A kormány, a könyvelők és az adózási szakma között egy feszültségekkel teli tánc bontakozik ki - most itt az ideje, hogy együtt kibogozzuk a bonyolult szálakat!

Nem károsodhatnak azok a cégek, akik visszamenőlegesen választják az alanyi adómentességet - a múltban is volt példa arra, hogy az ügyfeleknek kedvező adójogszabály visszaható hatállyal lépjen életbe.

A hazai könyvelői piac feszültsége fokozódott, miután a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) január 25-én bejelentette, hogy 2025. január 1-jétől visszamenőleg 12 millió forintról 18 millió forintra emeli az alanyi adómentesség bevételi küszöbét.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentése, amelyről széles körben értesülhettünk, jelentős visszhangot keltett. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is kifejezte támogatását, és az együttműködésük egyik első, figyelemre méltó eredményeként értékelte ezt a döntést. Nagy Elek, a kamara alelnöke úgy véli, hogy ez a lépés a kkv-szektor érdekeit szolgálja, és még a legoptimistább várakozásaikat is felülmúlta, hiszen ők az alanyi adómentes áfa-határ emelését két lépcsőben tervezték megvalósítani.

Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) alelnöke az Mfor.hu-nak adott interjújában határozott kritikát fogalmazott meg a közelmúltban kihirdetett jogszabály kapcsán, amelyet "adópolitikai mélypontnak" és "dilettáns pénzügyi kormányzás" egyik jelképeként jellemzett. Szerinte a jogszabály "nem csupán ára, hanem kára is van", mivel előfordulhat, hogy az alanyi mentes státuszba visszatérő adózók kárt szenvednek. Ruszin megjegyezte, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) érvelése, miszerint a visszatéréssel járó egyszeri adminisztrációs többlet terheit a megemelt áfamentesség elegendő mértékben ellensúlyozza, nem feltétlenül állja meg a helyét. Az MKOE elnöke azt javasolta, hogy azok a vállalkozók, akiket hátrányos helyzetbe hozott a jogszabály, közvetlenül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától (MKIK) kérjenek kártérítést.

Erre a vélekedésre közleményben reagált a Zara László által vezetett Adótanácsadók Egyesülete (AE), amely álláspontja szerint

minden jogalapot nélkülöz az az állítás, miszerint kár éri vállalkozást az alanyi mentességre történő visszamenőleges bejelentkezéssel.

Az AE közleménye emlékeztet: a kisvállalkozás szuverén döntése, ha úgy dönt, hogy él-e a felkínált lehetőséggel és a 2025. adóévre visszamenőlegesen az alanyi áfamentességet választja. Ha így dönt a vállalkozás, akkor arról is dönt, hogy "megfizeti" annak bürokratikus árát. Az adótanácsadók azért közleményükben odaszúrtak a pénzügyi kormányzatnak, jelezve, hogy a döntéshozatal előtt elmaradt az adózási szakmai társadalmi szervezetekkel történő egyeztetés.

Bár az adózási szabályok módosítása szigorú feltételekhez kötött, ezek gyakran hátrányos következményekkel járnak az adózók számára, amint arra a Niveus gyorsreakciójában felhívta a figyelmet. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló jogszabály értelmében a fizetési kötelezettséget megállapító, illetve azt növelő jogszabályok kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak kell eltelnie. A vitás helyzet kapcsán Bagdi Lajos, a Niveus partnere, az Indexnek nyilatkozva rámutatott, hogy az adócsökkentő, adómentességet kiterjesztő és egyéb kedvezményeket biztosító jogszabályokra viszont nem vonatkozik ez a 30 napos időszak, így az adó akár visszamenőlegesen is eltörölhető.

A Hitelintézeti törvény keretein belül hasonló alapelvek érvényesülnek a bankok és ügyfeleik viszonyában: az ügyfelek számára kedvezőtlen szerződésmódosításokat legalább 60 nappal előre be kell jelenteni.

A szakember kiemelte: noha több szakértő véleménye is megerősíti, hogy a tavalyi év végén történő bevezetés sokkal zökkenőmentesebb lett volna, és kevesebb adminisztratív nehézséget okozott volna, ez nem jelenti, hogy a kormány döntése jogi vagy adózási alapelvekbe ütközött volna.

A Niveus partnere megjegyezte, hogy bár ritkán fordul elő, előfordult már a múltban olyan eset, amikor az adószabályok visszamenőleges módosítására került sor, ami kedvező hatással volt az adózókra. Az egyik legismertebb példa erre a reklámadó 2017 közepén bekövetkezett újraszabályozása, amely során a hatóságok utólag enyhítettek a reklámadó fizetési kötelezettségen, és visszatérítették a korábban már befizetett összegeket. Továbbá, több alkalommal is előfordult, hogy a jogalkotók visszamenőlegesen módosították az adószabályokat, és visszatérítettek korábban befizetett adót abban az esetben, amikor az Alkotmánybíróság vagy az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy egy adott adózási szabály ellentétes az Alaptörvénnyel vagy az EU jogi normáival.

Ruszin Zsolt példáján keresztül megvilágított alanyi adómentességhez való visszatérés kérdése izgalmas aspektusokat vet fel. A visszatérők számára jelentős hátrányt jelenthet, ha a visszatérés bejelentéséig olyan termékeket értékesítenek, amelyek beszerzésekor ők is áfát fizettek. Ilyen esetben a számla módosítása során már nem kérhetik a vevőjüktől az áfa megfizetését, így elveszítik azt a jogot, hogy levonják a beszerzés során kifizetett áfát. Ugyanakkor a szakértők, akik lapunknak nyilatkoztak, megjegyzik, hogy az MKOE elnökének érvelése nem teljesen megalapozott. A korábban alanyi adómentes vállalkozások valószínűleg már eddig is hasonló tranzakciókat bonyolítottak, anélkül, hogy kihasználták volna az áfalevonási jogukat. Azok a vállalkozók, akik jelentős áfás költségekkel rendelkeznek, számára az adólevonás lehetősége vonzó, ezért valószínű, hogy nem is választották az alanyi adómentességet.

A NAV hivatalos tájékoztatása szerint az érintett cégek számára 2025. február 28-ig van lehetőségük arra, hogy nyilatkozzanak az alanyi adómentesség választásáról, visszamenőlegesen, 2025-re vonatkozóan. Amennyiben a vállalkozások ezt az opciót választják, az idei évben kibocsátott számláikat 8 napon belül módosítaniuk kell, és a számlákon feltüntetett áfaösszeget vissza kell téríteniük a vásárlóknak. Ha az áfabevallási kötelezettségüket már teljesítették január hónap után, és az áthárított adót már befizették, akkor a visszaigényléshez még egy újabb áfabevallást kell benyújtaniuk. Fontos megjegyezni, hogy ha az adott időszakban áfás számlát kaptak, azokon feltüntetett adóval kapcsolatban nem gyakorolhatják az adólevonási jogukat.

Az érintett vállalkozás ügyfelei számára nyilvánvaló, hogy a módosított számla, amely már nem tartalmaz áfát, akadályozza őket az áfalevonási joguk gyakorlásában. Ennek következményeként csökken a levonható adó mértéke.

A NAV hivatalos állásfoglalása alapján, ha egy adóalany az alanyi adómentességet visszamenőlegesen választja, akkor a korábban kibocsátott nyugták módosítása nem kötelező. Fontos azonban megjegyezni, hogy az ilyen nyugtával ellátott termékek értékesítése és szolgáltatások nyújtása után adófizetési kötelezettség nem terheli az adózót. E tények tükrében nehezen érthető, miért nem fogadja el az MKOE elnöke azt az állítást, hogy a pénztárgéppel kibocsátott nyugták esetében a szükséges korrigáló jegyzőkönyv kiállításáról való lemondás nem von maga után jogi következményeket az adózó számára.

A Niveus első pillantásra a legnagyobb aggodalmat az váltotta ki, hogy több vállalkozás került ki az alanyi adómentes körből, amelyek tavaly meghaladták a 12 millió forintos bevételi küszöböt, de a 18 millió forintot nem érték el. Az általános szabályok alapján ezek a cégek idén áfakötelesek lettek, és az értékhatár átlépését követően két évig nem is választhatják újra az alanyi áfamentességet. Ugyanakkor Bagdi Lajos válaszában hangsúlyozta, hogy a NAV következetes maradt, és a 2019-es értékhatár-emelés szabályozásához hasonlóan azok a vállalkozások, amelyek 2024-ben és 2025-ben sem lépik át a 18 millió forintos bevételi határt, továbbra is élhetnek az alanyi áfamentesség lehetőségével.