Az "áldozati kormány" Romániában megszorításokkal indít | 24.
A december 1-jén lezajlott parlamenti választás után gyorsan megalakult a parlamenti többséget biztosító szociáldemokrata (PSD), liberális (PNL) és RMDSZ koalíció. Az újonnan alakuló kormány elsődleges feladata az volt, hogy megállapodjanak a költségvetési hiány csökkentésére irányuló megszorításokról.
Ha a november 24-i elnökválasztás első fordulójában a szélsőséges, EU- és NATO-ellenes, sőt, még a Holdra szállást is kétségbe vonó Călin Georgescu nem éri el a 22,94 százalékot, akkor a december 1-jén esedékes parlamenti választásokon a PSD-USR-PNL-RMDSZ szövetség, amely körülbelül 53 százalékos támogatottsággal bír, valószínűleg nem fog automatikusan összefogni, hogy a második fordulóban elvegyék Georgescu győzelmét. Az első fordulóban Georgescu mögött 19,18 százalékos eredménnyel a jobboldali Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje, Elena Lasconi végzett.
Ahogy korábban már jeleztük, az Alkotmánybíróság végül külföldi beavatkozásra hivatkozva december 6-án eltörölte az első választási fordulót. Ennek következményeként a választási bizottság leállította a december 7-ére tervezett második fordulót, amelynek voksolása a diaszpórában már meg is indult. Ha Georgescu a második fordulóban is győzött volna, akkor államfőként már ő dönthette volna el, ki legyen a miniszterelnök-jelölt. Ezért a szóban forgó politikai csoport joggal aggódott attól, hogy Georgescu a parlamentben közel 19 százalékot szerző szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) valamelyik tagját jelöli a kormányalakításra. Mivel azonban a jobboldali pártok nem álltak volna mögéjük, a második próbálkozás kudarcát követően a parlament feloszlatása és új választások kiírása
A négy párt azonban a szélsőségesek előretörésének veszélyét látva villámgyorsan összezárt. Ugyanakkor a koalíciós szerződést december 23-án csak a PSD-PNL-RMDSZ trió írta alá, vállalva egy "áldozati kormány" összes ódiumát, mert mindannyian tudták, 2025. január 1-jétől megszorító intézkedések következnek. Az USR hivatalosan azért maradt ki, mert a többi párt a tárcákat akarta először elosztani, és csak utána tárgyalni a megszorító intézkedésekről, ők viszont ezt fordítva gondolták. Ám a törvényhozásban a PSD-PNL-RMDSZ mögé állnak valószínűleg azért is, mert várhatóan az USR adja a közös jobboldali államfőjelöltet 2025 márciusában a megismételt elnökválasztáson.
Vita abból sem keletkezett, hogy az új miniszterelnököt ismét az elnökválasztáson amúgy csúnyán leszerepelt szociáldemokrata PSD adja, így a lista élén Marcel Ciolacu maradt, az új államfő megválasztásig hivatalában maradó Klaus Iohannis pedig az előzetes egyeztetéseket követően őt jelölte miniszterelnöknek. A kabinet 16 tárcájából nyolc jutott a szocdemeknek, hat a liberális PNL-nek, kettő a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek, és mindhárom pártnak lesz egy-egy miniszterelnök-helyettese. December 23-án este az új kabinet le is tette az esküt Iohannis előtt, majd pedig gyakorlatilag egy nap alatt megegyeztek arról, mit kell tenni a költségvetési hiány visszaszorítása érdekében.
