A közelmúlt eseményei következtében Moldovában a gázellátás csökkenése, míg Szlovákiában a pénzügyi források szűkülése várható az orosz gázszállítások leállítása miatt.

Moldova a pénzügyi feszültségek következtében nem tud gázt vásárolni Oroszországtól, míg Szlovákia jelentős tranzitbevételeit veszti el az ukrán gázszállítások leállása miatt. Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke, egyre élesebb hangnemben hangoztatja fenyegetéseit Kijev felé.

A hivatalosan Moldovához tartozó, de szakadár Dnyeszteren Túli Köztársaságban az orosz gázszállítások leállása miatt az élelmiszergyártókon kívül minden ipari létesítmény működését le kellett állítani. A Szovjetunió összeomlásával Moldovától elszakadt, közel 450 ezre lakosú, jóként orosz ajkú terület miniszterelnök-helyettese, Szergej Obolonik azt nyilatkozta, hogy egyelőre korai megítélni, hogyan fog alakulni a helyzet, de súlyos gondot okozhat, ha a gázstop visszafordíthatatlan folyamatokat indít be, és a vállalkozások csődbe mennek a termelés kiesése miatt.

A helyi energiavállalat szerdán leállította a fűtést és a meleg víz szolgáltatását a háztartások számára. A családokat arra kérik, hogy ha lehetséges, csupán egyetlen szobát használjanak, és a nyílászárókat takarják el függönnyel vagy takaróval. Emellett javasolják, hogy elektromos fűtőtesteket alkalmazzanak a hőmérséklet megőrzése érdekében. Vadim Krasznoszelszkij, a terület Kreml-barát vezetője elmondta, hogy a régióban rendelkezésre állnak gáztartalékok, amelyek az északi részeken körülbelül 10 napig, míg délen akár 20 napig is elegendők lehetnek. Hozzátette, hogy a főerőmű gázról szénre váltott, így januárban és februárban is képesek lesznek biztosítani az áramellátást a lakosság számára.

A The Guardian értesülései szerint Oroszország évente körülbelül 2 milliárd köbméter gázt exportál Moldovába, amely jelentős mennyiségben táplálja az ország energiaellátó erőműveit is. Moldova, amely 2,5 millió lakosával az Európai Unióhoz való csatlakozásra törekszik, hosszú ideje küzd gázfizetési vitákkal Oroszországgal. Ennek következtében az ország gázszükségleteinek több mint 60 százalékát a szomszédos Romániából kívánja beszerezni. Dorin Recean moldovai miniszterelnök hétfőn utasította kormányát, hogy készüljön fel a Gazprom 50 százalékos részesedésével bíró Moldovagaz esetleges államosítására, amire a Gazprom azzal reagált, hogy felfüggeszti a gázszállítást. Moldova hivatalosan tagadja, hogy tartozna az orosz gázóriásnak, és azt állítja, hogy Oroszország destabilizálni próbálja az országot. Vadim Ceban, a Moldovagaz vezetője pénteken bejelentette, hogy cége készséggel segít a Dnyeszteren Túli Köztársaság problémáin, piaci áron gázértékesítést kínálva a helyi Tiraspoltransgaz vállalat számára.

Volodimir Zelenszkij eközben "Moszkva egyik legnagyobb vereségének" minősítette az ukrajnai orosz gáztranzit leállítását, és sürgette az Egyesült Államokat, hogy szállítson több gázt Európába, noha erre aligha kell sürgetni őket. Elég megjegyezni, hogy 2024-ben az Egyesült Államok teljes LNG-exportjának 55 százaléka érkezett Európába, 34 százaléka Ázsiába, a maradék 11 százalék pedig főleg Latin-Amerikába.

Az LSEG pénzügyi elemző vállalat legfrissebb előrejelzései alapján december hónapban az Egyesült Államok cseppfolyósított földgáz (LNG) exportja történelmi csúcsra emelkedett. Két új üzem beindításának köszönhetően a termelés elérte a 8,5 millió tonnát, miközben az idei évre vonatkozó éves szállításokat 4,5 százalékkal sikerült megemelni a 2023-as adatokhoz képest.

A piac viszont 2025-ben megváltozhat az ukrajnai gáztranzit leállása miatt, így az Egyesült Államok tovább növelheti exportját, aminek továbbra is Európa lesz az egyik legfőbb célállomása. Az Euractiv cikkében tengernyi adat olvasható erről, jelen írásban egyet érdemes kiemelni: decemberben 5,84 tonna cseppfolyósított gáz érkezett az USA-ból az EU-ba, miközben novemberben "csak" 5,09 tonna.

Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője elismerte, hogy az Egyesült Államok profitál az orosz gáz európai piacon bekövetkezett elvesztéséből. Kifejtette, hogy ez a helyzet gazdaságilag hátrányosan érinti Európát, és úgy véli, hogy a kontinens államai a saját polgáraik jólétének rovására támogatják az amerikai gazdaságot. Zakharova megjegyzései szerint Európa ezzel a lépéssel tudatosan feláldozta a lakossága érdekeit, hogy pénzügyi hasznot biztosítson az Egyesült Államoknak.

Európa az ukrajnai konfliktus kezdete óta jelentős lépéseket tett az orosz energiától való függőség csökkentése érdekében, és új források felé fordult, például Norvégiából érkező vezetékes gáz és az Egyesült Államok, illetve Katar cseppfolyósított földgázának importja révén. Robert Fico, a szlovák miniszterelnök, úgy tűnik, nem vette észre ezeket a változásokat, hiszen nemrégiben azt állította, hogy az ukrán gáztranszport leállása "drasztikus következményekkel járna az Európai Unió számára". Ezenkívül fenyegetőzött, hogy Szlovákia leállítja áramexportját Ukrajna irányába, mintegy bosszúként a gáztranzit megszüntetése miatt. Valójában azonban a helyzet nem olyan drámai, mivel az EU már felkészült a kihívásokra, hiszen Kijev hónapokkal ezelőtt jelezte, hogy nem kívánja meghosszabbítani az orosz tranzitszerződést, amely öt éven át volt érvényben.

Fico tehát feleslegesen keltett pánikot, hiszen az európai piac nem tapasztalt jelentős zökkenőt a leállás miatt. Az Európai Bizottság is megerősítette, hogy nincs ok aggodalomra. A Politico jelentése alapján a Gas Infrastructure Europe adatai szerint Szlovákia gáztározói 75%-os telítettséggel bírnak, ami a szezonális átlag felett van, míg Magyarország 68%-nál tart. Ezen kívül az orosz gázt még mindig importáló Ausztria és Csehország is jelentős mennyiségű gázt tárol. "Nyilvánvalóan nincs válság" - nyilatkozta Laurent Ruseckas, az S&P Global gázpiaci szakértője, hozzátéve, hogy ezekben az országokban a tárolókapacitás viszonylag bőséges a kereslethez képest, tehát ellátási problémák akkor sem merülnének fel, ha nem lennének alternatív források. Az alternatív források pedig léteznek.

Ruseckas szerint a gáz ára talán és enyhén emelkedhet, de erre vajmi kevés az esély, és megjegyzi, hogy Ficót inkább az zavarhatja, hogy elesik az orosz gáz szállításából származó bevételtől, ami Ukrajna szerint akár évi félmilliárd euró is lehet. Katarína Roth Neveďalová, a Fico-féle Smer európai parlamenti képviselője Fico moszkvai útját követően azt nyilatkozta a Politicónak, hogy Szlovákia "energiaforrásai Oroszországból származnak, ezért nagyon fontos számunkra a gázszállítás biztosítása", de megjegyezte azt is, hogy a tranzitdíjaik a szlovák állami költségvetéshez jelentős összeget tesznek hozzá, és hogy nem szeretnék, ha kiesne a bevétel.

Fico haragja továbbra is lángol, legutóbbi megnyilvánulásában azt helyezte kilátásba, hogy csökkenti a több mint 130 ezer ukrán menekült anyagi támogatását az országban, amennyiben Kijev nem hosszabbítja meg a tranzitszerződést Moszkvával. Az ukrán kormány eddig még nem válaszolt erre a fenyegetésre.