Egy különleges kisebbségtörténeti konferencia veszi kezdetét Marosvásárhelyen, ahol a résztvevők a kisebbségek múltját és jelenét vizsgálják meg. Az esemény célja, hogy elősegítse a párbeszédet és a megértést a különböző kultúrák között, valamint bemutass

Idén Marosvásárhely lesz a helyszíne annak a jelentős kisebbségtörténeti konferenciának, amelyet a Maros Megyei Múzeum, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a budapesti HUN-REN TK Kisebbségkutató Intézet közösen bonyolít le. A kétnapos tudományos esemény, melynek középpontjában az erdélyi magyar közösség 20. századi története áll, lehetőséget biztosít a kisebbségek múltját kutató szakemberek számára a tapasztalatcserére és a párbeszédre.

A Maros Megyei Múzeum történésze, Sárándi Tamás bejelentette, hogy a május 23. és 24. között megrendezésre kerülő esemény során összesen 24 izgalmas előadás várja a résztvevőket. "Idén négy tematikus blokkot alakítottunk ki. Mivel ez a rendezvény vándorkonferencia jellegű, amely minden évben más helyszínen valósul meg, általában múzeumok szervezésében, mindig törekszünk arra, hogy a helytörténeti vagy muzeológiai szempontokat is figyelembe vegyük a témák kiválasztásakor."

Ebben az évben tíz különleges előadás foglalkozik Marosvásárhely és Maros megye 20. századi történetének izgalmas aspektusaival. A második témakör a második világháború végére, az 1944-45-ös időszakra összpontosít, figyelembe véve a jelentős évfordulókat. A harmadik blokk címe: Lokalitás, ahol az előadók mélyrehatóan elemzik, hogy mely tényezők formálják meg egy település egyedi karakterét – legyen szó népszokásokról, a lakosság összetételéről, vagy éppen a nyelvjárásokról. Az utolsó téma a kommunista érára reflektál, és arra keresi a választ, miként befolyásolták a körülmények az emberek döntéseit: hogy valaki ellenállóvá vagy éppen kollaboránssá vált.

A házigazda szerepét betöltő történész a konferencia nyitóelőadásában a Maros megyei, különösen a marosi görögkatolikus esperesség iskolahálózatának alakulását és az iskolák fejlődését a dualizmus időszakában fogja bemutatni, részletesen ismertetve kutatásainak eredményeit.

"Azt járom körbe, hogy hány görögkatolikus, illetve román iskola működött és meddig, mikor és hogyan szűntek meg, milyen tényezők befolyásolták ezt. Vizsgálom a nyelvhasználat alakulását, a magyar nyelv oktatásának kérdéseit, valamint azt is, hogy a magyar kormányzat oktatáspolitikája hogyan hatott ezekre az iskolákra" - tudtuk meg az előadótól.

A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet élén álló Novák Csaba Zoltán a Maszolnak adott interjújában kifejtette, hogy a rendezvény célja, hogy egyfajta szakmai összefogást teremtsenek a kisebbségtörténeti kutatások területén dolgozó történészek között, akik az elmúlt száz év eseményeit tanulmányozzák. "Ez a konferencia remek lehetőséget biztosít a résztvevők számára, hogy találkozzanak, megosszák gondolataikat és tapasztalataikat" - tette hozzá. Emellett kiemelte, hogy minden alkalommal a rendezvény helyszínéül szolgáló városban működő helyi intézmény működik közre a szervezésben; például korábban a Csíki Székely Múzeum vagy az udvarhelyi Haáz Rezső Múzeum voltak partnerek, most pedig a Maros Megyei Múzeum vállalta el ezt a szerepet.

A konferenciák során elhangzott előadások anyagából mindig készítünk egy kiadványt. "Bár kissé megcsúszott a megjelenés, örömmel értesítjük, hogy végre napvilágot látott a csíkszeredai konferencia kötete, amelyet most be is mutatunk. Számunkra rendkívül fontos, hogy a kutatási eredményeink ne csupán a résztvevők között forogjanak, hanem az érdeklődő olvasók számára is elérhetőek legyenek. Az idei rendezvényen több elismert szakember is tiszteletét teszi, köztük vendégek Székelyudvarhelyről és Magyarország különböző pontjairól" - tette hozzá.

Az előadások tömörített és könnyen érthető verziói a tudományos kutatásoknak – mindössze 15 perc alatt ismertetik a legfontosabb megállapításokat. A konferenciát követően a teljes, részletes tanulmányok is elkészülnek, alapos jegyzeteléssel és megbízható módszertani háttérrel. Így ezek az előadások képezik a később megjelenő publikációk alapját.

A konferenciák spektrumát színesítik a különböző szakmai háttérrel rendelkező előadók: hadtörténészek, társadalomtörténészek és politikatörténészek egyaránt képviseltetik magukat. Mindenki a saját egyedi nézőpontjából közelíti meg a vizsgált korszakot és a választott témát. "Ezeken az eseményeken mindig kiemelt szerepet kap egy helytörténeti szekció is, amely az adott település történelmét tárgyalja. Ez nemcsak a helyi múlt feltárására nyújt lehetőséget, hanem arra is, hogy a helyi kutatók aktívan részt vehessenek a tudományos diskurzusban. Két évvel ezelőtt csíkszéki, tavaly székelyudvarhelyi, idén pedig Marosvásárhely és Maros megye kerül a középpontba. Én magam is egy Maros megyei témával érkeztem" – osztotta meg Novák Csaba Zoltán.

Ez a rendezvény alapvetően egy szakmai konferencia, amely elsősorban kutatók számára készült. Ugyanakkor minden évben több tucat érdeklődő is részt vesz, akik nem feltétlenül tartoznak a szakmához, de szívesen elmélyednek a történeti problémákban és kérdésekben.