Sg.hu - A Trump által vezetett FTC megkezdte a vizsgálatot, hogy mely személyeket zártak ki a közösségi platformokról.

Az Egyesült Államok fogyasztóvédelmi hatósága, az FTC, bejelentette, hogy nyilvános vizsgálatot indít a technológiai platformok cenzúrázási gyakorlatának feltérképezésére. A hatóság arra kéri azokat az egyéneket, akik úgy érzik, hogy beszédük vagy identitásuk miatt hátrányos megkülönböztetésben részesültek – például kitiltás vagy más formában való diszkrimináció által –, hogy osszák meg tapasztalataikat. Mindez a hírek szerint szerdán történt, amikor Trump elnök aláírta azt a végrehajtási rendeletet, amely a független szabályozó szerveket, mint például a SEC-t és az FTC-t, a Fehér Ház közvetlen irányítása alá helyezi. Ez a lépés jelentős hatással lehet a vizsgálat lefolyására, ugyanakkor szakértők kétségeiket fejezik ki a rendelet alkotmányos alaposságát illetően.

Andrew Ferguson, az FTC elnöke egy nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy "a technológiai vállalatoknak nem lenne szabad megfélemlíteniük a felhasználóikat". A vizsgálat célja, hogy az FTC mélyebb betekintést nyerjen abba, miként sértethetik meg ezek a cégek a törvényeket azáltal, hogy elnyomják és megfélemlítik az amerikaiakat, akik kifejezik véleményüket. Az FTC által indított nyilvános véleménykérés nem tér ki arra, hogy pontosan mely törvények megsértéséről van szó, de a hatóság arra figyelmeztet, hogy ezek a gyakorlatok - melyek következtében az online tartalomkészítők néha fellebbezési lehetőség nélkül veszíthetik el fiókjukhoz való hozzáférésüket - versenyellenesnek minősülhetnek.

A tartalomgyártók már régóta küzdenek a nagy technológiai platformokkal való zavaros és átláthatatlan viszonnyal. Az utóbbi időben még startupok is feltűntek a piacon, hogy biztosítási megoldásokat kínáljanak az influencereknek a fiókok feltörése ellen, hiszen egy ilyen esemény komoly bevételkiesést jelenthet számukra. Az FTC viszont a tartalomkészítőkre hivatkozva tereli el a figyelmet, különösen olyan időszakban, amikor a közösségi média nagyágyúi, mint Mark Zuckerberg és Elon Musk, egyre inkább lazítanak a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályokon, és éles viták zajlanak a tartalom moderálása és a szólásszabadság alkotmányos védelme közötti összefüggésekről.

Cathy Gellis, a technológia és a szólásszabadság területén jártas jogász szerint ez a vizsgálat félreértelmezni látszik a szólásszabadság hatáskörét. Míg az korlátozza a kormányt abban, hogy beavatkozzon az egyének beszédébe, nem korlátozza a magánszereplőket, mint például a legtöbb online technológiai platformot. "A legtöbb esetben az internetes platformok magánszereplők, amelyeknek megvan a saját joguk arra, hogy tetszésük szerint moderálják az oldalaikat" - mondta Gellis. "Ha valami, akkor az FTC - amely maga is kormányzati szereplő - ezen vizsgálata az Első Alkotmánykiegészítés megsértésével fenyeget, mivel bele akar avatkozni az internetes platformok szerkesztőinek mérlegelési jogkörébe."

A kommunikációs tisztességről szóló törvény 230. szakasza gyakran emlegetett jogi keretet biztosít az online platformok számára, lehetővé téve számukra, hogy ne vonják őket felelősségre a felhasználók által közzétett illegális tartalmak miatt. Az elmúlt évek során a Legfelsőbb Bíróság számos olyan ügyet vizsgált, amelyek a 1996-ban elfogadott jogszabályt célozták meg, még mielőtt a közösségi média jelenlegi formájában megjelent volna. A bíróság azonban ismételten megerősítette ennek a 230. szakasznak a érvényességét, miután többször is napirendre került. Miközben Zuckerberg és Musk a szólásszabadságra hivatkozva lazítottak a tartalomellenőrzési és tényellenőrzési irányelveken, Evan Spiegel, a Snap vezérigazgatója úgy véli, hogy kollégái tévesen értelmezik ezt a jogszabályt.

"Számos platform gyakran hangoztatja, hogy a szólásszabadság pártján áll, így a felhasználók szabadon kifejezhetik magukat. Ez azonban egyfajta félreértést szül" - nyilatkozta Spiegel egy nemrégiben készült interjúban Colin és Samir YouTubereknek. "Valójában egy platformnak az alkotmányos keretek között bármilyen tartalmi irányelvet vagy politikát lehetősége van megfogalmazni. Úgy vélem, hogy ez a helyzet némileg megtévesztő, valószínűleg azért, mert a platformok nem kívánják moderálni a tartalmakat, hiszen ennek következményeként csökkenhet a felhasználói elkötelezettség."