Feltárult: Patai Mihály támogatta a kamatcsökkentést.
A szakértők véleménye szerint Trump hatalomra kerülése komoly következményekkel járhat az európai és a magyar gazdaság, valamint a befektetési környezet számára. De pontosan mire is számíthatunk? Ezt a kérdést járjuk körbe meghívott szakértőinkkel december 10-én, az idei utolsó Portfolio Signature klub eseményén, ahol mélyreható elemzések és izgalmas diskurzus várja az érdeklődőket.
A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi ülésének, amely november 19-én zajlott, jegyzőkönyvét most tették közzé. Az MNB Monetáris Tanácsa a találkozón döntött arról, hogy az alapkamatot változatlanul 6,5%-on tartja. A dokumentumból kiderült, hogy a Tanács nyolc tagja, nevezetesen Búza Éva, Gottfried Péter, Kandrács Csaba, Kardkovács Kolos, Kovács Zoltán, Matolcsy György, Pleschinger Gyula és Virág Barnabás, egyhangúlag az alapkamat szinten tartása mellett voksolt.
Egyedül Patai Mihály szavazott kamatcsökkentésre.
A Monetáris Tanács következő kamatmeghatározó ülését 2024. december 17-én tartja, amelyről 2025. január 15-én 14 órakor tesz közzé rövidítettjegyzőkönyvet.
A jegyzőkönyvben megállapítják, hogy a globális gazdasági kereslet visszafogottsága ellenére a jövőben mérsékelt inflációs rátákra lehet számítani. Ugyanakkor a piaci szolgáltatások terén tapasztalható magasabb árnövekedés továbbra is felfelé irányuló inflációs nyomást gyakorol.
Az októberi kamatdöntés óta változékonyan alakul a globális befektetői hangulat. Ennek hátterében elsősorban geopolitikai fejlemények, valamint a fejlett gazdaságok makrogazdasági kilátásaira és a globálisan meghatározó jegybankok jövőbeli kamatpályáira vonatkozó várakozások álltak. Az időszak során végbement dollárerősödéssel párhuzamosan erősödött a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés - állapítják meg a közleményben, amely emlékeztet: a Federal Reserve novemberben 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre.
Az elmúlt hónapban az Egyesült Államokban a középtávú kamatvárakozások emelkedtek, míg az Európai Központi Bank által előrejelzett kamatpályában nem tapasztaltunk jelentős változásokat. A közép-európai régióban a cseh jegybank 25 bázisponttal csökkentette irányadó rátáját, míg a lengyel és román jegybankok a legutóbbi kamatdöntő üléseik során változatlanul hagyták azt.
A jegybank döntéshozói ezután a hazai gazdasági folyamatokat értékelték, megemlékezve a harmadik negyedéves GDP-adatról, amely szerint 0,7%-kal (a nyers adatok szerint 0,8%-kal) csökkent a magyar GDP.
Az ülésen szó esett az inflációs trendek alakulásáról is: október hónapban az inflációs ráta 3,2%-ra nőtt, míg a maginfláció 4,5%-ot ért el. A Tanács hangsúlyozza, hogy továbbra is fokozott figyelmet fordít a szolgáltatási szektor árképzési döntéseire. A lakossági inflációs várakozások csökkenést mutatnak, viszont még mindig jelentősen magasabb szinten állnak a múltbeli árstabilitás időszakaihoz képest.
Az infláció a 2023-as év hátralévő részében átmeneti emelkedésnek indul. A várakozásokhoz képest mérsékeltebb októberi inflációs adat rövid távon kedvezőbb inflációs kilátásokat vetít előre. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg az elmúlt hónapokban tapasztalt árfolyam-leértékelődésről, valamint a jövedéki adórendszert érintő módosításokról, amelyek a következő évben felfelé nyomhatják az inflációt. A jegyzőkönyv hangsúlyozza, hogy az inflációs várakozások stabilitása, a pénzügyi piacok biztonságának megőrzése és a szigorú monetáris politika kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a fogyasztói árindex a következő évben tartósan elérje a jegybank által kitűzött célt.
A makrogazdasági és pénzügyi piaci folyamatok részletes elemzését követően a Monetáris Tanács megkezdte a monetáris politikai döntések finomhangolását. A tanácstagok véleménye szerint a gyenge ipari termelés áll a visszafogott európai gazdasági helyzet mögött, míg a geopolitikai feszültségek továbbra is jelentős kockázati tényezőként jelennek meg. Többen hangsúlyozták, hogy a jövő évre vonatkozóan a korábbi nemzetközi előrejelzésekhez képest kedvezőbb amerikai és stabil kínai gazdasági kilátások mellett az euroövezetben alacsonyabb növekedési ütemek várhatók. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a globális előrejelzések szerint a mérsékelt inflációs ráták a visszafogott világgazdasági kereslet következményeként alakulhatnak, azonban a piaci szolgáltatások dezinflációs folyamata továbbra is lassú. Az árdinamika szempontjából kulcsfontosságú olaj- és gázárak jövőbeni alakulása körüli bizonytalanság szintén meghatározó tényezőként jelentkezik.
A közlemény szerint a döntéshozók az ülésen kiemelték, hogy az előző kamatdöntés óta változékonyan alakult a pénzügyi piaci hangulat, míg az időszak során végbement dollárerősödéssel párhuzamosan fokozódott a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés. Többen felhívták a figyelmet, hogy a feltörekvő piacokat érintő tőkekiáramlás devizapiaci követkeménye növeli a felfelé mutató inflációs kockázatokat. A nemzetközi monetáris politikát értékelve a tanácstagok rámutattak arra, hogy a Federal Reserve kamatpályájára vonatkozó középtávú várakozások feljebb tolódtak, míg az Európai Központi Bank részéről várt kamatpálya nem változott érdemben. A nemzetközi pénzügyi piaci fejleményeket értékelve
A Tanács egyhangúlag megállapította, hogy a pénzügyi piacok stabilitása továbbra is alapvető fontosságú az árak stabilitásának biztosításában.
A tanácstagok konszenzusra jutottak abban, hogy a hazai gazdasági helyzet szempontjából elengedhetetlen az óvatosság csökkentése és a fogyasztói bizalom növekedése. Ehhez viszont alapvető, hogy az árstabilitást tartósan biztosítani tudjuk. Többen is hangsúlyozták, hogy a jelenlegi kiváró stratégia után 2025-re a gazdasági helyzet javulása és a bizonytalanság csökkenése mellett a vállalati hitelezés is egy magasabb szinten stabilizálódhat. A háztartási szektort érintően néhány döntéshozó különösen fontosnak tartotta, hogy a lakossági hitelezés üteme egyre inkább felgyorsul, ami várhatóan a következő évben is folytatódik majd.
az infláció kapcsán egyes döntéshozók kiemelték, hogy a több szektorra kiterjedő októberi árcsökkenés az elmúlt években tapasztalt profitinfláció korrekcióját jelezheti. Többen felhívták a figyelmet, hogy a toleranciasávban tartózkodó inflációs adat ellenére a lakossági inflációs várakozások továbbra is érdemben magasabban alakulnak a múltbeli árstabilitást mutató időszakra jellemző szinteknél, ez pedig alátámasztja a fegyelmezett és stabilitásorientált monetáris politika szükségességét. Az inflációs kilátásokat érintően több, egymással ellentétesen ható tényezőt emeltek ki a döntéshozók és egyetértettek abban, hogy e hatások eredőjéről a decemberi Inflációs jelentés fog átfogó képet nyújtani. Kiemelték, hogy az inflációs cél fenntartható eléréséhez a fegyelmezett monetáris politika mellett az inflációs várakozások horgonyzottsága, valamint a pénzügyi piaci stabilitás megőrzése nélkülözhetetlen.
A reálgazdasági trendek, az inflációs dinamika és a kockázati környezet alapos elemzése nyomán a tanácstagok arra a következtetésre jutottak, hogy a hazai növekedés mérsékelt üteme mögött elsősorban olyan tényezők húzódnak meg, amelyek kívül esnek a monetáris politika közvetlen hatáskörén. Ilyenek például a gyenge mezőgazdasági teljesítmény és a visszafogott külső gazdasági konjunktúra. Az inflációs kilátásokat pedig egymással ellentétes hatások formálják. A pénzügyi piaci stabilitás fenntartása kulcsfontosságú, különösen a feltörekvő piacokkal kapcsolatos kockázatkerülés fokozódásának időszakában.
A Monetáris Tanács megerősítette elköteleződését az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A döntéshozók szerint a jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a gazdasági növekedés újbóli beindulásához. Ezen helyzetértékeléssel összhangban a tanácstagok döntő többsége a novemberi ülésén az alapkamat változatlanul tartása mellett foglalt állást.
Egy döntéshozó a makrogazdasági környezet és a pénzügyi piacok aktuális állapotának eltérő megítélése alapján a monetáris politika irányvonalának módosítása mellett döntött, és így az alapkamat 25 bázispontos csökkentésére voksolt.
