A kilincs meséje egy különleges utazás, amely a küszöbök világába vezet. Minden nap, amikor valaki megfogja, új történeteket kezd, hiszen ő az első kapcsolat a belső tér és a külvilág között. A kilincs lehet a titkok őrzője: hallotta már a suttogásokat, a
A ház egyik legapróbb, de annál kifejezőbb részlete a kapujának kilincse, amely sokkal többet árul el, mint azt elsőre gondolnánk. Egy gyors pillantás elegendő ahhoz, hogy felfedezzük az épület stílusát, a korát, sőt akár a funkcióját is. Ráadásul a kilincs nem csupán praktikus tárgy, hanem a tervező és a kivitelező mesterek szellemiségét és kreativitását is magában hordozza, hiszen a legkisebb részletek is tükrözhetik a játékosságot és az egyéni ízlést. Az ajtónyitás ilyen módon különleges élményt nyújt, amely a múlt és a jelen találkozását is megjeleníti.
1214-ben Jáki Nagy Márton alapította a Ják nemzetség szálláshelyén és birtokközpontjában az apátsági templomot, amelyet 1256-ban szenteltek fel Szent György tiszteletére. A Jákiak a Csákokkal álltak rokonságban, s az alapító volt az első nemes, vagyis nobilis, akit már oklevélben is ezen a néven említenek. Az apátság védőszentjének, Szent Györgynek a legendája már a templom kilincsén szembeötlik: sárkánykígyót formáz a kovácsoltvas ajtónyitó.
Valószínű, hogy Schulek Frigyes a jáki Szent György-templomra tekintett mintául, amikor a budapesti Nagyboldogasszony-templom, közismert nevén a Mátyás-templom kilincsét tervezte. Ez a kilincs szembetűnően hasonlít a jáki temploméra, hiszen mindkettő sárkánykígyót ábrázol, azonban a budai változat kissé tömzsibb és robusztusabb formát öltött. A 19. század második felében zajló neogótikus újjáépítési projekt során Schulek a francia gótikus templomok stílusjegyeit vette alapul, így teremtette meg a Mátyás-templom impozáns és egyedi megjelenését.
A simontornyai vár hazánk egyik legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz várkastélya, kapu- és öregtornya a 16. századból való. A vár építtetője Simon alországbíró, a sárkányos rend lovagja volt, a település róla kapta a nevét. A Luxemburgi Zsigmond által alapított lovagi közösséget Szent György oltalmába ajánlották, ezért került a nevébe a sárkány, és erre utal az 1970-es években kialakított vaskapu sárkányos fogantyúja is.
A nemrégiben felújított füzéri vár látogatóit egy kedves, barátságos sárkány köszönti, aki kapukilincs formájában öltött testet. Ez az építmény Magyarország egyik legkorábbi kővárának számít, mely a 13. század elején emelkedett a meredek vulkáni kúpon. Érdekessége, hogy a Szent Koronát több mint egy évig itt őrizték, hiszen a vár 16. századi birtokosa, Perényi Péter, a koronaőr feladatait látta el.
A figurális kilincsek sorát a vakok egykori tanintézetéhez Lajta Béla által tervezett madaras kilinccsel folytatjuk. A gyengén látó vagy vak gyermekek számára a tapintás kiemelkedően fontos, és az építész - sok más tervezői gesztussal együtt - igyekezett segítő szándékkal igazodni a gyermeklelkekhez.
Az 1929-ben átadott, Árkay Aladár és fia, Árkay Bertalan tervezte győr-gyárvárosi Jézus Szíve plébániatemplom, a két világháború között megújuló egyházi építészet elsőként számontartott hazai példája átadásakor a város egyik legmodernebb épületének számított. Az ágyúgyár által felépített modern lakótelephez a megrendelő kérésére született a stílusában illeszkedő modern templom, amelynek gyönyörű üvegablakait Árkay Bertalan felesége, Sztehlo Lili tervezte. A templomba kedves madár formájú kilincs lenyomásával juthatunk be.
Az alábbi példánk egy bagoly, amely a tudás és bölcsesség szimbólumaként évtizedeken át megjelent az oktatási intézmények díszítésében. A Budapest I. kerületében 1897-ben felépült polgári leányiskola, melyet a székesfőváros mérnöki hivatala tervezett, azóta is a tanulás szentélye. A kedves kilincs, amely az iskola bejáratát díszíti, remélhetőleg még ma is mosolyt csal a Szent Gellért Katolikus Általános Iskolába és Gimnáziumba járó diákok arcára, emlékeztetve őket arra, hogy a tudás kapuján lépnek be minden egyes alkalommal.
Az állatok között mindenképpen meg kell említenünk az állatok királyát, az oroszlánt, aki a keresztény kultúra szimbólumaként az erőt, a hatalmat és az uralkodást testesíti meg. Sopron szívében, a Széchenyi tér 19. szám alatt található egy romantikus épület, amelynek kilincse egy lenyűgözően stilizált oroszlánt formáz. A kovácsmester mesterműve valóban figyelemre méltó, hiszen a sörényes fej úgy lett kialakítva, hogy tökéletesen illeszkedjen az ember tenyerébe, ezzel is hangsúlyozva a művész ügyességét és kreativitását.
A Toldy Ferenc Gimnázium Budapesten található, és különleges szfinx alakú rézkilincse a múlt egyik érdekes történetét őrzi. Az eredeti, mestermunka Stefan Kern rézöntőművész keze alól került ki 1859-ben, de sajnos 1986-ban eltűnt, így a kapun ma már csak a hű másolat díszeleg. A gimnázium diákjai számára ez a kilincs nem csupán egy dísztárgy: hagyomány szerint reggelente kétszer meg kell érinteniük, hogy elkerüljék a rossz jegyeket aznapra. Ez a szokás szoros kapcsolatban áll a hely szellemével, és a diákok számára egyfajta rituálévá vált, amely összeköti őket az iskola múltjával.
Világörökségi helyszínünk a tokaj-hegyvidéki Hercegkút pincesora. A gyönyörű szőlőfürtöt formázó ajtónyitó ezen a helyszínen nem is lehetne stílusosabb. 1750 körül érkeztek ide sváb telepesek a Fekete-erdő környékéről Trautson herceg hívására. Először a jelenlegi pincesor helyén, föld alatti vermekben és a fölöttük fából emelt kunyhókban húzták meg magukat. A vermek és a sátortetők alkotják a jelenlegi pincesort.
Máriapócson 1731 és 1756 között emelték a Szent Mihály-templomot, mivel az ottani korábbi fatemplom már nem tudta kielégíteni a hívők igényeit. A helyi kegykép, amely Szűz Máriát ábrázolja, 1696-ban kezdett könnyezni, és ez a jelenség közel két héten át tartott. I. Lipót király felesége is értesült a csodáról, ezért Bécsbe vitette a kegyképet, amely azóta is ott őrződik. Az utazás során három másolat készült, és ezek közül az egyik visszakerült Pócsra. Ez a másolat 1715-ben szintén könnyezett, így a falu fatemploma másodszor is megszentelt hellyé vált. Azóta Máriapócs a görögkatolikusok legfontosabb búcsújáró helyévé nőtte ki magát. 1991-ben II. János Pál pápa szent liturgiát végzett a kegykép előtt, ennek emlékére a templom új bronzkaput kapott. A kapu kilincse kenyér formájú, ami Krisztus eucharisztikus testére utal.
A figurális kilincsek után a magyarországi építészeti stílusirányzatokat tükröző ajtónyitókat vesszük sorra. Minél régebbi az épület, annál kisebb az esélye, hogy kapuja s vele a kilincse is épen átvészelte a századokat. Ezért is számít igazi ritkaságnak a bodrogkeresztúri Szent Kereszt felmagasztalása templom, amely egyike hazánk viszonylag jó állapotban fennmaradt gótikus épületeinek. Az 1481 és 1520 között épült egyhajós templom az akkor mezővárosi rangban lévő település központjában állt. Déli bejáratának vaskapuja, kilincse és zárszerkezete a mai napig megcsodálható.
A Sárospataki Református Kollégium története 1531-re nyúlik vissza, amikor is Perényi Péter, a pataki vár híres ura, megalapította ezt a jelentős intézményt. Később I. Rákóczi György és felesége, Lorántffy Zsuzsanna is támogatta a kollégiumot, hozzájárulva annak fejlődéséhez. Az iskola udvarán álló múzeumépület, amely a kollégium borainak tárolására szolgáló pincék fölé épült, 1772-ből származik. Bár az idő nyomai látszanak rajta, a mai napig működő kilincse a korai barokk stílus szép példája, amely megőrzi a múlt varázsát.
A székesfehérvári Megyeház utca a magyar barokk városépítészet egyik legjelentősebb kincse. E varázslatos utcában található a híres "istenszemes ház", amely az utca legérdekesebb építménye, nevét a kapuja fölötti különleges népi motívumról nyerte. A ház impozáns kapuja és a gyönyörű kilincs a barokk építészet lenyűgöző szépségét és kifinomultságát tükrözi, elvarázsolva minden arra járót.
A kőszegi belváros épületeinek jelentős részét is a barokk kor idején emelték. Szebbnél szebb kilincseket is találhatunk a kapukon a nyugat-dunántúli kisváros utcáin barangolva. A makkot ábrázoló cilinderpajzs több helyen feltűnik a városban, a közeli hegyvidék erdeire utalva.
A késő barokk és rokokó stílusjegyeket magán hordozó szentendrei Belgrád-székesegyház kapujának díszes kilincse igazán figyelemre méltó műalkotás. A mestermunka készítője, a helyi kovácsmester, a címerpajzs tetején elhelyezett kereszttel hangsúlyozta a templom szent jellegét. 1764-re elkészült hazánk egyik legnagyobb szerb ortodox temploma, amely nemcsak vallási, hanem kulturális jelentőséggel is bír. Ezen kívül a székesegyház kerítése is kiemelkedő iparművészeti teljesítmény, amely Ginesser Márton szentendrei kovácsmester keze munkáját dicséri.
A barokk és a klasszicizmus közötti időszak stílusának, a copfnak a jegyeit számos szombathelyi épület őrzi, különösen a belváros szívében. Szombathelyi Egyházmegye első főpásztora, Szily János, aki Mária Terézia megbízásából látta el feladatát, az osztrák építész, Melchior Hefele segítségét kérte az új püspöki palota, a székesegyház, valamint a város szakrális központjának további épületeinek megalkotásában. Az Eölbey-ház, amely a székesegyházzal szemben helyezkedik el, Eölbey János kanonok megrendelésére készült, szintén Hefele tervei alapján, Anreith János keze munkáját dicséri 1796 és 1800 között. A préposti palota kilincse is a copf stílus eleganciáját tükrözi, hozzájárulva e történelmi városkép gazdagságához.
A reformátusok puritán ízléséhez jól illeszkedik a klasszicista stílus egyszerű vonalvezetése. A Debreceni Református Kollégium is ebben a stílusban épült fel 1803 és 1816 között. A debreceni nagytemplomot is jegyző Péchy Mihály tervei alapján készült el a kollégium új épülete a korábban leégett iskola helyére, csatlakozva a tűzvész után megmaradt régi szárnyakhoz.
A klasszicizmust követően a historizáló és a "neo" stílusok uralkodtak a hazai építészetben, a soproni orsolyita templom kilincse is erről árulkodik. A szűkössé vált és leromlott templom helyett Handler Nándor tervei alapján épült fel 1864-re a ma is látható neogótikus zárdatemplom, amelynek kilincsén az épület díszítőmotívumai köszönnek vissza.
A nyíregyházi Szent Miklós görögkatolikus székesegyház 1897-ben épült eklektikus stílusban. Vojtovits Bertalan építész a középkor, de leginkább a reneszánsz építészet jegyeit használta fel tervezésekor, ezt tükrözi a kilincs és pajzsa is.
A 19. és 20. század határvonalán a historizáló stílus dominanciáját megkérdőjelező építészek új generációja lépett színre, ezzel életre hívva a szecessziót. E korszakban a kézművesség, az egyediség és a népművészeti motívumok előtérbe kerültek, miközben a hagyományos építészeti struktúrák és felületkezelések gyors átalakuláson mentek keresztül, mind az építészet, mind az iparművészet terén. A magyar szecesszió legkiemelkedőbb alakja Lechner Ödön, akinek munkássága nem csupán épületei révén, hanem az építészeti gondolkodás gyökeres átalakításával is jelentős hatást gyakorolt. Az egyik legismertebb alkotása a Magyar Állami Földtani Intézet, amely máig megőrzi eredeti formáját, és jellegzetes kék színe az égbolt és a tengerek világát idézi.
Az 1930-as években a Bauhaus és az art deco irányzatok hatására Magyarországon is egyre inkább teret hódított a modern építészet. A nagymarosi Kittenberger Kálmán Általános és Művészeti Iskola épületei között különösen figyelemre méltóak az építészeti értékek. A főépület tervezője Kós Károly, aki a magyar építészet egyik kiemelkedő alakja. Az iskola alsó tagozatának otthont adó épület, amely a várost átszelő főút mellett helyezkedik el, nemcsak esztétikailag vonzó, hanem a modern stílusra jellemző letisztultságot és funkcionális megoldásokat is magán viseli. Az épület részletei, mint a használat nyomait magukon hordozó kilincs, a kilincspajzs harmonikus összhangja, valamint a zárcilinder és a kovácsoltvas kapu rácsának eleganciája egyaránt kiemelik a gondosan megtervezett és kivitelezett részleteket.
Bár a kortárs építészet általában nem a részletek iránti érzékenységéről ismert, időnként felbukkannak olyan kivételes alkotások, amelyek meglepnek minket finomságukkal. Ilyen például az MTA Regionális Kutatások Központja, amely a nyolcvanas években készült Pécsett. Zsolnay Vilmos városában nem is meglepő, hogy egy közintézmény ajtajára olyan csodálatos, népi motívumokkal díszített fogantyú került, amely a helyi hagyományok szépségét idézi meg.
