A magyar külkereskedelem mára a maga módján feldolgozta az energiaválság kihívásait, és bízunk benne, hogy hasonló nehézségekkel a jövőben már nem kell szembenéznie. - Világgazdaság

A gyógyulás halvány jegyeit mutatják az előzetes októberi magyar adatok. A külkereskedelem mutatói lassan a kedvező irányban haladnak, de hogy ez tartóssá váljék, az többek között az európai és főképp a német gazdaság fejleményeitől is függ.

Az energiaválság és az európai inflációs sokk következtében tavaly már csökkenésnek indult a magyar import éves változásának üteme, amit az export is hamarosan követett. Az idei tavasz óta izgalommal figyeljük, hogy vajon sikerül-e a magyar külkereskedelemnek kilábalnia a mélyrepülésből, hiszen ez a gazdaságunk teljesítményére és életszínvonalunkra is komoly hatással van. A csütörtökön nyilvánosságra hozott októberi előzetes adatok biztató jeleként szolgálnak a lassú, de biztos javulásra. Ezenfelül a Központi Statisztikai Hivatal októberi kiskereskedelmi adatai is kedvező képet festenek a gazdasági helyzetről.

A magyar import teljes mértékben helyreállt, míg az export is közel áll ahhoz, hogy visszanyerje korábbi szintjét a válságot követően. Ez a háztartások számára kedvező fejlemény.

Miközben a gyenge európai gazdasági helyzet és a gyengélkedő Németország árnyékában a magyar gazdaság recessziós nehézségekkel küzd, a külkereskedelem terén egyértelmű trendek mutatkoznak. Márciusban a behozatal éves szinten 19,3 százalékkal esett vissza, míg az export 13,8 százalékos csökkenést mutatott. Azonban a legfrissebb, októberi adatok szerint az import 0,2 százalékos növekedést mutat, és az export csökkenése is csupán 0,8 százalékra mérséklődött - tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal.

A kivitel és a behozatal értéke az év második felében folyamatosan emelkedett, hónapról hónapra egyre magasabb számokat mutatva. A magyar külkereskedelmi többlet, amely gazdasági növekedést idéz elő és stabilizálja a forint árfolyamát, sajnos rendre alacsonyabb, mint egy évvel korábban (az októberi adat 965 millió euróval 127 millió euróval maradt el a tavalyi szinttől). Ez elsőre aggasztónak tűnhet, de két ok miatt mégsem kell feltétlenül negatívan értékelni:

Az éves fejlődés mögött egy sajnálatos valóság húzódik: a nemzetközi körülmények által kiváltott inflációs sokk jelentős hatást gyakorolt a magyar háztartásokra és vállalkozásokra. Ennek következtében az év elején drámaian csökkent a behozatal mértéke.