Rejtett szmog – az adatközpontok felelősek az újabb egészségügyi válságért.

A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok területén több mint 5000 adatközpont alkot egy folyamatosan növekvő rendszert, amely titkos közegészségügyi kockázatokat hordoz magában.

Az Egyesült Államokban működő több mint ötezer adatközpont az ország digitális gazdaságának gerince, mégis egyre több kutató figyelmeztet arra, hogy ezek a létesítmények komoly, eddig alig vizsgált közegészségügyi kockázatot hordoznak. Az energiaigényes adatközpontok - amelyek az mesterséges intelligencia (AI) és a felhőalapú szolgáltatások rohamos terjedését szolgálják ki - olyan mennyiségű szennyező anyagot bocsátanak ki, amely már ma is iparágakat meghaladó mértékben terheli a környezetet. A szakértők szerint a dízelüzemű tartalékgenerátorokból származó kibocsátások évente mintegy 1300 korai halálesethez járulhatnak hozzá az Egyesült Államokban, a kapcsolódó egészségügyi és gazdasági költségek pedig elérhetik a 20 milliárd dollárt.

Az adatközpontok zökkenőmentes működésének egyik legfontosabb pillére a folyamatos energiaellátás biztosítása. A "nulla szolgáltatáskiesés" elvét követő háttérgenerátorok közül a legtöbb dízelmotorral működik, amelyek üzemelésük során finom részecskéket, nitrogén-oxidokat és egyéb káros anyagokat bocsátanak ki. Ezek a mikroszkopikus részecskék könnyen átlépik a megye- és államhatárokat, és a légzőrendszerbe kerülve különféle egészségügyi problémákat okozhatnak, mint például asztma, szív- és érrendszeri betegségek, sőt daganatos megbetegedések is. A Caltech és a Harvard Egyetem tudósai szerint a kibocsátások legmagasabb szintje olyan területeken mérhető, ahol az adatközpontok sűrűn találhatók, például Észak-Virginiában, az úgynevezett "Data Center Alley" régióban, valamint Nyugat-Virginiában.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy ezek a központok rendkívül nagy mennyiségű energiát fogyasztanak. Például egyetlen nagyvállalati nyelvi modell, mint amilyeneket a Meta is használ, olyan energiaigénnyel bír, amely összehasonlítható tízezer autóút Los Angeles és New York között. Ráadásul egy adatközpont energiafelhasználása akár egy kisebb város teljes szükségletét is fedezheti.

Francesca Dominici, a Harvard Egyetem közegészségügyi professzora, rámutatott, hogy a társadalom még mindig nem ismeri fel megfelelően a létesítmények emberi egészségre és a környező közösségekre gyakorolt hatását. Hangsúlyozta, hogy ahogy a hyperscale adatközpontok egyre nagyobb energiaigényűvé válnak, elengedhetetlen, hogy az energiapolitikai és technológiai diskurzusban a közegészségügyi következmények is jelentős szerepet kapjanak. Jelenleg ez a téma szinte teljesen hiányzik a közbeszédből.

Az utóbbi évek során a hőhullámok idején számos adatközpont egy időben indította be dízelgenerátorait, hogy csökkentse az elektromos hálózatra nehezedő terhet. Ezek az úgynevezett "load shedding" események hirtelen és jelentős légszennyezést generálnak, amely rövid időn belül komoly fenyegetést jelent a helyi közösségekre. A közvetlen hatások leginkább az adatközpontok közelében élő lakosokat érintik, de a szennyezés következményei más államokra is kiterjednek. A Caltech által végzett mérések alapján az észak-virginiai kibocsátások hatása elérheti Maryland, Nyugat-Virginia, Pennsylvania, New York, New Jersey, Delaware és Washington D.C. területeit is – ami azt jelenti, hogy a probléma jóval túlmutat azon a régión, ahol eredetileg keletkezik.

Egy másik paradoxon, hogy a leginkább érintett közösségek gyakran nem részesülnek az adatközpontok gazdasági előnyeiből. A nyugat-virginiai megyék például, ahol a szennyezés jelentős része keletkezik, nem az adatközpontok otthonai - ezek ugyanis a szomszédos Virginiában találhatók, miközben az áramellátást sokszor széntüzelésű erőművekből biztosítják. A kutatók szerint így a környezeti terhek aránytalanul hárulnak olyan területekre, amelyek sem adóbevételben, sem munkahelyteremtésben nem profitálnak az adatgazdaság fellendüléséből.

Az elemzések alapján 2023-ra az Egyesült Államok áramfogyasztásának körülbelül négy százalékát az adatközpontok tették ki, éves szinten pedig 105 millió tonna szén-dioxid kibocsátásért voltak felelősek. A felhasznált energia túlnyomó része fosszilis energiaforrásokból származott. A Kaliforniai Kapor Foundation által készített jelentés rámutat arra, hogy az állam technológiai központjai – különösen Santa Clara térsége – olyan területeken találhatók, ahol a lakosság egészségi állapota már eleve kedvezőtlenebb. Habár ez nem feltétlenül jelenti a közvetlen ok-okozati összefüggést, a kutatók szerint az adatközpontok általában olyan ipari zónákban helyezkednek el, amelyek már korábban is szennyezettek voltak.

A jövő perspektívái aggasztóak: amennyiben a jelenlegi tendenciák folytatódnak, 2030-ra az adatközpont-ipar légszennyezésének közegészségügyi következményei túlszárnyalhatják az amerikai acélgyártás hatásait, sőt, közelíthetnek Kalifornia összes gépjárművének kibocsátásához. A levegőszennyezés csupán az egyik aspektus: Amin Al-Habaibeh, a Nottinghami Trent Egyetem professzora rámutat, hogy az adatközpontok hőszigethatást is generálnak, és vízellátási problémákhoz is vezethetnek. A szerverek hűtéséhez szükséges óriási vízmennyiség komoly nyomást gyakorolhat a helyi vízkészletekre, különösen, ha a létesítmények nyitott vízhűtési rendszereket alkalmaznak. Habár a zárt, körforgásos rendszerek és az esővíz-hasznosítás segíthetne a helyzet enyhítésében, ezek még nem terjedtek el széles körben.