Orbán Viktor és a kirgiz miniszterelnök közötti megbeszélés zajlott, ahol fontos témákat vitattak meg.
Nem igazán tisztázott, hogy pontosan miről esett szó a türk testvérrel folytatott megbeszélés során.
Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Karmelita kolostorban fogadta Adilbek Kaszimalijevet, Kirgizisztán ügyvivő miniszterelnökét, ahogyan azt Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke közölte az MTI-vel. A megbeszélés során a két ország közötti egyre szorosabbra fűződő kapcsolatokat tekintették át, különös hangsúlyt fektetve a kereskedelmi együttműködés mélyítésére és a gazdasági kapcsolatok élénkítésére.
Mivel nem tudjuk, hogy Orbán miről beszélt Kaszimalijevvel, ezért csak találgatni tudunk, azt meg nem szeretnénk. De azt azért hozzátennénk, hogy Kirgizisztán tagja a Türk Tanácsnak, amelynek ülésein Orbán Viktor megfigyelőként részt szokott venni. Kirgizisztán ugyancsak tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB), amelyet "a keleti NATO"-ként szokás emlegetni: az Oroszország vezette katonai szövetség konferenciáján novemberben Szijjártó Péter is ott volt.
Az ODKB, vagyis a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete 1992-ben jött létre, hogy megakadályozza a fegyveres konfliktusokat a volt szovjet államok között. Jelenleg öt teljes jogú tagja van: Oroszország, Belarusz, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tadzsikisztán. Érdekesség, hogy Örményország nemrégiben, júniusban jelentette be kilépését a szövetségből. Az orosz vezetés a szövetséget a szovjet befolyás megőrzésének eszközeként értelmezi, lehetőséget biztosítva a Kreml számára, hogy katonai jelenlétet fenntartson a határokon túl. Eközben a kisebb országok, a csatlakozással azt üzenik, hogy el akarják kerülni a kockázatokat. Ahogy a mondás is tartja: "Tartsd a barátaidat közel, de az ellenségeidet még közelebb!"
