Ha összeomlana az iráni rezsim, az számos következménnyel járna, amelyek nemcsak Iránra, hanem a régióra és a világ más részeire is hatással lennének. Politikai vákuum keletkezne, amelyben különböző csoportok és frakciók próbálnának hatalomra jutni, ez pe
Példaként Irakot és Líbiát hozza: diktátorok elűzve, de a helyükön káosz, polgárháború és összeomlott állami struktúrák maradtak. Macron szerint Irán jövőjéről kizárólag az iráni nép dönthet, írja a The Guardian.
Ezzel szemben Friedrich Merz német kancellár szerint Irán "terrorista rezsim", amelynek eltűnése üdvözlendő lenne. Ugyan ő is elismeri, hogy a rendszerváltások kockázatosak, de úgy véli, van remény a pozitív változásra - bár figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy Szíriában például a hatalomváltás kilenc év véres háborút jelentett.
Irán belső felépítése rendkívül összetett és sokszínű. A perzsa népesség az ország lakosságának körülbelül felét alkotja, míg a másik fele különböző etnikai csoportokból áll, mint például az azeriek, kurdok, arabok, beludzsok, örmények, zsidók és más kisebbségek. Egy váratlan politikai fordulat komoly veszélyt jelenthet az ország egységére, hiszen egyes csoportok felerősíthetik önállósodási ambícióikat, ami a nemzeti integritás megbomlásához vezethet.
