Navracsics Tibor bejelentette, hogy a minisztérium öt különböző területet azonosított, ahol a teljesítmény javítása érdekében konkrét intézkedéseket terveznek. Ezek a területek kulcsfontosságúak a fejlődés szempontjából, és céljuk, hogy hatékonyabbá tegyé

Az agglomerációhoz tartozás komoly kihívást jelent egy adott település közösségének fennmaradása, értékeinek megőrzése szempontjából, ez hívta életre a helyi gazdaság védelméről szóló törvényt - mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter csütörtökön Székesfehérváron.

Navracsics Tibor az önkormányzati "csúcstalálkozón" tartott bevezető előadásában kiemelte, hogy a Versenyképes Járások Program célja, hogy mind a városok, mind a falvak számára olyan környezetet teremtsenek, amely élhető és elviselhető. Az előadás során hangsúlyozta, hogy a települések fejlődése érdekében fontos a közösségi összefogás és a fenntartható fejlesztési megoldások alkalmazása.

Kiemelte, hogy a budapesti agglomeráció bizonyos területein jelentős népességnövekedés tapasztalható az utolsó évtized során. Például a gödöllői járás lakossága 20 ezer fővel, míg a szigetszentmiklósi 19 ezer fővel gyarapodott. Az érdi és budakeszi járások is figyelemre méltó növekedést mutatnak, hiszen lakosságuk 13-16 ezer fővel bővült.

A tárcavezető beszélt arról, hogy a közlekedés folyamatos javulásával az európai minták alapján egy nagyváros agglomerációja 100-110 kilométeres övezetet fed le, tehát Győr, Veszprém, Kecskemét és Eger érintésével húzható majd meg Budapest agglomerációs övezete.

Navracsics Tibor kitért arra, hogy a koronavírus-járvány is erős hatást gyakorolt a belföldi vándorlásra, 2021-2022-ben megugrott a községekben élők aránya, a Budapesten élők aránya pedig csökkent.

Mindez óriási terhet rótt a Balaton keleti medencéjére, különösen Siófok, Balatonalmádi és Balatonfüred környékére, de a gyönyörű Balaton-felvidék is szorosan kapcsolódik ehhez a kihíváshoz.

- mondta, jelezve, hogy a 2023-as adatok tükrében egyfajta visszarendeződés figyelhető meg. Az igazi kérdés azonban az, hogy ez a tendencia hosszú távon is megmarad-e.

A miniszter tájékoztatása alapján Magyarországon a körülbelül 3100 településből 2000-nek folyamatosan csökken a lakossága. Ezek a községek azon fáradoznak, hogy megtalálják a módját, hogyan vonzhatnák vissza az elköltözött embereket, valamint hogyan csábíthatnák a fiatalokat a helyi közösségekbe.

A többi 1100 település népessége folyamatosan növekszik - tájékoztatott egy szakértő, hangsúlyozva, hogy ezek közül körülbelül 600-700 település örömmel üdvözli ezt a változást, és nem tekinti problémának. Ugyanakkor létezik 300-400 település, például a budapesti agglomerációban, a Velencei-tó és a Balaton környékén, valamint néhány nagyváros esetében, ahol a lakosság úgy érzi, hogy a jelentős bevándorlás kihívásokat jelenthet a helyi közösségek számára.

Navracsics Tibor azt mondta, hogy öt olyan területet talált a minisztérium, ahol a települések korlátozásokkal élhetnének, ha az önkormányzatuk azt szükségesnek látja: korlátozhatják az ingatlan adásvételét a nem helyben élők számára, kiterjeszthetik az elővásárlási jogot, feltételekhez köthetik az ingatlanvásárlást és a lakcímbejelentést, illetve helyi adózási kötelezettségeket állapíthatnak meg.

A miniszter hangsúlyozta, hogy mind az öt esetben léteznek mentességi körülmények, amelyek lehetővé teszik, hogy egyes személyek ne essenek ki az ingatlanszerzés jogából. Például, ha valaki az adott településen született és ott is nőtt fel, vagy ha olyan állami közszolgáltatást végez, amely miatt ott kíván letelepedni. Emellett azok számára is nyitva áll a lehetőség, akik felsőfokú tanulmányokat folytatnak a településen - tette hozzá a tárcavezető.