Az álmok elfelejtésének rejtélye sokakat foglalkoztat, és a magyarázatok között több tényező is szerepet játszik. Amikor felébredünk, az agyunk gyorsan átáll a nappali tudatosságra, és az álomállapotból való kilépés során a pillanatnyi emlékek, így az álm
Néha úgy tűnhet, hogy ébredéskor egy másik, valóban létező világból térünk vissza, máskor viszont semmire sem emlékszünk az addig valóságosnak tűnő álmokból.
Kutatások szerint szinte mindenki rendszeresen álmodik , még azok is, akik azt hiszik, hogy nem, vagy nem emlékeznek rá. Erin Wamsley pszichológus szerint ha az embereket egy alváskutató laboratóriumban REM-fázis (Rapid Eye Movement, vagyis gyors szemmozgás) közben ébresztik fel, akkor emlékezni fognak valamire. Kivételt csak azok jelentenek, akik agysérülés vagy betegség miatt teljesen elvesztették az álmodás képességét.
A Popular Science jelentése szerint az álmok gyors elfelejtése leginkább annak tudható be, hogy ezek az emlékek rövid élettartamúak. Ha valaki nem ébred fel álmodás közben vagy rögtön utána, akkor azok gyorsan megkophatnak. Az ébrenlét során fennálló neurotranszmitterek, vagy más néven ingerületátvivő anyagok aktivitása eltér az alvás közben tapasztaltaktól, ami szintén hatással lehet az emlékezésre. Az éjszakai ébredések javíthatják az álomfelidézést, de ha túl gyakoriak, akkor a minőségi alvás rovására mehetnek.
Az álmaink világában való barangolás bármely alvási szakaszban megtörténhet, de a legélénkebb és legmesésebb álmok a REM-alvás időszakában bontakoznak ki. Amikor valaki a REM-fázisban ébred fel, a lehetősége, hogy felidézze álmát, körülbelül 80%, míg a nem REM-szakaszokból való felébredés esetén ez az arány mindössze 50%-ra csökken. A külső zavarok, mint például egy ébresztőóra csipogása, jelentősen befolyásolhatják az álmok emlékezetét, hiszen a hirtelen ébredés megnövelheti a kortizolszintet, ezáltal eltérítve a figyelmet az álomélmények világától.
Ha valaki jobban meg szeretné jegyezni, mit álmodott, akkor az ébresztő kiiktatása lehet a legjobb segítsége. A kutatások szerint azok az álmok, amelyekben erős érzelmeket éltünk meg, sokkal hosszabb ideig maradnak meg, hasonlóan a való életben átélt intenzív eseményekhez. Emellett a nyitottabb személyiségű emberek általában jobban emlékeznek az álmaikra.
Az álmok és az emlékezet közötti összefüggéseket számos kutatás vizsgálta, és az eredmények valóban lenyűgözőek. Egy 2010-es tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy ha valaki alvás közben az előzőleg tanultakra álmodik, akkor az jelentősen javíthatja a későbbi teljesítményét a feladatban. Ezen túlmenően, egy 2024-es kutatás felfedezte, hogy az álmaink felidézése nemcsak a negatív emlékek feldolgozásában segíthet, hanem a nappali hangulatunkra is hatással van. Például, ha valaki kellemes álmot él át, az jelentősen emelheti a következő nap hangulatát, ami a mentális egészség szempontjából is kedvező következményekkel járhat.
Bár az álmok önreflexív aspektusai érdekesek lehetnek, a freudi álomfejtés tudományos alapja nem állja meg a helyét. Wamsley is hangsúlyozza, hogy nincs megbízható bizonyíték arra, hogy az álmok titkos üzeneteket rejtenének, és ha mégis léteznének ilyen jelentések, akkor az álmodó az, aki a legjobban képes lenne azok dekódolására, nem pedig egy álmoskönyv. Az álmok sokkal inkább az agy emlékek rendszerezésében és a legfontosabb információk megőrzésében játszanak szerepet.
