Panyi Miklós véleménye szerint Magyarország közbiztonsági helyzete stabil, szemben a nyugat-európai országokkal tapasztalható kihívásokkal.
Papp Sándor volt MDF-es országgyűlési képviselőről és a magyar építészet napjáról emlékezett meg hétfőn, péntekig tartó rendkívüli ülése első napján az Országgyűlés. A napirend előtti felszólalások között a szociális ágazatról és a migrációról is volt szó.
A közelmúltban a képviselők megemlékeztek Papp Sándorról, aki 89 éves korában távozott az élők sorából. Ő volt az MDF képviseletében Veszprém megye 7. számú választókerületének országgyűlési képviselője, és a rendszerváltozást követő első választáson szerzett mandátumot, amelyet egy teljes cikluson át viselt. Szakmai pályafutását vegyészmérnökként kezdte, és a Veszprémi Vegyipari Egyetemen 1980 és 1989 között oktatási és nevelési rektorhelyettesként tevékenykedett, emellett 1981 és 1992 között az Általános és Szervetlen Kémia Tanszék irányítását is ellátta. 1986-ban a Magyar Tudományos Akadémia doktori címét is elnyerte, és pályafutása során számos elismerésben részesült, amelyek tükrözik szakmai hozzájárulását.
A Magyar Építészet Napja: Ünnepeljük a hazai építőművészet csodáit! Minden évben különleges esemény keretein belül emlékezünk meg a magyar építészet kiemelkedő alkotásairól és szakembereiről. Ez a nap nem csupán a múlt nagyságát idézi fel, hanem a jelen és a jövő építőművészeinek inspirálására is szolgál. Ezen a napon szakmai rendezvények, kiállítások és előadások várják az érdeklődőket, ahol a látogatók bepillantást nyerhetnek a magyar építészet sokszínűségébe. Legyen szó történelmi épületekről, modern alkotásokról vagy fenntartható megoldásokról, mindenki megtalálhatja a számára érdekes témákat. A Magyar Építészet Napja nemcsak az építészek és tervezők ünnepe, hanem az egész társadalom számára lehetőséget ad arra, hogy értékeljük és megértsük a körülöttünk lévő épített környezetet. Csatlakozzunk együtt ehhez a különleges ünnephez, és ismerjük meg a hazai építőművészet gazdag örökségét és jövőbeli lehetőségeit!
Hangsúlyozta: "A magyar építészeti örökség egyedi és páratlan helyet foglal el Európa kulturális palettáján. Az Árpád-kori templomok, a lenyűgöző reneszánsz kastélyok, a barokk kúriák szépsége, valamint a modern építészet mesterművei mind-mind tükrözik a kultúránk gazdagságát és sokszínűségét. Legyen szó a kolozsvári Házsongárdi temető titokzatos hangulatáról vagy a zebegényi templom impozáns vonásairól, minden egyes kő a magyarság lelki és szellemi táplálékát hordozza magában."
Kós Károly életművének méltatásakor fontos hangsúlyozni, hogy filozófiája a természet és az emberség iránti mély tiszteletre épült. Építészeti stílusa páratlan módon ötvözte a szecesszió globális hatásait az erdélyi népi építészet gazdag hagyományaival, így egyedi, harmonikus formavilágot teremtett, amely nemcsak a korabeli, hanem a jövőbeli építészeti törekvésekre is inspirálóan hatott.
Napirend előtti felszólalások:
LMP: "Jövőre is elmarad a szociális szférában dolgozók megbecsülése"
Kanász-Nagy Máté (LMP) beszédében hangsúlyozta, hogy miközben a kormány ígéreteket tett a szociális ágazat és a gyermekvédelem megerősítésére a botrány után, a szociális szektorban dolgozók jövedelme csupán a nemzetgazdasági átlagbér alig több mint felét, vagyis bruttó 347 ezer forintot tesz ki. "A közel 100 ezer munkavállaló ügyében Pintér Sándor belügyminiszter megjegyezte, hogy az életpályamodell kidolgozása lehetséges, de annak bevezetése egyelőre nem biztos" - mondta. Kiemelte: "Az ágazatban dolgozók jövőre sem fognak érdemi béremelésben vagy megbecsülésben részesülni."
Kiemelte továbbá, hogy aggasztó mértékben megnőtt a kórházakban elhelyezett csecsemők száma, amely a korábbi 50-100 főről 280-300 főre emelkedett. Ezen kívül kifogásolta, hogy a közérdekű adatigénylés keretében nem kapott választ a kórházakban hagyott csecsemők pontos adatainak megismerésére.
A kormányt is bírálta, amiért az otthon ápolási díj nem haladja meg a havi bruttó 50 ezer forintot.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában kifejtette, hogy az ellenzéki politikus számonkérése kétszínű, hiszen a Fidesz kormányzása előtt mindössze 15 milliárd forint állt rendelkezésre az ápolási díjakra, míg jelenleg ez az összeg már 101 milliárd forintra nőtt.
Azt is mondta: "2018 decemberében, amikor a ház döntött a legsúlyosabb állapotú gyermeküket otthon gondozók díjának 37 050 forintról 266 800 forintra emeléséről, azt egyetlen LMP-s képviselő sem szavazta meg."
A szociális szektor munkavállalóiról beszélve hangsúlyozta, hogy egyetértene a bérek további emelésével, ugyanakkor megemlítette, hogy 2010-ben az átlagbérük mindössze 137 ezer forintot tett ki, míg jelenleg ez az összeg már 473 ezer forintra nőtt.
Mi Hazánk: "A kormány csupán szavakban hangoztatja bevándorlásellenes álláspontját."
Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikai képviselője, aggasztó tendenciákról beszélt, amelyek a bevándorlás következtében alakultak ki Nyugat-Európában. Kiemelte, hogy a kereszténység szerepe folyamatosan háttérbe szorul, amit egy friss példa is alátámaszt: Angliában 2023-ban a Muhammad név vált a legnépszerűbb fiú babanévvé. Ezen kívül megemlítette, hogy Olaszországban egy baloldali médium szerint Jézus születésének ábrázolása kirekesztőnek számít. Rómában pedig egy állami óvoda értesítette a szülőket arról, hogy a gyerekek karácsonyi ünnepségét nem tartják meg, mivel az intézményben nemcsak keresztény gyermekek járnak.
Az ellenzéki politikus véleménye szerint, ahogy közeledünk a karácsonyhoz, elérkezett az idő, hogy elgondolkodjunk rajta: vajon Magyarországnak is ezt a víziót szeretnénk-e megvalósítani a jövőben.
"A Mi Hazánk Mozgalom erre egyértelműen nemet mond, tehát mind az illegális, mind a legális bevándorlásra kifejezetten elutasító álláspontot képvisel." - hangsúlyozta.
Az ő véleménye szerint, noha a kormány hivatalosan bevándorlásellenes álláspontot képvisel, az utóbbi egy év során több mint 2000 embercsempész jutott szabadlábra.
Azt is kifejtette, hogy a belföldi dolgozók lehetőségeit veszélyeztetik a harmadik világból érkező munkavállalók. Például Budapesten az ételfutár cégekben szinte alig találkozni magyar munkatársakkal, ráadásul egyre több olyan szórakozóhely nyílik a belvárosban, ahol a vendégek nem is tudnak magyarul kiszolgálva lenni.
Álságosnak nevezte a kormány vendégmunkásokra vonatkozó politikáját, jelezve, nem igaz, hogy a vendégmunkásoknak két év után haza kell menniük, mert két hónap után visszatérnek, a kiemelt beruházásoknál pedig a kétéves határidőt öt évre emelték és a családegyesítést is lehetővé tették.
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára kijelentette, hogy míg Nyugat-Európában feszültségek tapasztalhatók, Magyarországon a közbiztonság stabil maradt, sőt, az ország az egyik legbiztonságosabb helyszínnek számít a kontinensen. "Ha a közelmúltban baloldali kormány vezette volna az országot, egészen más körülmények között ünnepelhetnénk a karácsonyt" – tette hozzá.
Az embercsempészekről szólva hangsúlyozta, hogy őket kiutasították Magyarország területéről.
Azt is megemlítette, hogy Magyarország folyamatosan szigorította az idegenrendészeti szabályozását, amely a kontinensen a legszigorúbbnak számít. Az országban a külföldi munkavállalók kizárólag jogszabályi keretek között, egyértelmű garanciák mellett és előre meghatározott eljárás során érkezhetnek, meghatározott időtartamra.
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezetője az egészségügyi rendszer válságáról nyilatkozott, kiemelve a Szent János Kórház helyzetét. Rámutatott, hogy az intézmény közel ötmilliárd forintból nemrégiben felújított traumatológiai osztályán 30 nap alatt 14 napon keresztül nem fogadtak új betegeket, vagy csak korlátozottan tették ezt.
Hozzátette: míg a 2010-es kormányváltáskor 93 háziorvosi praxis volt tartósan betöltetlen az országban, november elején 837-re emelkedett ez a szám, így várhatóan jövőre ezer fölé kúszik a mutató. Tordai Bence arról beszélt: mindezek miatt jelenleg 1,2 millió ember háziorvosi ellátása megoldatlan.
Az alapellátás, a háziorvosi ellátás rendszere gyakorlatilag az összeomlás szélén táncol - fogalmazott, felvetve, hogy a kormányzatnak a magyar emberek számára tényleg fontos közszolgáltatásokat kellene biztosítania ahelyett, hogy értelmetlen vagy kártékony projektekre veri el a pénzt".
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára nyilatkozatában kiemelte, hogy a korábbi baloldali kormányok szándéka, valamint az előző választások során az ellenzék egészségügyi programja mind a privatizáció irányába mutatott. Azt is megjegyezte, hogy a jelenlegi ellenzék kormányzása alatt csupán bezárásokat, privatizációt és vizitdíjak beszedését tudta megvalósítani.
A szakpolitikai jelentésben elhangzott, hogy a 2010-es évhez képest, amikor az egészségügyi kassza kiadásai mindössze 1198 milliárd forintot tettek ki, ez a szám mára 3700 milliárdra emelkedett. A háziorvosi praxist vezető orvosok átlagos bevétele is jelentős növekedést mutat: az 830 ezer forintról 3 millió forint fölé emelkedett. A pályakezdő orvosok esetében a bruttó alapbér 129 500 forintról 687 ezer forintra nőtt, míg a húsz éve a szakmában dolgozó kollégák esetén ez a szám 165 ezer forintról 1 millió 491 ezer forintra bővült. Az államtitkár kiemelte, hogy az elmúlt 14 évben ötezerrel több orvos kapott működési engedélyt.
A jövő költségvetését hiányolta a Jobbik politikusa
"Mikor szavazza meg a kormány a jövő költségvetését?" - tette fel a kérdést Z. Kárpát Dániel (Jobbik), aki szerint sok esetben a múltat és a kiszámíthatatlanságot konzerválja a büdzsé. A felszólaló szerint nem a hazai kis- és közepes vállalkozásokkal, hanem a multinacionális cégekkel törődik a kormány.
Pártja "építő, pozitív előjelű, a magyar családokat támogató" javaslatai mellett érvelve kijelentette, pozitív üzenet volna a magyar férfiaknak, ha negyven ledolgozott év után a nőkhöz hasonlóan ők is tisztességes nyugellátáshoz jutnának.
"A célunk az, hogy a magyar férfiak negyven százaléka ne a temetőbe tartson a munkanap végén" - hangsúlyozta. Kiemelte, hogy "a hazai férfiak várható élettartama öt évvel alacsonyabb az uniós átlagnál, és 11 évvel rövidebb a svéd férfiakénál, ami azt az aggasztó üzenetet közvetíti, hogy a munka nemcsak az életminőséget, hanem az élet hosszát is befolyásolja."
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte, hogy a Jobbik által benyújtott 185 költségvetési módosító javaslat összesen 1006 milliárd forint kiadást jelentene, ám ennek finanszírozása jelenleg nem biztosított.
"Önök így 1,1 százalékkal növelnék a költségvetés hiányát" - fordult a felszólalóhoz az államtitkár.
A politikai vezető kiemelte: "A parlament előtt álló jövő évi költségvetési tervezet bizakodásra ad lehetőséget a magyar lakosság és a helyi gazdaság számára. Ez a javaslat a GDP 3,4 százalékos növekedését célozza meg, miközben megőrzi a stabil munkaerő-piaci környezetet. Ráadásul a költségvetési hiányt is 3,7 százalékra csökkentené."
Tállai András a kormány teljesítményeit méltatva kiemelte a nyugdíjak értékének megőrzését, beleértve az inflációhoz igazodó emeléseket és a 13. havi nyugdíjat is. Hangsúlyozta, hogy a kormányzat szilárd elkötelezettsége a jövedelmek vásárlóerejének növelése.
Momentum: "Ez az év sem a magyar társadalom előrelépéséről szólt."
Szabó Szabolcs, a Momentum politikusa kifejtette, hogy sajnos az idei év sem Magyarország számára volt kedvező, hiszen "ismét gazdasági recesszióval zárjuk az esztendőt". Hangsúlyozta, hogy az "elhibázott" gazdaságpolitika következményeként az európai járműgyártás válsága rendkívül súlyosan érintette a hazai gazdaságot. Rámutatott arra is, hogy miközben az infláció ismét emelkedik, az ipari termelés csökken, és a költségvetés hiánya is aggasztó mértékben magas.
"Az emberek egyre inkább tapasztalják a megszorítások hatását, amit ugyan próbálhatunk álcázni, de a megnövelt adókat végső soron a lakosság viseli el" - mondta. Kiemelte, hogy a "jelentős megszorítások" ellenére a gazdasági mutatók egyáltalán nem jelzik a javulás jeleit, és a kormány láthatóan képtelen megbirkózni a kialakult helyzettel.
Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára nyilatkozatában kiemelte, hogy kivételesen egyetértenek abban, hogy 2024 rendkívül nehéz évnek ígérkezik. "Az idei esztendő világszerte megpróbáltató volt, hiszen a koronavírus-járvány utáni időszakot éljük, és már harmadik éve tart a háború. A második félévben pedig olyan térségek is instabillá váltak, amelyekről korábban azt feltételezhettük, hogy megőrzik stabilitásukat" - fogalmazott.
Fónagy János hangsúlyozta, hogy a három vezető hitelminősítő továbbra is határozottan ajánlja Magyarországot a befektetőknek. "A magyar gazdaság alapjai szilárdak, az ország nemzetközi pénzügyi megítélése kedvező, és a magyar állampapírok iránti érdeklődés folyamatosan élénk" - emelte ki.
"A kormány megteremtette a költségvetés és a növekedés egyensúlyát, az ország finanszírozási helyzete stabil. A 2025-ös büdzsét joggal és okkal lehet békeköltségvetésnek nevezni, a magyar gazdaság visszatér a fenntartható és magas ütemű növekedési pályára" - foglalta össze mondandóját.
