Kilátástalan helyzetbe kerültek azok, akik költözni szeretnének: az EU-s országok összehasonlításában nálunk a legrosszabb a helyzet.
A lakásárak egy év leforgása alatt 15,1 százalékkal emelkedtek, míg tavaly mindössze 13 ezer új ingatlan készült el, ami az Európai Unióban a legkisebb építési arányt jelenti.
Az idei első negyedévben az áremelkedés üteme továbbra is megmaradt, és valószínűleg körülbelül 15 százalékos szinten mozoghatott.
Budapesten még kifejezettebb ármozgások tapasztalhatók: a legfrissebb információk szerint
A fővárosi lakóingatlanok ára éves szinten 19 százalékos emelkedést mutatott.
Mindössze egyetlen negyedév leforgása alatt 9%-os áremelkedést tapasztaltak. Az uniós viszonylatban ez a második legjelentősebb növekedési ütem a lakásárak terén.
A jelentés rávilágít arra, hogy a lakásárak emelkedése túlszárnyalta a bérek, bérleti díjak és építési költségek növekedését. Ennek következtében az ingatlanpiac túlértékeltsége 14,3 százalékra nőtt. Ez a helyzet különösen hátrányosan érinti azokat a családokat, akik nem jogosultak támogatásokra, mivel csökkenti a lakásokhoz való hozzáférés lehetőségeit. Ugyanakkor a pénzügyi stabilitás szempontjából kedvező fejlemény, hogy a jelzáloghitelek átlagos hitelfedezeti mutatója alacsony szinten maradt.
A tranzakciószám 2024-ben visszatért a hosszú távú, évi 150 ezres átlaghoz. Az idei év elején további növekedés volt megfigyelhető: márciusban 14 százalékkal nőtt az adásvételek száma az előző év azonos hónapjához képest.
A bővülés elsősorban a vidéki területeken mutatkozott meg, míg a fővárosban inkább stagnáló állapot figyelhető meg. Az új építésű lakások iránti kereslet jelentősen növekedett, és a licitálás is egyre gyakoribbá vált: az első negyedév során országos szinten 8 százalék, Budapesten pedig már 18 százalék volt azon adásvételek aránya, ahol...
a vételár meghaladta a hirdetési árat.
A lakossági megtakarítások, különösen az állampapírokból felszabaduló források, mintegy 300 milliárd forintnyi többletkeresletet hoztak az új lakások piacára. Ezzel szemben az önkéntes nyugdíjpénztárakból kiutalt 17 milliárd forint fele hiteltörlesztésre ment.
A hitelpiac is jelentős élénkülést mutatott: 2024 utolsó negyedévében a lakáshitel-kihelyezés mértéke éves alapon 91 százalékkal nőtt, és 2025 első két hónapjában 47 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. A februári átlagos hitelösszeg 20 millió forint volt, míg egy évvel korábban 15,6 millió.
Az otthonteremtési támogatások 2024-ben a hitelek 20%-át képviselték, azonban az új lakások építése nem követte a növekvő keresletet. Mindössze 13 ezer új lakás készült el, és a használatbavételi engedélyek száma 29%-kal csökkent a 2023-as évhez viszonyítva.
