1 százalékának megfelelő díjemelkedést eredményezzen.

Az átutalások során tapasztalható tranzakciós illeték 0,15 százalékponttal emelkedett, és a maximálisan beszedhető adó is megduplázódott. Ezzel párhuzamosan az illetékmentes összeghatár 50 ezer forintra nőtt. Az illetékemelés önmagában is jelentős, hiszen 50 százalékos adóváltozást jelent, azonban a 0,45 százalékos illeték mértéke viszonylag alacsonynak számít. Például, ha 150 ezer forintot utalunk, a korábbi illeték 390 forint volt, míg az új rendszer szerint 450 forint adófizetési kötelezettséggel kell számolnunk.

Ahhoz, hogy valóban havi 2300 forinttal emelkedjen az illetékfizetési kötelezettség, összesen 1 650 000 forintos átutalásra van szükség.

A készpénzfelvételi illeték mértéke 0,6 százalékról 0,9 százalékra nőtt, ami 50 százalékos emelkedésnek számít. Ennek következtében gyorsabban elérhetjük a 2300 forintos illetékemelkedési szintet. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy ez a „gyorsaság” viszonylagos, mivel a tranzakciós illeték 2300 forintra nő, ha valaki 760 000 forintot vesz fel készpénzben az új szabályok értelmében.

A nyugdíjasszervezet azt is nehezményezte, hogy a 2014-es bevezetésekor a legfeljebb kétszeri ingyenes készpénzfelvétel még teljes egészében fedezte az átlagnyugdíj összegét (115 786 forint). Azóta viszont nem emelkedett az ingyenes készpénzfelvételi plafon, így a jelenlegi átlagnyugdíjnak (241 928 forint) kevesebb, mint kétharmada vehető fel már csak ingyenesen készpénzben. Mint írtuk, ha a készpénzfelvételi maximum összeg lépést tartott volna a keresetek növekedésével, akkor már 422 ezer forintnyi kellene hogy legyen az ingyenesen felvehető készpénz. De még a 250 ezer forintra emelés kezdeményezése sem ment át.

Ha azt nézzük, hogy a váltás egy másik személy számlájára történik, akkor észlelhetjük a kettős adóemelés jelenségét. Még ebben a szituációban is szükség lenne egy 400 000 forint értékű devizaváltásra, hogy a tranzakciós illeték 2300 forinttal nőjön a tavaly júliusi szinthez viszonyítva.

A jelentésük alapján érdemes észben tartani, hogy nem reális elvárás, hogy valaki, akinek a nyugdíja 250 ezer forint alatt van, havi rendszerességgel milliós összegeket utaljon, vagy akár 700 ezer forint feletti készpénzfelvételt végezzen. Ezen kívül fontos figyelembe venni az illeték- és díjmentes tranzakciók lehetőségét is.

Havi szinten legfeljebb két alkalommal, maximum 150 ezer forint értékben lehet ingyenesen készpénzt felvenni, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy díjmentesen hozzáférjenek a pénzükhöz hazai bankautomaták segítségével. Azonban ez a lehetőség csak akkor vehető igénybe, ha az érintett személy nyilatkozik arról, hogy melyik számláján és melyik kártyájával kívánja ezt megtenni. A posta legutóbbi tájékoztatása szerint a nyugdíjasok és egyéb ellátottak körében mindössze körülbelül 35 százalék kér postai úton ellátást, ami azt jelenti, hogy a fennmaradó 65 százalék inkább a bankszámlájukra utaltatja az ellátásukat. Ez alapján körülbelül 1,3 millió öregségi nyugdíjas esetében merülhet fel a kérdés, hogy igénybe veszik-e az ATM-es készpénzfelvétel lehetőségét, és hogy számolniuk kell-e esetleges költségekkel.

Jelenleg a nyugdíjasok számára az átutalások illetékmentessége 50 ezer forintos összeghatárig terjed. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb esetben, amikor kisebb összegű tranzakciókról van szó, valószínűleg nem kell illetéket fizetniük.

Az OTP Bank korábbi tájékoztatása szerint egy átlagos ügyfél esetében várhatóan körülbelül 300 forinttal nőhetnek a számlaköltségek a tranzakciós illeték emelkedése és annak ügyfelekre történő áthárítása következtében. A szakértők véleménye szerint ez a költségnövekedés a nyugdíjasok számára is valószínűbbnek tűnik, mint a 2300 forintos díjemelkedés korábbi előrejelzése.

Egy tipikus nyugdíjas számára a tranzakciós illeték következtében fellépő díjemelkedés valószínűleg nem fogja meghaladni a havi 2300 forintot. Ennek ellenére a számlaköltségek jelentős anyagi terhet róhatnak az idősebb korosztályra. A Bankmonitor előrejelzése szerint 2024-ben az éves átlagos számlaköltség körülbelül 49 ezer forint körüli összeg lehet. Emlékezzünk arra, hogy egy MNB-tanulmány szerint 2021-ben egy átlagos lakossági számla éves költsége 35 ezer forint volt, és ezt az értéket az infláció figyelembevételével növeltük, hogy elérjük a 49 ezer forintos becslést.

Márpedig ez a 49 ezer forint igencsak megterhelheti egy átlagos nyugdíjas jövedelmét a szakértők szerint. Ez havi több mint 4 ezer forint, ígytavaly év végén a havi átlagnyugdíj 1,7 százalékát tehette ki a havi bankköltség.

A banki költségek tekintetében valószínű, hogy a nyugdíjasok számlahasználati szokásai, és ennek következtében a számlavezetéshez kapcsolódó díjaik is különböznek a magyar átlagos mintázattól.

Érdemes megjegyezni, hogy a bankköltségek valószínűleg idén sem csökkennek, mivel a pénzintézetek folyamatosan bejelentik az inflációhoz igazított díjemeléseket. Tavaly az éves infláció mértéke 3,7 százalék volt, ami alapján a bankok ennyivel emelhetik a tarifáikat az idei évben. Ha a 49 ezer forintos átlagos költséget és a 3,7 százalékos inflációt vesszük alapul, akkor várhatóan az átlagos banki díjak körülbelül 1800 forinttal emelkedhetnek évente.

A szakértők szerint ilyen költségszintek mellett fontos kiemelni a megfelelő bankválasztást és a számlahasználati szokások módosítását is. Például minden banknál olcsóbb az elektronikus csatornák - netbank, mobilapplikáció - használata a személyes ügyintézésnél. Érdemes ilyen formában megadni a megbízásokat. Az MNB tanulmánya szerint pedig akár hússzoros is lehet a különbség az egyes számlák díjai között. Éppen ezért érdemes szétnézni a piacon, megvizsgálni azt, hogy a jelenlegi számlacsomag tényleg ideális-e, nincs-e esetleg ennél egy olcsóbb megoldás.

A nyugdíjas szervezet véleménye szerint az idősek számára a digitális átállás és a bankváltás nem mindig egyszerű feladat.