A szakértő véleménye szerint az árrésstop véglegesen megpecsételheti a falusi kisboltok sorsát. Milyen hatással lesz ez a helyi gazdaságra? - Agrárszektor

A GKI felmérése szerint az árrésstop meghosszabbítása miatt a falusi kisboltok közel ötöde bezárhat év végéig, miközben a nagy kereskedelmi láncok importtermékekkel helyettesíthetik a drágább magyar árukat, ami súlyos csapást mérhet a hazai élelmiszeriparra és mezőgazdaságra - írja a szeretlekmagyarorszag.hu.

Bár a kereskedők figyelmeztettek a várható veszteségekre, a kormány augusztus végéig továbbra is fenntartotta az árrésstopot. A GKI elemzése alapján a helyzet különösen aggasztó a kisebb üzletek számára, hiszen jelenleg 400 település létezik Magyarországon, ahol egyáltalán nem elérhetők boltok.

Molnár László, a GKI vezető kutatója a portál számára kifejtette, hogy legfrissebb felmérésük szerint a nem láncüzletek körében már most 12 százalék fontolgatja a bezárást. Aggasztó, hogy ez a szám akár 18 százalékra is nőhet, amennyiben az intézkedés év végéig érvényben marad.

"Mert hiába vannak helyben egyedül, de ha viszonylag gyorsan megközelíthető egy olyan város, ahol láncokba tartozó áruház van, akkor a vevők elvándorolnak oda, mert akkora az árkülönbség, amiért már megéri cipekedni, vagy összeállni, és akkor egy kocsival odamennek, bevásárolnak, visszajönnek, megosztoznak a költségeken. Tehát elég sok lehetőség van arra, hogy ezt kihasználják a falusi, még mozgásképes emberek."

A szakértő szerint a kormány nem látja az intézkedések tovagyűrűző hatásait, és elsősorban az élelmiszerinfláció leszorítására koncentrál. Molnár úgy véli, a kormány valójában a kereskedők árrésén keresztül próbál támogatást nyújtani bizonyos társadalmi csoportoknak a jövő évi választásokra készülve, ahelyett hogy nyugdíjat vagy szociális juttatásokat emelne. Az árrésstop bevezetése után valóban csökkent az infláció, de ebben az üzemanyagárak csökkenése és a szolgáltatói árak mérséklődése is szerepet játszott. A szakértő szerint a kormány valódi célja a nagy kereskedelmi láncok kiszorítása lehet, amit a kiskereskedelmi különadó is szolgál.

Molnár figyelmeztetett arra, hogy az árrésstop bevezetése ütközhet az uniós jogszabályokkal, ahogyan azt korábban az Európai Bíróság is megállapította az árstop kapcsán. Ez pedig komoly kártérítési kötelezettségeket vonhat maga után a költségvetés számára.

A kereskedelmi láncok válaszlépésként csökkenthetik vagy megszüntethetik az akcióikat, illetve olcsóbb importtermékekkel helyettesíthetik a drágább magyar árukat. Ez utóbbi különösen veszélyes lehet a hazai élelmiszeripar és mezőgazdaság számára.

Amennyiben importált termékekre váltanánk, jelentős részesedést lehetne megtakarítani a jelenlegi veszteségekből. Azonban ez a lépés nem feltétlenül lenne előnyös a magyar gazdaság számára, mivel a hazai élelmiszeripar rövid távon súlyos károkat szenvedne el. A vállalkozások többsége számára az exportbevétel csupán elhanyagolható mértékű, így a helyzet komoly aggályokat vet fel a jövőbeli fenntarthatóság szempontjából.

A szakértő szerint az intézkedések a munkaerőpiacra is negatív hatással lehetnek, mivel a kiskereskedők elbocsátásai csökkenthetik a bérnyomást a szektorban, ami tovagyűrűzhet más ágazatokra is. Molnár László hangsúlyozta, hogy a jelenlegi gazdaságpolitika egyáltalán nincs összhangban a piacgazdaság elveivel. "Ezek nem piackonform megoldások, ezek butaságok. Amikor az állam azt gondolja, hogy a saját adófizetőinek a terhére hoz intézkedéseket mindenféle kompenzáció nélkül, akkor ennek vannak nem várt következményei, vagy legalábbis nem szándékolt következményei, ilyen az infláció."