Donald Trump visszatérése a politikai porondra számos izgalmas lehetőséget és kihívást rejthet Kína számára. Az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok eddig is bonyolultak voltak, és Trump megjelenése tovább fokozhatja a feszültségeket. Az egyik l
Donald Trump első elnöksége alatt Kína irányába nem éppen a puha diplomácia eszközeivel lépett fel. Most viszont felmerül a kérdés: az újonnan megválasztott elnök kormánya hogyan alakítja majd a kapcsolatokat a Távol-Kelettel? Figyelemre méltó, hogy a külügyminiszteri posztra jelölt Marco Rubio és a jövőbeli nemzetbiztonsági tanácsadó Mike Waltz is a Pekinggel szembeni szigorú fellépés mellett állnak ki – derül ki a Világgazdaság szerdai cikkéből.
Felmerül a kérdés, hogy Elon Musk, aki egyre inkább Trump befolyása alatt áll, és akinek a Tesla révén jelentős üzleti érdekeltségei vannak Kínában, képes lesz-e enyhíteni ezt a politikai irányvonalat. A politikai táj helyzetét bonyolítja, hogy Trump nemrégiben bejelentette: amennyiben újra elnyeri az elnöki pozíciót, hatvanszázalékos vámot vezetne be minden kínai importtermékre. Ez a lépés gyakorlatilag ellehetetlenítené az olcsó ázsiai termékek behozatalát, ami komoly hatással lenne a globális kereskedelemre és a gazdasági kapcsolatokra.
Egyúttal, ha a várt harminc százalékos vám helyett alacsonyabb mértékű vámot vezetnének be, az a két nemzet közötti kereskedelmi feszültségek fokozódását vonhatná maga után. Ez pedig drámai mértékben csökkenthetné az Egyesült Államok Kínából érkező importját, amely 2023-ban már túllépte a négyszázmilliárd dollárt.
Az amerikai-kínai kereskedelmi és gazdasági háborút még Donald Trump akkori elnök robbantotta ki 2018-ban, aztán Joe Biden elnöksége alatt tovább eszkalálódott: a Biden-adminisztráció meredeken megemelte a kínai elektromos járművekre, napelemekre és más stratégiai fontosságú árukra kivetett importvámokat tavaly nyáron. Ugyanis Hszi Csin-ping kínai elnök stratégiája, hogy az ingatlanszektor helyett a feldolgozóiparral pörgetné a távol-keleti óriás gazdaságát. Azonban az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetői azzal vádolják a kínai kormányt, hogy állami támogatásokkal teszi exportképessé a termékeket. A vádakat Peking rendszerint visszautasította.
Az amerikai vámok kapcsán fontos megjegyezni, hogy az elmúlt években Kína kiskapukat talált a washingtoni szigor megkerülésére: a napelemek és egyéb zöldtechnológiák gyakorlatilag szabadon jutnak be az Egyesült Államokba olyan közvetítőkön keresztül, mint Mexikó.
A megválasztásért kampányoló Donald Trump azonban jelezte, hogy ezeket a kerülő utakat is lezárná a mexikói és a kanadai termékekre ígért 25 százalékos büntetővámmal.
Kína többször is hangsúlyozta, hogy nem marad tétlen, ha provokáció éri: a világ második legnépesebb országa Trump első elnökségi időszakában az amerikai mezőgazdasági export megszorításával reagált, és most ismételten visszatérhet ehhez a stratégiához.
A héten az amerikai sajtó arról írt, hogy Trump visszatáncol a vámemelési ígéreteitől, de a megválasztott elnök ezt cáfolta. Viszont árnyalja a képet, hogy Trump meghívta Hszi Csin-pinget a beiktatására, ami a két szuperhatalom kiegyezésének első jele lehet, bár az elemzők többsége arra fogad, hogy nem javulnak a két ország közötti kapcsolatok.
