A hazai gazdák számításai nem váltak valóra: milyen kilátások várnak ránk jövőre a kukoricatermesztés terén? - Agrárszektor
Ne hagyja ki a lehetőséget, hogy részt vegyen az Agrárszektor 2025 konferencián Siófokon, december 3-4. között! Most még Early Bird áron, mindössze 64.900 Ft + áfa-ért csatlakozhat a kistermelők és fiatal gazdák köréhez, akik számára ez az esemény az év egyik legfontosabb agrárfóruma. A konferencia nem csupán az agrárium aktuális helyzetét elemzi, hanem részletesen bemutatja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlődési irányokat, valamint lehetőségeket is. Emellett értékes prognózisokat kínál, amelyek segítik a vállalkozások üzleti döntéseit. Ne habozzon, szerezze meg jegyét most, és lépjen be a jövő agráriumába!
2025-ben az időjárás továbbra is kiszámíthatatlan maradt, ami komoly hatással volt a tavaszi vetések időzítésére. Akadtak gazdák, akik április végére sikeresen befejezték a kukorica vetését, míg mások május közepén is még ezzel a feladattal bajlódtak. A nyár különösen forró és aszályos volt; az esőfelhők érkezése is rendkívül szeszélyesnek bizonyult. Az Alföld nagy része folyamatosan szenvedett a csapadékhiánytól, míg az ország egyes csapadékosabb vidékein is csak egyenetlenül oszlott el a csapadék. Ez a jelenség szinte minden tájára hatással volt a növénytermesztésnek, kivéve talán az északkeleti és északnyugati területeket. Júniusra a termelők már komoly aggodalommal figyelték a helyzet alakulását, hiszen attól tartottak, hogy a 2022-es katasztrófa megismétlődhet, ahogy azt az Agrárszektor is részletesen beszámolta.
A HungaroMet Zrt. legújabb agrometeorológiai jelentése rámutat arra, hogy az elmúlt héten az ország különböző pontjain szinte mindennap eső hullott, kivételt csupán a múlt pénteki nap jelentett, amikor országosan száraz időjárás uralkodott. A lehullott csapadék mennyisége azonban meglehetősen alacsony volt: az utolsó tíz nap során csupán a délnyugati és az északkeleti részeken haladta meg az 5 mm-t. A 30 napos csapadékösszeg az ország legtöbb területén hiányt mutat, különösen délen, ahol a hiány akár 50 mm-t is elérhet. A 90 napos összesítés szerint az ország szinte minden részén figyelhető meg a jelentős, 40-130 mm-es elmaradás az átlagos csapadékhoz képest. Míg a talaj felső rétege sok helyütt még megfelelően nedves, addig az Alföld déli területein már kiterjedt szárazság tapasztalható.
Baranyában, a Papp és Papp Kft.-nél a múlt héten, október elején zárult le a kukorica aratása. A cég ügyvezetője, Baranyi Attila elmondta, hogy a betakarítás a várakozásoknak megfelelően alakult, hiszen száraz terményre vonatkozóan 6,5 tonna/hektáros hozamot regisztráltak. A szakember kifejtette, hogy a teljes termés kétharmadát nedves kukoricaként egy közeli állattartó telepre szállították, míg a száraz takarmánynak szánt maradék egyharmad kiváló minőségű volt, így idén nem várható toxinprobléma a terméssel kapcsolatban. Baranyi Attila azt is hozzátette, hogy a jövő évre tervezett kukoricavetés területe kicsit csökkenni fog az idei 160-180 hektárról, 140-150 hektárra. Ez a változás a vetésforgó miatt szükséges.
Rózsa Ádám, az Enyingi Agrár Zrt. növénytermesztési főágazatvezetője is arról számolt be portálunknak, hogy sikerült befejezni a kukorica aratását, méghozzá épp október 9-én. Mint korábban megírtük, a Fejér megyei cégnél idén 2700 hektáron vetettek kukoricát. A szakember elmondta, hogy az aszály rányomta a bélyegét az idei évre, így a terméshozam végül hektáronként 5,2 tonna lett. Rózsa Ádám jelezte, hogy a toxinnal náluk sincs probléma, nem voltak ilyen tételek. A jövőt illetően a növénytermesztési főágazatvezető elmondta, hogy a következő szezonban mintegy ezer hektárral fogják csökkenteni a kukorica vetésterületét, és inkább a búzával fognak nagyobb területen foglalkozni. A vállalkozásnak van egy tejelő tehenészete is, jövőre viszont a kukorica helyett megpróbálják majd átállítani a takarmányozást gabonaszenázsra.
Zalában, a Baki Agrocentrum Kft.-nél még nem kezdődött meg a kukorica aratása, most még a szójánál tartanak - tudtuk meg Németh Zoltántól, a vállalat növénytermesztési ágazatának vezetőjétől. A szakember elmondta, hogy 9-10 tonnás hozamra számítanak hektáronként, és valószínűleg nem lesz bajuk az aflatoxinnal sem. Így várhatóan jó minőségű takarmány lesz belőle. Németh Zoltán beszélt arról is, hogy jövőre csak az idei vetésterület legfeljebb 10%-án fognak kukoricát vetni. Mert bár a térségben van megfelelő csapadékmennyiség, az eloszlás nem jó, és a légköri aszályok bizonytalanná teszik a kukorica termesztését. A növénytermesztési ágazatvezető szerint valószínűleg inkább az őszi vetésterületet fogják növelni a kukorica helyett. Balogh Ádám, a vállalat ügyvezetője még tavasszal jelezte az Agrárszektornak, hogy az utóbbi években lecsökkent a térségben a kukorica aránya, és ez a trend idén is folytatódni fog. A szakember szerint mindenki próbálja azokat a technológiákat alkalmazni, amivel nedvességet tudnak spórolni: ezért is esik vissza a kukorica termesztése, hogy a kiszáradásával járó kockázatot csökkentsék a termelők.
Összességében megállapítható, hogy a magyar gazdák bizalma a kockázatmentes kukoricatermesztés iránt egyre inkább megingott. Míg az idei termés minősége kifejezetten jónak és toxinmentesnek bizonyult, sok termelő a következő szezonra inkább a vetésszerkezetének átalakítását fontolgatja, és kevesebb kukoricát kíván termeszteni. Ennek következtében valószínű, hogy a kukorica vetésterületének csökkenése a jövőben is folytatódik.
