A P. Mobil zenéje mindig is különleges élményt nyújtott, míg Delhusa Gjon "rágógumizene" stílusa egyedi hangulatot teremt. Képzelj el egy olyan estélyt, ahol a rock és a pop ritmusai fuzionálnak, és a közönség együtt énekel a szívből jövő dallamokkal. A z
Bergendy István a miskolci popfesztivál színpadán azt nyilatkozta: "Amint helyreáll a rend, játszani fogunk." Bródy János pedig így reagált: "Köszönet a rendőrségnek." Az 1973 nyarán megrendezett fesztiválra 8170 fiatal vásárolt jegyet, de sajnos csak a lelátón tudták követni az eseményeket. Az élményük sem volt mindig felhőtlen, hiszen néhány előadót kifütyültek, ráadásul a délutáni eső is keresztülhúzta a számításaikat. Egy korszak meghatározó klubjainak és koncertjeinek története, 13. rész.
Szinte mindenki jelen volt, aki számított a hazai zenei életben. Az 1973. június 10-én megrendezett miskolci popfesztiválon fellépett a Bergendy, a Corvina – amelynek soraiban játszott a később a Karthágóban "őszinte, kőkemény" rockot játszó Szigeti Ferenc és a táncdalénekessé váló Soltész Rezső –, valamint az Ex Vér, a fiatalabb generációt képviselő Generál. A KITT Egylet, amelyben Koncz Zsuzsa, az Illés, Tolcsvayék és mások zenéltek, szintén színpadra lépett, akárcsak az M7, a Mini, a Neoton, a Nonstop, a P. Mobil, a Syrius, a Theatrum, és a V '73. Az eseményről azonban hiányzott két ikonikus zenekar: a külföldön tartózkodó Omega és aznap Siófokon fellépő LGT.
A híradások húszezer nézőről számoltak be, ám csak 8170 jegy fogyott el darabonként 35 forintért. A tiszta bevétel nagyjából 50 ezer forintot tett ki, mert a szállítási, utazási, szerelési, valamint a szállásköltségek tetemesek voltak, és az alkalomra készített újság, amelyből tízezer példány raktáron maradt, százezer forintba fájt.
A fesztivál koncepciója a miskolci Molnár Béla Ifjúsági Ház falai között fogant. Itt működött egy Tolcsvay-klub, ahol Tolcsvay Béla és Kurucz Attila klubvezető közösen merítettek inspirációt. Kitalálták, hogy a Diósgyőri Vasgyárak Testgyakorló Körének sporttelepe lenne az ideális helyszín egy grandiózus rendezvény számára. Az elképzelés teljes mértékben passzolt a céljaikhoz, de a megvalósítás során felmerültek kihívások is.
Bár néhány résztvevő felpezsdítette a hangulatot, az esemény alapvetően csendes mederben zajlott, hiszen a közönséget távol tartották a pályától. A nézők csupán a tribünökről, biztonságos távolságból élvezhették az előadásokat. Az előadók közül azonban nem mindenki tudta elnyerni a lelátón ülők szívét. A korabeli beszámolók tanúsága szerint a Neoton műsorát "eső és diszkrét füttyszó kísérte", míg a miskolci Déli Hírlap így örökítette meg a fesztivál egy emlékezetes pillanatát:
A pódiumon "Miskolcon először" jelszóval Delhusa Gjon és a V '73 együttes. Hatásvadász, slágerízű rágógumizene, és ugyanabból a célból bukfenc, padlóra fekvés. Kifütyülik, igaza van a nem bővülő közönségnek.
A publikumot megmozgatta viszont a Keresztes Tibor, alias Cintula köszöntő szavai után elsőként színpadra álló helyi erő, az Ex Vér, továbbá a hűvös légkört percek alatt felforrósító Mini, a rockparódiákkal - Illés: Prézlidal, LGT: Hol van már az ezüst tál? - is jelentkező P. Mobil, vagy a koncertre reggel Ljubljanából induló, 650 kilométeres utazás után bazseváló Generál. (A program délelőtt tízkor kezdődött, és este kilencig tartott.)
„Szeretném, ha mindenki csak élvezné a pillanatot! Tartsuk meg ezt az örömet, és ne zavarjuk meg egymást!” A közönség szíve egyesült a zenével, és mindenki érezte, hogy ez a nap valami különleges, varázslatos élményt tartogat. Bergendy István mosolygott, miközben a nézők arcán a boldogság és a lelkesedés tükröződött, és a zene újra elindult, mintha a szívveréseket követve, egy újabb fejezet kezdődött volna el a zenei utazásban. A színpad és a nézőtér határai elmosódtak, mindannyian egy nagy családként ünnepeltek.
Ahogy helyreáll a rend, kezdődhet a játék!
Rend uralkodott, játékra keltek, és a nap végére ők lettek a győzelem diadalmaskodói.
A vesztes alighanem az Illés volt, amely egy félreértés következtében még közelebb került a feloszláshoz. (Szörényi Levente 1973-ban jelentette meg Utazás című szólóalbumát, és azon már a Fonográf tagjai zenéltek.) Bródy János ugyanis így beszélt a pódiumon: "Külön köszönöm a rendőrségnek, hogy azoknak a fiataloknak, akik leutaztak a fesztiválra, és a környező hegyekben vagy az utcákon akarták eltölteni az éjszakát, szállást biztosított, bár ez a szállás keményebb volt, mint az ágyban, de legalább nem fáztak fel a vizes földön."
Bródy pontosan körülírta, mi történt, mivel a rendőrök egy tornateremben helyezték el a fiatalokat. Csakhogy a szervek túlságosan is áthallásosnak vélték a szöveget, és hatóság elleni izgatás miatt eljárást indítottak. Első fokon a vádlottat felmentették, majd az jelent meg a sajtóban:
A miskolci Megyei Bíróság fellebbviteli tanácsa ügyészi fellebbezési óvás alapján bűnösnek találta Bródy Jánost hatóság nagyobb nyilvánosság előtt elkövetett megsértésének bűntettében, és ötezer forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős.
A rendfenntartókról a Világ Ifjúsága című havilap is megemlékezett, és a következőket írta: "Az esemény jelentősége miatt a helyi rendőrség komoly erőket vonultatott fel, egy részük a város utcáin járőrözött gépkocsikkal, míg mások a lelátók előtti hosszú lócákon ülve, láthatóan unatkozva figyelték az eseményeket. Délutánra sokan elhagyták a helyszínt, ami merész következtetéseket sugall: a miskolci rendőrség tagjai nem éppen a popzene szenvedélyes hívei közé tartoznak. Érdekes módon a hivatásos rajongók sem tűntek fel igazán. Csendben ültek és hallgatták a fellépő zenekarokat, miközben kissé értetlenül figyelték a műsorvezetők, akik a régi vásári kikiáltók stílusában próbálták felhúzni a hangulatot. Közben nápolyit, pattogatott kukoricát és kemény pogácsát fogyasztottak, illetve langymeleg jaffát szürcsölgettek ábrándos tekintettel. Virsli és főtt kolbász is volt, de a legrosszabb minőségben. Sör azonban nem volt kapható, azt csak labdarúgó-mérkőzéseken vagy a Budai Ifjúsági Parkban árulják. A műsor összeállítói ügyesen előre látták a kora délutáni holtpontot, amikor a fiatal közönség, aki a bőséges falatozáshoz szokott, apatikusan magába roskad, majd éhesen követeli az ételt. A legmegfelelőbb pillanatban lépett színpadra a Generál, az Illés, a Tolcsvay és a Bergendy, így az első magyar popfesztivál különös nehézségei gyorsan feledésbe merültek. A közönség önfeledten ünnepelte kedvenceit."
Délutánra a rendezők is kimerülten dőltek hátra, hiszen négy óra körül váratlanul rázendített az eső. A színpadi felszereléseket azonnal nejlonfóliába csomagolták, hogy megóvják őket a nedvességtől. Húsz perc elteltével a felhők végre elvonultak, és előkerültek a seprűk meg a törlőrongyok, lehetővé téve, hogy a buli újra beinduljon. A Magyar Ifjúság című hetilap így összegzett:
A jó, öreg beatzene koporsójára lehulltak az utolsó göröngyök, a sírásó, a modern rock megtette kötelességét: 1973 júniusában végleg megszűntnek mondhatjuk a mai huszonévesek felcseperedésének zenei stílusát. Hangnemet váltottak az együttesek - akik nem voltak erre képesek, eltűntek -, vagy új tehetségek jöttek, eredeti zenei gondolatokkal. Mi a rock? Túllép a beat kevés harmóniára és dallamra szabott formáján, úgy burjánzanak benne a pazar ötletek, mint egy szürrealista költeményben. Csak a dalszövegek nyíltsága, egyenessége maradt meg, no és a polgárrémisztő külső, az egyre nagyobb hajkorona és a fantasztikus színpadi kosztümök.
Ezek az események a nagyközönség számára rejtve maradtak, hiszen Miskolcon sem a rádió, sem a televízió nem közvetítette őket. Az amatőrfilm-szemlén azonban Hajnal József és Kárpáti Tibor „Az első popfesztivál Miskolcon” című rövidfilmje elnyerte az első díjat. Ugyanebben az évben a Vígszínházban debütált a „Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról” című musical, amelynek bemutatója különös figyelmet kapott, hiszen Frenreisz Károly, a LGT zenekar egyik alapító tagja, a Latinovits Zoltánt ért színházi inzultusok miatt távozott az együttesből, hogy új formációt, a Skorpiót alakítson meg. Az Omega zenekar szintén jelentős lépést tett, hiszen a zenekarvezető Laux József és a zeneszerző Presser Gábor távozása után exkluzív szerződést kötöttek a Bellaphon céggel, és ezzel egyidőben megjelentették első nagylemezüket az NSZK-ban.
A legemlékezetesebb bukást pedig akkor jegyezték fel 1973-ban, amikor 13000 jegyet eladtak a Sweet dupla koncertjére a Kisstadionba, de két nappal a vendégjáték előtt csak a zenekar menedzsere érkezett Budapestre, hogy lemondja a szereplést, mert a banda meghívást kapott Amerikába, és ízibe' el is utazott az Államokba...
