Lentulai igazán felhúzta magát.

És teljesen megértem. Valószínűleg sokakban felment a pumpa. Csak épp az ő posztja jött szembe velem. Meg hát őt egy elég nyugodt, békés arcnak ismertem meg. Lentulai Krisztián kb. harminc éve a barátom.

Közösen vezettünk egy rádióműsort, ami körülbelül egy évtizedig tartott. Sok emlékezetes koncerten jártunk együtt, de amire különösképpen emlékszem, az a bécsi Train fellépés volt, valamint a londoni Journey/Foreigner show. A második esetnél volt egy kis „baj”, mert ott lett volna a Styx is, de sajnos csak Krisztiánnak jutott el, mivel nekem kicsit elhúzódott a jegyvásárlásom – de ez már tényleg csak apróság. Hát, együtt is megéltünk pár mulatságos pillanatot, például a Lentulaival egy-két alkalommal be is csíptünk. Nem voltunk ott minden alkalommal, de azok, amiken részt vettünk, emlékezetesek maradtak. Talán még a volt feleségeink is ismerték egymást.

Biztosan voltak már korábban is olyan pillanatai, amikor idegesség és düh kerítette hatalmába, és talán néhány csúnya szó is elhagyta a száját. Viszont nem tudok olyan esetről, amikor igazán elveszítette volna az önuralmát. Az a fanyar, pikírt humor sem maradt el, amely jellemző a kritikáira. Ám a hétvégén rábukkantam egy bejegyzésére, ami…

A hétvégéimet szívesen a kis haciendám szépítgetésével töltöm – azaz reggeltől estig a földet túrom és a növényekkel foglalkozom. Esténként, ha időm engedi, csak akkor nézek rá az Internetre, így sokszor boldog tudatlanságban töltök el akár napokat is. Az információk elérhetősége nálam erősen korlátozott. Persze, ha Bütyök főz valamit, arról azonnal értesülök, hiszen az ilyen hírek olyan gyorsan terjednek a közösségi médiában, mint a tűz a szántóföldön. De ami Krisztián szavaiból elhangzott, az elsőre teljesen homályban maradt számomra.

Nyilván volt egy sejtésem, tippem, hogy a Diákhitel Központ egykori vezérigazgatójának köze lehet a dologhoz. Hiszen ki más lehetne képes ennyire felbőszíteni az én majdnem sztoikus barátomat. Meg hát a negyedik mondatban olvasható rövid jellemzés rá illik a legjobban. (A másodikban olvasható is, de azt használhatjuk kiterjedtebben is, erről lejjebb...) De vajon mit próbált megmagyarázni?

Hamarosan világossá vált számomra, hogy hoppá, egy adatszivárgási botrány történt. Az ügy egy Tisza-aplikáció körül forog, amelyet egy ukrán cég készített a Messiás Úr és pártja részére. Kertész Dávid barátom, aki Kárpátaljáról származik, a Politikai Hobbista egyik műsorában megjegyezte, hogy Ukrajna nem éppen a legnagyobb informatikai hatalom. Nem olyan, mint India vagy Nigéria, ahol tehetséges programozók fillérekért hoznak létre Gyurcsány-szöveggenerátorokat. Vagy akár sajátos akcentussal idézik az őszödi beszéd egyes részeit, darabonként egy dollárért. Ukrajnában viszont az informatikai fejlesztések mögött gyakran ott áll az SZBU, azaz az Ukrán Biztonsági Szolgálat (Szluzsba bezpeki Ukrajini), és természetesen hozzáfér az adatokhoz. A Bütyök-szekta fanatikusait azonban ez látszólag nem zavarta. Legalábbis az a 18 ezer ember, akinek az adatai októberben napvilágra kerültek, nem tűnt aggódónak. A többieket pedig valószínűleg még annyira sem foglalkoztatta a dolog. De most már az ő adataik is kiszivárogtak.