Otthona a varázslatos Párizs, de gyökerei Magyarország földjéhez kötődnek – Munkácsy Mihály, aki a nehézségekből emelkedett fel, és az ecset művészi uralkodójává vált. Fedezd fel életét és munkásságát a galériánkban! - PestiSrácok

Otthona a varázslatos Párizs, ám szívében mindig ott dobog Magyarország - Munkácsy Mihály, aki a sors kegyetlen fintorából egy összetört inasfiúból a festészet császárává emelkedett. (Fedezd fel a galériát!) Hertelendy Gábor, 2025. május 1.

Százhuszonöt éve, 1900. május elsején halt meg Munkácsy Mihály. A világhírű festőről kevesen tudják, hogy óriási utat tett meg, és nagyon mélyről indult, mielőtt a csillogó Párizsba érkezett volna. Szüleit korán elveszítette, testi fenyítésekben részesült, és sokan nem hittek abban, hogy valaha elismert művész válik belőle. Düsseldorf, Párizs és New York ide vagy oda, mindig visszahúzta őt a szíve haza, Magyarországra.

"Munkácsy a külföldön lett naggyá, de midőn bámuljuk alkotását, büszkén gondolunk rá, hogy a mienk, és szeretettel emlékezünk hazafias érzésére, mely oly tisztán magyar, hogy franczia magasztalói sem mellőzték ezt, Francziaország és Magyarország büszkeségének nevezvén. Első diadalait is oly művekkel nyerte, melyek magyarok, s a művész egyénisége annyira erősen jellegzett magyar, hogy mikor festészeti tanulmányok végett Bécsbe ment, az akadémián "wilder Ungar" [vad magyar] volt a neve. Az erős, magyaros vonást Párisban is megőrizte. Lehet tehát az alatt kutatni azt a sajátságot, melyet nemzeti géniusznak hívnak."

Ezekkel a szavakkal mutatta be a Vasárnapi Újság 1882. február 26-i számában a százhuszonöt éve elhunyt Munkácsy Mihály munkásságát, aki talán maga sem gondolta volna, hogy ilyen mély kezdet után világhírű festővé válik majd.

Az 1844. február 20-án, Munkácson, eredetileg Lieb Mihály Leó néven született fiatalnak már négyéves korában Miskolcra kellett költöznie, hogy a sóhivatalnokként dolgozó apja, Lieb Mihály munkát vállalhasson. Őt egyre kevésbé láthatta már a fiúgyermeke: eleinte azért, mert a szabadságharc kitörése miatt a közeli Cserépváron volt kénytelen meghúzni magát a család. Erről az időszakról így írt Malonyay Dezső még 1898-ban:

Az orosz csapatok közeledtéről érkező hírek hallatán a miskolci családok pánikba estek, így Lieb Mihály is úgy döntött, hogy feleségét és gyermekeit Cserépvárra küldi, ahol felesége bátyja, Reök Antal, a Koburg herceg uradalmi tisztje várta őket. Miskolcot ekkorra már körülzárták az orosz erők. A Lieb család menekülése igencsak kockázatos volt, hiszen bármelyik pillanatban az ellenség kezére kerülhettek. Az út során egy kozák csapat felbukkant, lándzsáikat felemelve rontottak a kocsira, de szerencsére a rémületen kívül más bajt nem okoztak a menekülőknek. Csak egy szegény anya ült a kocsiban öt gyermekével, akiket útnak indítottak. Végül szerencsésen megérkeztek Cserépvárra, ahol remélhették, hogy biztonságban lesznek.

Bár Malonyay szerint ezen a településen élte meg gyermekkora egyik legszebb éveit a kis Mihály, de nem sokáig, ugyanis nyolc évesen végleg el kellett búcsúznia először édesanyjától, majd a határozott kiállású, becsületes életet élő apjától is. Az árván maradt Mihályt - testvéreitől elszakítva - nagybátyja, Reök István fogadta magához, és nevelte őt Békéscsabán - egyes források szerint Gyulán - egészen a felnőtté válásáig.

Roskovics Ignác lenyűgöző olajfestménye a fiatal Munkácsy Mihályról egyedülálló művészi pillanatokat örökít meg. A kép hitelesen tükrözi a jövőbeli mesterségbeli zsenialitás ígéretét, miközben a művész karakterének sokszínűségét is bemutatja. A festmény a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található, és méltán vonzza a látogatók figyelmét.

Lelkileg és testileg is a padlón heverve.

A nehéz sors és nagybátyjának szigorú nevelése mély nyomot hagyott Mihály lelkén és testén. Családja asztalosnak szánt fiatalemberként nem volt kérdés, hogy inasként kell elhelyezkednie Lángi (vagy Lang) Mihály békéscsabai asztalosmester műhelyében. Az ottani munka azonban nem volt éppen kíméletes: a mester gyakran súlyosan bánt a tanonccal, olykor indokolatlanul verte meg, testi sebeket ejtve az érzékeny fiatalon. Ezek a fizikai fájdalmak mellett lelki traumákat is okoztak, amelyek Mihály életének minden aspektusát meghatározták.

Sokan úgy vélik, hogy ez a tényező tette érzékennyé a nemzetet a bénító elnyomásra és a szegények szenvedésére. Ezt a helyzetet tovább árnyalja a költözés során szerzett szabadságharc-élmények, valamint a magyarságtudat és az annak elnyomásából fakadó fájdalmas érzések.

Miután megszerezte az asztalosinasi segédlevelét, felgyorsultak az események Mihály életében.

Aradra utazott, ahol nehéz körülmények között élt, és sajnos elkapta a szifiliszt, amely folyamatos szenvedést okozott számára.

Így hát, akaratlanul is, visszakerült Gyulára nagybátyjához. Lábadozása során találkozott Szamossy Elek festőművésszel, aki szívélyesen magához vette, és elkezdte tanítani a rajz és festészet fortélyaira, miközben az alapműveltség elsajátítására is figyelmet fordított. Később, újabb változásként, Gerendásra költözött vissza nagybátyjához. Itt, 1863-ban, megszületett első festménye, a Levélolvasás.

Ez volt az egyetlen alkotása, amelyet Lieb Mihályként szignózott.

Rőzsehordó asszony. Kép: Magyar Nemzeti Galéria.

Ezután Pestre tette át székhelyét, ahol ismert és elismert festőművészek, úgymint Telepy Károly és Ligeti Antal is felfedezték Mihály rendkívüli képességeit és lehetővé tették bécsi, majd müncheni továbbképzését. Ők tanácsolták azt az ifjú titánnak, hogy családnevét változtassa át Munkácsira, később Munkácsyra.

Ekkor már Munkácsy részt vett a párizsi világkiállításon, köszönhetően egy állami ösztöndíjnak, amely lehetőséget biztosított számára. Itt Courbet művészetének hatása mély nyomokat hagyott benne, és ez az élmény végigkísérte egész életét.

Miután a bajor fővárosban Wagner Sándor irányítása alatt mélyrehatóan megismerte a képzőművészet alapvető szabályait, Düsseldorfban már saját kezűleg kezdett el festeni, s ekkor a múltjából előbukkanó emlékek inspirálták. Első önálló alkotása az „Ásító inas” című festmény volt, amely jelenleg egy amerikai magántulajdonban található.

Nemcsak gyötrelmes emlékeket, hanem technikákat is felhasznált inaskorából a festészete során: XIX. századi bútorokra alkalmazott, bitümnek nevezett vastag, barna anyagot. Ez többek között bitument, méhviaszt, propoliszt, lenolajat, vasport és gyantát is tartalmazott.

Az "Ásító inas" című festmény a New York-i Metropolitan Múzeumban látható, és lenyűgöző módon örökíti meg a pillanatnyi fáradtságot és az ábrázolt figura melankóliáját. Az alkotás gazdag részletei és színvilága még inkább kiemelik a művész tehetségét, miközben a nézőt egyfajta elgondolkodásra ösztönzi az élet apró, de jelentőségteljes pillanatairól.

Egy sorscsapásokkal teli inas életéből a festészet nemzetközi ikonja lett.

A világhírnevet gyakorlatilag ezzel a színkeverékkel nyerte el 1869-ben.

Ekkor lett kész a Siralomház néven elhíresült festményével, amely a magyar szabadságharc utáni betyárvilágot ábrázolja, sajátosan képviselve a magyar realizmust.

A kép akkora sikert aratott, hogy a párizsi Salon aranyéremmel jutalmazta az alkotót. A francia fővárosba költözése után festette meg az Éjjeli csavargókat, a Köpülő asszonyt és a Zálogházban festményt is.

Jelenleg a New York-i Metropolitan Múzeum gyűjteményét gazdagítja.

Siralomház. Fotó: Magyar Nemzeti Galéria.

Sikere környezete számára igazi meglepetés volt, hiszen karrierje kezdetén senki sem gondolta volna, hogy ekkora magasságokba jut. Egy emlékezetes pillanatban Szinyei Merse Pál a következőket osztotta meg:

Munkácsyval való ismeretségem Münchenben indult, 1866 és 1868 között. Gyakran találkoztunk, amikor ő is csatlakozott Leibl társaságához, de a többiek nem éppen elismeréssel beszéltek róla. Nem csupán azért, mert német nyelvtudása kimerült a gagyogás szintjén, és a fiúk gyakran nevettek a kifejezésein, hanem mert látták, hogy nem tud előrelépni. Hiányzott neki a megfelelő alap, tudása pedig ingatag volt. Egy nap hirtelen eltűnt a társaságunkból, majd amikor újra megjelent, lelkesen mesélte, hogy Párizsban járt. Az összes barátom egyöntetű véleménye az volt, hogy az utazás pénzkidobás volt. Senki sem hitte, hogy Párizs jót tehetne neki, hiszen az eddigi munkái mind gyengék voltak, tele rajzhibákkal. Ám amikor a Siralomház című festménye hatalmas sikert aratott, és a reprodukciója a szemünk elé került, senki sem tudta elhinni, hogy ő készítette. Valószínűleg Knaus vagy más festő segített neki a munkában. A mesterségbeli tudásában senki sem bízott...

Ennek ellenére Párizs - szó szerint és átvitt értelemben is - valóságos aranyéletet hozott Mihály életébe. Házasságot kötött Cécile Papier-vel, Edouard de Marches báró özvegyével, majd elnyerte a párizsi világkiállítás hőn áhított nagy aranyérmét a Milton című munkájával. Ez már nemcsak Franciaországban, hanem világsikert hozott Európában és Amerikában is egyaránt.

Fokozatosan közeledve a vég felé

Keresztény témájú, megrendelésre készült festményei -- Krisztus Pilátus előtt, Golgota -- szintén a legkeresettebb alkotásai közé tartoztak.

Párizs varázsa ellenére Munkácsy szívét mindig is honvágya húzta vissza. A külföldi évek ellenére büszkén vállalta magyar identitását, soha nem tagadta meg azt. Gyakran látogatta meg szülőföldje egyes városait: Pestet, Békéscsabát, Gyulát, Aradot, vagy éppen nagybátyja kismegyeri birtokát, ahol a gyökerei mindig is otthonra leltek.

Később betegsége elhatalmasodott rajta, amelytől elméje egyre inkább megborult, és sokan úgy tartják, hogy innentől kezdve rá sem lehetett ismerni realista festészetére.

Honfoglalás. Kép forrása: Magyar Nemzeti Galéria.

Ennek ellenére az ebben az időszakban elkészült sokalakos kompozíciói is világszerte ismertté váltak. Az Országház egyik nagy termének díszítésére elkészített Honfoglalás és a 1896-ban készült Sztrájk is ebbe a kategóriába tartozik, igaz, ezekkel az alkotásokkal valóban egyre inkább távolodott a magyar realizmustól.

És fokozatosan az élet is távolodott tőle. 1900. május elsején, hosszú szenvedések árnyékában, a Bonn közelében található endenichi szanatóriumban hunyt el.

Tragédiájának mélysége nem csupán a szanatóriumi létből fakad, vagy abból, hogy mindössze ötvenhat év adatott meg neki. Az igazi szomorúság abban rejlik, hogy alig néhány esztendővel később a szifilisz már gyógyíthatóvá vált. Ha az őrangyalai képesek lettek volna türelmesen várni, talán még több világhírű festménnyel ajándékozhatta volna meg a magyar kultúrát.

Munkácsy mindezek ellenére is maradandót alkotott: több mint nyolcvan festménye található meg New Yorktól Párizson át Budapestig.

Kiemelt kép: Festmény Munkácsy Mihályról, amint éppen a Krisztus Pilátus előtt című művén dolgozik. Fotó: Magyar Nemzeti Galéria.

Persze, szívesen segítek! Milyen témában szeretnéd a Facebook hozzászólást? Kérlek, írd le a lényeget vagy a fő gondolatot, amit meg szeretnél osztani, és én egyedivé teszem számodra!

Munkácsy Mihály születésének évfordulója alkalmából érdemes megemlékezni a magyar festészet kiemelkedő alakjáról, akinek művészete nemcsak hazánkban, hanem nemzetközi szinten is elismerést aratott. Munkácsy életművében a realista ábrázolás és a drámai kifejezésmód találkozik, lenyűgöző képei pedig ma is inspirálóan hatnak a művészetkedvelő közönségre. E jeles évforduló kapcsán érdemes visszatekinteni a festő életére, munkásságára és arra a hatásra, amit a művészeti világra gyakorolt. Az ünneplés lehetőséget ad arra, hogy felfedezzük újra műveit, és mélyebben megértsük művészeti jelentőségét.