Persze! Íme egy egyedi megfogalmazás: **"Mindent a szemnek?! - A Retinaroncsoló magyar lemezborítók világa"** Fedezd fel a magyar zenei kultúra különleges vizuális élményeit! Ez a válogatás bemutatja azokat a lemezborítókat, amelyek nemcsak zenei tartal
Következzék néhány példa arra, amikor hazai előadók meghagyták a színvonalas borítógrafikát a hanyatló nyugat ópiumának!
A profiboksz-karrierrel járó fejsérülések nem múlnak el nyomtalanul: ami Muhammad Ali esetében Parkinson-kórt, az Szikora Istvánnál mulatóskarriert eredményezett. Ám ezzel együtt a kidolgozott izomzat is megmaradt, ennek köszönhetően pedig a mai napig kistérségi háziasszonyok százai kérlelik a fogtündért, hogy egy reggel Bunyós Pityut találják a párnájuk alatt. Hősünk ugyanakkor a borítón látható ruházatával is igyekszik előcsalni hölgyrajongói lelki muskátliágyásából a megvadult trópusi ragadozó növényt: hajóskapitány-outfitjében pl. megszólalásig úgy fest, mint egy vadkeleti chippendale-fiú, aki az imént mászott ki egy születésnapi hústortából.
Mint azt megannyi példa igazolja, a lemezborítók és a hanganyag színvonala közt igen gyakran tapasztalható egyenes arányosság. Nos, az első Karthago-album az üde kivételek közé tartozik. Az elefánt a Karthago zenekar Skála Kópéja, ez tiszta sor, ugyanakkor a kabalafigura prototípusa nem volt éppen jóvágású, helyre példány. Bár az vesse rá az első követ, aki egy hasonlóan diszharmonikus színkörnyezetben ne érezne késztetést rá, hogy azúrkék mutáns óriáspatkánnyá változzon, és a szeméből lövellt lézersugarakkal perzselje fel a csalitost.
A Napraforgó a Neoton egyértelműen a zenekar legnépszerűbb albumának számít, amely 1979-ben angol nyelven is napvilágot látott. Ez akár aggasztónak is tűnhetett, hiszen a borító alapján a nyugati világ joggal gondolhatta, hogy Magyarországon még mindig a régi módi, füstadóval és ásóbottal művelik a földet. A dadaista Aranypók-reklámra emlékeztető fotó legmegdöbbentőbb eleme kétségtelenül Pál Éva énekesnő szettje volt, amely világosan kommunikálta: a szocializmus dzsungelében nálunk még mindig működik a titkárnőképző tanfolyam! A szemüveget pedig egy ágyásnyi csattanó maszlag elfogyasztása után sem tudnánk másképp értelmezni, hacsak nem egy tiszteletadás Brezsnyev elvtárs vas- és acélszemöldöke előtt.
Amihez a mulatósgólem, Sláger Tibó hozzáér, az valósággal arannyá változik, legyen szó akár egy dalkezdeményről, akár egy búvárharangnyi makk hűséges rajongótáborának lábbelijéről. Ne túlzunk, de ha Tibó nem lenne, a lagzik násznépe legfeljebb a Family Frost szignáljára és a kerti traktorok monoton zúgására táncolna, nem pedig a Kék a szeme vagy az Amikor a szívem úgy dobog klasszikus, bulizós dallamaira. Az ő esetében ráadásul a jogdíjak nem éppen a legkisebbek, amit Dagobert bácsi fényűző borítójával is ügyesen illusztrált. Az viszont már nem derült ki, hogy ezek az összegek mennyire járulnak hozzá a vizuális élmény által kiváltott retinaműtétek költségeihez.
Egyes borítófotókhoz gyakran elkerülhetetlenül kapcsolódnak különös szagok is: most éppen olyanok, amelyek elől egy molyraj kétségbeesetten menekülne a legközelebbi elektromos rovarcsapdába. Csak találgathatunk, hány generációnyi idős asszony pihent örök nyugalomban a Gyuri bácsi által „einstandolt” fotelben, mielőtt úgy döntött, hogy szellemi lényként megkeseríti a betolakodók életét. Szerencsére az ifjú művész úr férfias vonzereje és pajkos ördögi mosolya eltereli az arra fogékonyak figyelmét a hasonlóan sötét gondolatokról.
Ha van valami, amit a szocializmus időszaka alatt a Magyar Televízió szórakoztató műsoraiból tanulmányozhattunk, az a széles mosoly és a csokornyakkendő párosítása, amely finoman szólva is előre vetíti a produkció ripacsságának szintjét. Amennyiben pedig az előadó a Bádogember sportzakóját is magára öltözi, szinte biztosak lehetünk benne, hogy a rendezői és produkciós feladatokat Paprika Jancsi személyesen irányította. Talán még ő maga is meglepődött, hogy milyen rejtett erőforrásokkal bír a politikai humor mestere, amikor Torgyán-viccekkel bombázza a közönség koszorúerét. A borító pedig teljes mértékben a "tartalomhoz illő forma" elvét követi.
