A maffiózók mellett óriásira híztak, ám az igazságszolgáltatás számára őt sem kiköpni, sem lenyelni nem sikerült.

A Startitup hírportál volt az első, amely hírt adott Benovics Zita tragikus elhalálozásáról. Zita korábban a helyi adóhivatal igazgatónőjeként tevékenykedett, ám sokan a Sátor Lajos vezette dunaszerdahelyi bűnszervezet kapcsán ismerik őt, hiszen fontos mellékszereplője volt a köré épült sötét ügyeknek.

Hodosi Tibor, a dunaszerdahelyi járás tűzoltóparancsnoka megerősítette, hogy este kilenc óra tájékán érkezett a bejelentés a tűzoltóságra. A rendőrség kérte a segítségüket, mivel egy második emeleti lakásban élő 60 éves nő nem válaszolt, és a hatóságok nem tudtak bejutni az ingatlanba.

A nagymegyeri tűzoltóállomás egységei gyorsan a helyszínre érkeztek, és egy létra segítségével bejutottak a lakásba az ablakon keresztül. A parancsnok tájékoztatása szerint, miután beléptek, megállapították, hogy a benntartózkodó személy sajnos már nem élt, amit az orvosi szakértő is megerősített. Így az újraélesztési kísérlet már nem volt indokolt.

Veronika Dachová, a nagyszombati rendőrség szóvivője bejelentette, hogy az orvos kizárta a bűncselekmény gyanúját, ezért törvényszéki boncolásra került sor.

"A begyűjtött információk alapján nem történt bűncselekmény, ezért nem volt szükség a rendőrségi eljárás folytatására" - tette hozzá a szóvivő.

ÁFA-csalások futószalagon

Benovics, a nagymegyeri illetőségű szakember, Vlčko Pál révén került kapcsolatba a csallóközi bűnszervezettel. Vlčko főként milliós nagyságrendű ÁFA-csalásokkal támogatta a dunaszerdahelyi bűnbanda zökkenőmentes működését, amelyhez Benovics, mint a nagymegyeri adóhivatal vezetője, szintén jelentős mértékben hozzájárult.

A férfi a 2018-ban elindult csallóközi maffiaper keretében tett vallomásában azt idézte fel, hogy a kétezres évek elején, egy Reisz Andorral folytatott diskurzus során került szóba, hogy a nagymegyeri hivatal vezetője, aki ráadásul Vlčko fiatalkori ismerőse, már régóta a látókörében van.

Vlčko hamarosan felkereste Benovicsot, és a találkozójuk során sikerült egy megállapodást is tető alá hozniuk.

"Az igazgatónő azt mondta, hogy ha bármilyen vállalkozásba kezdenék, csak mondjam meg a nevét, és ő elmondja, hogyan lehetne vele üzletelni. Megállapodtunk abban, hogy ha ÁFA-visszaigénylést nyújtunk be, a hivatal nem fog ránk ellenőrzést indítani" - mesélte Vlčko a 2018-as bírósági meghallgatáson. Ha esetleg mégis érkezett volna ellenőrzés, az sem okozott volna problémát, hiszen előre értesültek róla, és volt elegendő időük arra, hogy felkészüljenek, így a hivatal ellenőrei mindent rendben találtak volna.

A férfi véleménye szerint Benovics minden egyes "bűnös üzlet" után a nyereség 10 százalékát zsebre tette.

Kezdetben Vlčko saját és családtagjai vállalkozásain keresztül valósította meg az ÁFA-csalásokat. Az idő múlásával azonban áttértek a "fehér lovak" alkalmazására, hogy még bonyolultabb gazdasági bűncselekményeket követhessenek el.

Körülbelül 2005 közepére a csalássorozat annyira elharapódzott, hogy a rendőrségi kapcsolatok már nem tudtak lépést tartani a bűnszervezettel. Az ügyletek hivatalosan lezárultak, de senki nem szenvedett különösebb veszteséget a dolog miatt. Benovics Zitát sem bocsátották el azonnal; a nagymegyeri adóhivatal éléről csak másfél év elteltével távozott, amikor a helyzet már tarthatatlanná vált.

Vlčko Pált 2019-ben jogerősen 25 éves börtönbüntetésre ítélték.

Miközben Vlčko a 2010-es évek végén felvette a kék rabruhát, Benovics Zita már sikeres vállalkozóként építette fel ingatlaneladási tevékenységét, hogy biztosítja a mindennapi megélhetését.

A vádlottak padján ült, a feszültség szinte tapintható volt a teremben. Mindenki a bírót figyelte, aki komoly arccal készülődött a tárgyalás megkezdésére. A vádlott arca egyvelege volt a félelemnek és a reménynek; a sorsáról döntenek, de az igazság keresése mindannyiuk számára fontos volt. A szavak súlya, a bizonyítékok, és a tanúk vallomása mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy ez a pillanat örökre megváltoztassa az életét. A csendben csak a tollak sercegése és a lapok lapozása hallatszott, miközben a világ egy másik szegletében az események folytatódtak, mintha csak egy párhuzamos valóságban léteztek volna.

Az adóhatóság korábbi vezetője 2020-ban lépett először a vádlottak padjára, miután összefonódásba keveredett a dunaszerdahelyi bűnszervezettel. A Dunaszerdahelyi Járásbíróság előtt Vlčko Pállal együtt álltak, akiket közel félmillió eurós adócsalással vádoltak meg.

A vád szerint a Toral s.r.o., amelynek székhelye Ekecsen található, a Sátor Lajos által irányított bűnszervezet tagjai által lett alapítva 2004-ben, kifejezetten azzal a céllal, hogy fiktív számlák alapján ÁFA-visszaigényléseket nyújtsanak be. A cég egy fiatal stróman, Pónya János, aki akkor mindössze 24 éves volt, nevére került, és nem sokkal a megalapítása után máris 75 millió szlovák koronáért (körülbelül 2,5 millió euró) vásárolt ipari gépeket. Az üzletek csupán papíron léteztek, mégis az elkövetők 12 millió koronányi (397 ezer euró) ÁFA-visszaigénylést nyújtottak be, amelyet a nagymegyeri adóhivatal ki is utalt számukra.

Később a cég ügyvezetője fel is vette a készpénzt a Toral bankszámlájáról, amin a csallóközi maffia tagjai, Sátor Lajos, Reisz Andor és Vlčko Pál osztoztak.

A szóban forgó strómant azóta is eltűntként keresik a hatóságok. Nagy valószínűséggel a bűnszervezet tagjai végeztek vele.

A bírósági vádemelés közvetlenül a szlovákiai "COVID-lockdown" előtt, 2020. március 4-én történt, az eljárás nagyon nehézkesen haladt. Az eljárást először a járvány hátráltatta, majd elhunyt a szenátus egyik tagja - egy bírósági ülnök -, és az ügyben jó ideig nem is tartottak tárgyalást.

Miután a hosszú várakozást követően végre sikerült pótolni az ülnököt, megkezdődhetett a bizonyítási szakasz. Ám ekkor egy újabb fordulat következett: a dunaszerdahelyi bíró, aki az ügyet vezette, nyugdíjba vonult. Az ügyet egy frissen kinevezett bírónő vette át, és 2024 elején a tárgyalás újraindulhatott volna, de sajnos ez nem valósult meg. 2023 végén ugyanis az egyik vádlott, Vlčko Pál ügyvédje tragikus módon elhunyt, így védő nélkül maradt, ami újabb késedelmet okozott az eljárásban.

Az utolsó bírósági tárgyalást 2024. októberében tartották volna, a két vádlott ekkor nyilatkozhatott volna arról, hogy a bíróváltás okán beleegyeznek-e abba, hogy az eljárás ott folytatódjon, ahol az előző bíróval abbamaradt, vagy pedig az egész ügyet elölről kell kezdeni - a szlovák jogszabályok szerint a vádlottaknak bíróváltás esetén erről jogukban áll dönteniük. Vlčko Pál és Benovics Zita azonban ezzel kapcsolatban nem tettek nyilatkozatot, mert 2024 augusztusában életbe lépett az új büntetőtörvénykönyv, amely alapján a szóban forgó 2004-es csalás már elévült. A tárgyalást akkor határozatlan időre elhalasztották.

A járásbíróság szóvivője megerősítette, hogy az eljárás jelenleg folyamatban van, és az elévülésre való hivatkozás ellenére még nem függesztették fel.

Benovics az eljárás során folyamatosan hangoztatta ártatlanságát.

Jelenleg Pónya sorsa még mindig homályos, de Vlčko Pál bírósági ítélete szerint bűnösnek találták R. Roman meggyilkolásában. A fiatal férfi ügyvezetőként csupán néhány hónap alatt összegyűjtött 25 millió koronát ÁFA-visszatérítés formájában, amit a cég neve alatt kapott. Ezt követően a pénzt részletekben átadta a bűnszervezetnek, mielőtt végül őt is meggyilkolták. Az ítélet alapján R. Roman sírját a galántai járásban, Nagyfödémesen találták meg, és a gyilkosságot Sátor Lajos követte el, akinek Vlčko Pál is tanúja volt a borzalmas eseményeknek.

A bűnszervezet számára a nagymegyeri adóhivatal szolgáltatta a pénzcsapokat, lehetőséget teremtve ezzel a működésük folytatására.

Egy bűnszervezet támogatója

Egy évvel a 2020-as vádemelés előtt a nagymegyeri adóhivatal egykori vezetőnője bűnszervezet támogatása, valamint az adók és a biztosítási járulékok megfizetési kötelezettségének megszegése miatt került a Legfelsőbb Bíróság elé, ahol bűnösnek találták.

Az ügy Ján Zárecký irányítása alatt álló pozsonyi bűnszervezethez köthető. Ez a csoport főként webkártyák állítólagos beszerzésével valósította meg csalásait. A Zárecký által vezetett bűnszövetkezet összesen 4,5 millió euró adó-visszatérítést követelt a nagymegyeri adóhatóságtól, amelyből 900 ezer eurót már ki is utaltak számukra.

Benovics mindvégig együttműködött a hatóságokkal, 2015 májusában a Specializált Bünetetőbíróságon beismerő vallomást is tett. Habár az ügyészség feltételes szabadságvesztést javasolt a nő számára, az elsőfokú bíróság három évre és négy hónapra rácsok mögé küldte őt.

Benovics fellebbezett az ellene hozott ítélet ellen, mivel úgy érezte, hogy a kiszabott büntetés aránytalanul szigorú. 2019-ben a Legfelsőbb Bíróság elé került az ügye, ahol végül három év börtönbüntetést kapott, de ezt az ítéletet öt évre felfüggesztették.

Ján Zárecký, aki elkerülte az igazságszolgáltatás karmai között, január hónapban távozott az élők sorából, a gyönyörű Mallorca szigetén, Spanyolországban.

Az orosz "vállalkozó" árnyékában

Benovicsnak van egy előző ügye is a múltban. 2015-ben, egy vádalku keretében, elismerte, hogy kenőpénzt kapott egy Szlovákiában élő orosz üzletembertől, Szergej Szalmanovtól.

A vádalku alapján az igazgatónő, Szalmanov, három családi cégének érdekében biztosította a jelentős mértékű áfa-visszaigénylés zökkenőmentes kifizetését. 2003 nyarának végén 100 ezer koronás (3319 eurós) kenőpénz ígéretet kapott, amely végül 2003 októberében valósult meg, amikor 40 ezer koronát (1327 eurót) vehetett át két részletben Szergej Szalmanovtól, egy pozsonyi benzinkútnál.

Az adóhatóság volt vezetőnője 2000 euró pénzbírság megfizetésére lett kötelezve.

Az orosz üzletember és fia, Alexander, korábban megpróbálták befolyásolni a somorjai és dunaszerdahelyi adóhivatalok vezetőit. Az elsőt most egy 75 millió eurós csalás gyanújával vizsgálják, míg a második személy előzetes letartóztatásban várja sorsát, a hatóságok állítása szerint pedig kapcsolatban állt egy nemzetközi drogkereskedelmi hálózattal.