Orbán Viktor felfedte, melyik téma maradt el a megbeszélések során Ferenc pápával, és amelyet inkább figyelmen kívül hagytak a tárgyalóasztalon.

Orbán Viktor miniszterelnök a Ferenc pápa szombati temetésére tartva, a Rómába vezető repülőgép fedélzetén osztotta meg gondolatait a hétfőn elhunyt egyházfőről, valamint a közöttük kialakult kapcsolatról. Kiemelte, hogy a béke és a családok fontosságában közös nézeteket vallottak, ám az első találkozójuk során a beszélgetés irányát módosítani kellett.
Orbán Viktor szombaton részt vett Ferenc pápa temetésén Rómában, ahol a TV2 stábja exkluzív interjút készített vele a repülőgépen, miközben az olasz főváros felé tartottak. A kormányfő kiemelte, hogy a Szentatya mindig is különös szeretettel fordult a magyar nép felé, és a magyarok is mély tisztelettel viseltettek iránta. Ferenc pápa elkötelezett volt a béke melletti kiállásában is, ami a miniszterelnök szerint rendkívül fontos érték.
A miniszterelnök megosztotta gondolatait arról a pillanatról, amikor érkezett a hír, hogy Bergoglio atyát pápává választották. "Elsőre aggályok merültek fel bennünk – mi lesz, ha egy Latin-Amerikából érkező pápa kerül a trónra?" – fogalmazott, utalva arra, hogy felmerült a kérdés: "Mennyit tudhat egy ilyen távoli háttérből érkező személy a magyar kultúráról és hagyományokról?"
Ekkor érkezett a váratlan öröm, amikor kiderült, hogy a korábbi európai pápákhoz képest sokkal gazdagabb ismeretekkel bír a magyarokról. Ennek oka, hogy valóban együtt dolgozott magyar szerzetesekkel. Ezért már az első pillanattól kezdve mély szeretettel fordult felénk. Így a pápa és Magyarország kapcsolata szeretetteljes kötelékeként írható le.
A kormányfő a Ferenc pápáról folytatott beszélgetés során hangsúlyozta, hogy a kölcsönös szimpátia jellemzi viszonyukat. Szavai szerint "a magyar nép jellemzően kedveli a pápákat", különösen azokat, akiknek személyes kötődése van Magyarországhoz, mint például II. János Pál pápa. Ezt a különleges kapcsolatot külön figyelembe kell venni.
Orbán Viktor felidézte, hogy a pápa egy rendkívül szelíd természetű ember volt, azonban bizonyos kérdésekben nem ismert kompromisszumot. "Például a háború ügyében ugyanolyan határozott volt, mint mi, magyarok" - fogalmazott, hangsúlyozva, hogy legutóbbi találkozójuk alkalmával is arra ösztönözte a kormányfőt, hogy ne hajoljon meg a békepárti állásponttal szembeni kritikák és nyomások előtt. A pápa arra kérte Orbánt, hogy mindent tegyen meg azért, hogy "a béke üzenete minél erőteljesebben és elérhetőbben szólhasson, valamint legyen egy olyan zászló, amely alatt a béke hívei egyesülhetnek."
A béke melletti vita egy nagyon nehéz vita volt, és maradt Európában. Azzal, hogy a Vatikán egyértelműen a béke mellé állt, ezzel adott egy természetfeletti támaszt a magyar államnak
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az egyházfő Magyarország küldetését a történelmi hagyományok ismeretében értelmezi, és ha szükséges, akár egyedül is készen áll kiállni az igazság és a béke mellett. Kiemelte, hogy "ebben a magyarokra mindig lehet számítani." Továbbá kifejezte reményét, hogy a következő pápa is hasonlóan szoros kapcsolatot ápol majd Magyarországgal.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a béke mellett a migráció kérdése is középpontban állt a korábbi megbeszéléseik során az egyházfővel. E tekintetben megjegyezte, hogy a magyarok számára ez egy olyan téma, amelyben "egészen eltérő nézőpontokkal rendelkezünk". Orbán Viktor szerint Ferenc pápa álláspontja ebben a kérdésben is érthető volt.
Mivel egy argentin, latin-amerikai ember a migrációról egészen eltérően vélekedik, mint Magyarország, amely geopolitikai törésvonal mentén helyezkedik el, érdemes megvizsgálni a két megközelítés közötti különbségeket. Magyarország gazdag történelmi tapasztalatokkal bír, amelyek gyakran negatív színben tüntetik fel a más kultúrákból érkező bevándorlókat. Itt az emberek szembesültek már a különböző civilizációkból érkező migránsokkal, akik között voltak békés szándékúak, de akadtak olyanok is, akik idővel feszültséget okoztak. Ezzel szemben Argentínában a migráció sokkal inkább a kulturális sokszínűség és az elfogadás szimbóluma, hiszen az ország története szorosan összefonódik a különböző népek és kultúrák együttélésével. A két nézőpont tehát nem csupán eltérő, hanem a migrációról alkotott vélemények mögött húzódó tapasztalatok is alapvetően különböznek.
Kijelentette, hogy emiatt a migráció ügyében volt egyfajta feszültség, ezért az első találkozójukat hosszú egyezkedések előzték meg. Kérdéses volt, hogy hogy találjanak fontosabb kérdéseket, mint a migráció és hogy hogyan kerüljük el az ezzel kapcsolatos nézetkülönbségek megvitatását.
Az első megbeszélés során a családokra helyeztük a hangsúlyt, hiszen a béke mellett a másik kulcsfontosságú téma, amelyért a pápa szívvel-lélekkel küzdött, a családok támogatása volt. Ennek eredményeként az eleinte feszült légkörű találkozó fokozatosan baráti, az együttműködés szellemét tükröző diskurzussá alakult. Ez a közös cél és egyetértés pedig hozzájárult ahhoz, hogy egy évvel később a Szentatya hivatalos látogatás keretében ellátogatott hozzánk.
- fejezte be gondolatait a Rómába tartó repülőgép fedélzetén nyilatkozó miniszterelnök.