Országos szintű bojkottot hirdettek a vásárlók a hazai üzletek ellen - Világgazdaság
A szomszédos országokban már megtették azt a lépést, amire a magyar vásárlók is készülnek. A megemelkedett élelmiszerárak miatt legalább egy napra bojkottot hirdetnének a hazai üzletek ellen.
Az utóbbi időszakban egyre inkább felerősödik a közösségi médiában terjedő bojkottfelhívás, amely arra ösztönzi a vásárlókat, hogy bizonyos napokon ne vásároljanak a magyarországi boltokban. Ezzel a lépéssel a magas árak ellen kívánják kifejezni tiltakozásukat, ami nemcsak helyi, hanem régiós szinten is aggasztóan emelkedik. Van olyan kezdeményezés, amely akár három vásárlásmentes napot is javasol, de a legnagyobb népszerűségnek az a felhívás örvend, amely február 12-ére, vagyis a jövő hét szerdájára hirdet bojkottot. Ezt a kezdeményezést sokan támogatják, és már számos pozitív visszajelzés érkezett a résztvevőktől.
A szóban forgó bejegyzést már több mint 32 ezren osztották meg a Facebookon, ami azt mutatja, hogy a felhívás híre szélsebesen terjed. A Pénzcentrum információi szerint a február 12-i dátum különösen jelentős, mivel ez a nyugdíjfizetés napja, így sok nyugdíjas ezt az időpontot választja a vásárlásra. Ha a résztvevők valóban betartják a bojkottot, akkor ezen a napon a várható forgalomnövekedés elmarad.
A szomszédos országok már felfüggesztették a kereskedelmi kapcsolataikat.
A bojkott gondolata nem csupán magyar innováció, hiszen a környező országokban az utóbbi hetek során többször is alkalmazták ezt a radikális módszert. Először Horvátországban indult el a mozgalom, ahol január 24-én a fogyasztók a kiskereskedelmi láncokat célozták meg. Ezen a napon a tranzakciók száma drámaian, 44 százalékkal csökkent, míg a kiskereskedelmi forgalom 52 százalékos visszaesést mutatott. A horvát tapasztalatok nyomán január 31-én Bosznia-Hercegovinában, Észak-Macedóniában, Montenegróban és Szerbiában is hasonló megmozdulásokra került sor, jelezve, hogy a szomszédos országokban is érezhető a fogyasztói elégedetlenség.
A horvátok többször is megismételték a kezdeményezést, és újabb akciót is hirdettek. A kormány kénytelen volt lépni, így február 7. péntektől összesen 70-re bővül az árstopos termékkörbe tartozó árucikkek száma az országban.
A horvát lakosság elégedetlensége mögött az a tény húzódik meg, hogy az utóbbi három év során az élelmiszerek ára átlagosan 30%-kal nőtt, és az alapvető élelmiszerek, például a kenyér és a tojás, még ennél is drasztikusabb dráguláson mentek keresztül. A helyi fogyasztók tapasztalatai szerint a határ mentén élők számára sokkal kedvezőbb lehetőség, ha bizonyos termékekért Szlovéniába vagy Olaszországba utaznak, mintha itthon vásárolnának.
A magyarországi bojkottot hirdető és támogató csoportok hasonló érvekkel állnak elő. Az országban tapasztalható drámai mértékű élelmiszerár-emelkedés váltotta ki a tiltakozást, amely a kezdeményezés alapját képezi. A közösségi média platformjain egyre többen osztanak meg tapasztalatokat arról, hogy egyes termékek beszerzése sokkal kedvezőbb árban elérhető a szomszédos országok üzleteiben.
