A Google olyan újdonsággal rukkolt elő, amely még az elemzők számára is meglepő volt – a G7 cikkében erről olvashatunk.

(A szerző független pénzügyi szakértő. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Sokan nem éppen a Google legnagyobb rajongói, hiszen a vállalat számos területen gyakorlatilag monopolhelyzetet alakított ki. Termékeik sokszor olyan mértékben elkerülhetetlenek, hogy az idegességet is kiválthatják. Míg három-négy évvel ezelőtt a jövője viszonylag világosnak tűnt, a mesterséges intelligencia (AI) robbanásszerű fejlődése komoly kihívások elé állította a céget. Az első időkben jelentős hátrányba került, de mostanra már sikerült felzárkóznia a versenytársakhoz (például a Gemini 2.0 interaktív videobeszélgetésre is képes), így új fejezet nyílhat a Google történetében.

Az utóbbi évek tőzsdei emelkedésének fő mozgatórugói a "mágikus 7-ek" részvényei voltak az amerikai piacon. Az Apple, Microsoft, Nvidia, Tesla, Meta, Amazon és Google (Alphabet) – a globális technológiai szektor legnagyobb szereplői – olyan szintre emelték a Nasdaq-ot és az S&P 500-at, amely korábban elképzelhetetlennek tűnt. E cégek piaci kapitalizációja olyan mértékben megnövekedett, hogy a hét vállalat összesített értéke már a teljes S&P 500 index körülbelül egyharmadát teszi ki.

A hét részvény árfolyama különböző ütemben változott, és érdemes megemlíteni, hogy az AI-forradalom előtt az Nvidia árfolyama még távolról sem volt figyelemre méltó. Mára viszont a cég a második legértékesebb vállalattá lépett elő.

Egy érdekesség: sok millió forintos kérdés lehetne valamelyik kvízjátékban, hogy melyik vállalat piaci értéke lépte át először a bűvös ezer milliárd dolláros határt. Nem valamelyik menő amerikai céget illeti meg a dicsőség: a kínai PetroChina olajipari cég még 2007-ben érdemelte ki ezt a címet.

A 2018 és 2020 közötti időszakban ezek az amerikai technológiai óriások sorra lépték át a mágikus ezer milliárdos piaci értéket. Az élen az Apple indult, ezt követte az Amazon és a Microsoft. 2020-ban a Google is csatlakozott a klubhoz, és az AI tőzsdei fellendülésével az Nvidia is felzárkózott a rangos társasághoz. Ma már nem csupán az ezer milliárdos határérték elérése a céljuk, hanem többen, mint az Apple, az Nvidia és a Microsoft, már a 3000 milliárd dolláros piaci kapitalizációt is túllépték.

2024 első felében az Nvidia kiemelkedő teljesítményt nyújtott, jelentősen felülmúlva a piaci átlagot, valamint a 7-es csapat többi tagját is. Részvényei látványosan emelkedtek, ami a befektetők figyelmét is felkeltette. Az év második felében a Tesla került reflektorfénybe, különösen november 5-e után, amikor az amerikai elnökválasztás eredménye kedvezően hatott a cégvezetőre, aki időben és megfelelően támogatta Donald Trumpot.

A többi sztárpapírhoz viszonyítva a Google részvényei jelentős lemaradást mutattak. Ennek az alulteljesítésnek a hátterében két fő tényező áll:

Hiába nőtt jelentősen a Google hardware üzletága (+29% éves szinten), hiába emelkedett az amerikai mobiltelefon-piacon a Pixel telefonok aránya 4-ről 12 százalékra (az Apple rovására), és szerepelt a felhőüzletág is várakozáson felül a Google, ez nem volt elég a bizonytalankodó befektetőknek.

December közepén meglepő módon erőteljes növekedésnek indult a Google részvényárfolyama, egy olyan tényező hatására, amely alapjaiban formálhatja át az egész mesterséges intelligencia forradalmát és annak jövőbeli kilátásait.

A Google bejelentette, hogy végre elkészült a Willow névre keresztelt kvantumchip, amelyet közel egy évtizede fejlesztenek.

Csak egy kis emlékeztető: az AI-forradalom lényege, hogy a cégek milyen módszerekkel, sebességgel és hatékonysággal képesek kezelni az óriási adatbázisokat. Az a vállalat, program vagy algoritmus, amelyik gyorsabban és eredményesebben végzi el ezt a feladatot, versenyelőnyre tesz szert a többiekkel szemben.

Nem vagyok fizikus, ezért csak két főbb eredményre hívnám fel a figyelmet. A korábbi bináris alapelv helyett használt kvantumhálónak köszönhetően az adatok feldolgozási sebessége olyan mértékben nőtt, hogy a kvantumcsip számolási sebessége matematikai modellezés alapján öt perc alatt képes megoldani egy olyan összetett számolási problémát, amit az úgynevezett szuperszámítógépek 10 a huszonhatodik hatványon év alatt oldanának meg. Kicsit szenzációhajhászónak tűnik, de ez hosszabb időtartam, mint amennyi évvel ezelőtt az univerzum keletkezett.

A másik kiemelendő tény, hogy minél nagyobb a kvantumháló, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a számítási hibákat az algoritmus önmagától kijavítja a teljes kvantumhálóban. Ezzel a gyorsasággal a "hagyományos" AI-modellek mellett lehetőség adódik olyan összetett problémák megoldására is, amire a jelenlegi technológia használata mellett eddig nem volt lehetőség. Ezzel a számolási sebességgel egyébként könnyen veszélybe kerülhet az eddig szuperbiztosnak tűnő jelszavak, védőhálók biztonsága (elég csak a kriptodevizák védettségére gondolni).

A fejlesztés kétségtelenül forradalmi, de számos kérdőjel is felmerül, ami azt magyarázza, hogy a pozitív piaci reakció miért csupán két napig tartott. Kulcsfontosságú kérdés, hogy hogyan, mire és milyen mértékben alkalmazható a kvantumcsip, valamint hogy miként lehet ezt a terméket valóban haszonná formálni.

Felmerül a kérdés, hogy a Google hogyan képes tömegesen előállítani ezt a chipet, hiszen jelenleg nem rendelkezik a szükséges gyártókapacitással. Jelenleg a Google logóval ellátott hardvereszközök esetében külső partnerek, elsősorban a Samsung felelnek a chipgyártásért, míg az idei évtől a tajvani TSMC fogja előállítani az ötödik generációs Tensor chipeket.

Az alapvető kérdés az, hogy kik lehetnek a potenciális vásárlók egy ilyen termék esetében. Vajon a Google saját versenytársainak, mint például a Microsoft vagy a Meta, kívánja-e értékesíteni az AI technológiáját? Ez a lépés nemcsak anyagi hasznot hozhatna, hanem komoly kihívást is jelentene a Google számára, hiszen ezzel saját AI megoldását, a Gemini-t, valamint annak felhasználói bázisát is veszélyeztetné.

A világpolitikai tájképen jelentős átrendeződés figyelhető meg, ahol a technológiai fejlődés, a tudás és a know-how új, meghatározó erővé vált. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy a Trump-kormányzat hogyan viszonyul a technológiához való hozzáféréshez. Mit jelent ez a külföldi vásárlók számára? Nehéz elképzelni, hogy például egy kínai vevő hozzáférhet egy kvantumchiphez, de hasonló korlátozások vonatkozhatnak más, baráti országokra vagy régiókra is, mint például az Európai Unió, ahol a technológiai versenyfaktorok és a biztonsági megfontolások egyaránt szerepet játszanak.

Ha az AI hétköznapi használatán kívül keresünk ágazatokat, ahol eredményesen lehet hasznosítani egy ilyen sebességű problémamegoldó technológiát, akkor leginkább rendkívül kutatásigényes iparágak jöhetnek szóba. Gyógyszeripar, fúziós és egyéb szuperösszetett fizikai kutatások, kiberbiztonság, űrtechnológia, egyetemi/állami kutatóintézetek szellemi műhelyei, még az autóipari önvezetés jutott eszembe. Bár ez nem kevés, de véges számú halmazról beszélünk.

Kétségtelen, hogy a Google a fejlesztéseivel új szintet ért el a kutatástörténetben, és ezzel jelentős előnyre tett szert a versenytársaival szemben. A kvantumcsip jövője és hatása nehezen megjósolható, de az biztos, hogy a Google birtokában van egy olyan technológiai eszköz, amely gyökeresen átalakíthatja a mesterséges intelligencia iparágát.

Ha a jelenleg kicsit bizonytalan kilátásokkal rendelkező Google jól, okosan tudja a jövőben használni és hasznosítani a kvantumcsipet, akkor ez új fejezetet hozhat a vállalat életében, ez pedig előbb-utóbb a cég árfolyamában is meg fog mutatkozni. Az elemzők egyelőre nem reagáltak a Willow bemutatására, nem építették be modelljükbe a kvantumcsip potenciális értékét, egyelőre a Gemini 2.0-át próbálják meg beárazni. Pedig a nullánál azért elég nagy bizonyossággal többet ér a kvantumcsip.