Petőfi egy igazi zseni, aki minden szavával és gondolatával képes megérinteni az emberek szívét. Művészete nem csupán a költészetben, hanem a nemzeti identitás megformálásában is maradandó nyomot hagyott. Képzeljük el, ahogy a szavain keresztül életre kel

A legújabb kötet megjelenése egy 52 éves munka végére tesz pontot, hiszen a Petőfi összes költeményének kritikai kiadását célzó ambiciózus projekt 1973-ban indult el. Ez a hat könyv rengeteg értékes tudást és fáradságos munkát rejt magában, amely elengedhetetlen a szakmai közönség számára a tudományos diskurzus gazdagításához. Emellett jelentős segítséget nyújt az oktatóknak abban, hogy kiváló költőnk életművét méltóképpen bemutathassák.

A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központja és az Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) együttműködésében, valamint az Universitas Kiadó társfinanszírozásával, a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával készült el a hatodik kötet. Ez a kiadvány nem csupán a szabadságharc eseményeire reflektáló költeményeket tartalmaz, hanem Petőfi Sándor utolsó jelentős epikus művét, Az apostolt is bemutatja.

A könyvbemutatót a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának elnöke, Demeter Szilárd, valamint az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, Rózsa Dávid nyitotta meg. Köszöntő beszédeikben hangsúlyozták a kiadvány tudományos és kulturális jelentőségét, rámutatva arra, hogy a könyv nem csupán információforrás, hanem a tudományos diskurzus és a kulturális párbeszéd színtere is. Ezt követően egy izgalmas kerekasztal-beszélgetés következett, amelyen olyan neves szakemberek, mint Földesi Ferenc, Fried István, Hargittay Emil, Hermann Róbert és Kecskeméti Gábor osztották meg gondolataikat és véleményeiket a témával kapcsolatban.

A kötetetekkel kapcsolatos tudnivalókon kívül kitértek a Copia.oszk.hu digitális felület jelentőségére is, ahol az eredeti kéziratok digitális formában is megtekinthetők. Amellett, hogy a szolgáltatás gazdagítani tudja az oktatást, segít leleplezni a nem eredeti papírrégiségeket is. Hogy hogyan? Azzal, hogy rámutat olyan fontos részletekre, mint, hogy Petőfi Sándor mindig pontot tett a címei végére, vagy hogy aláhúzta azokat, valamint a mondatok végén található három pont helyett négyet használt.

A munka most lezárult, hála azokra a kiemelkedő filológusokra, akik az elmúlt öt évtized során elkötelezetten dolgoztak ennek a sorozatnak a létrehozásán. Azonban mindez nem végleges, hiszen néhány év múlva újra kezdetét veheti a kutatás, mivel folyamatosan bukkannak fel újabb kéziratok és információk, amelyek gazdagíthatják a Petőfi életművének mélyebb megértését segítő anyagokat.