A jegybank nyilvánosságra hozta előrejelzését: milyen kilátások várnak a magyar gazdaságra 2025-ben?

Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a decemberi inflációs jelentés bemutatásakor kifejtette, hogy 2025 közepétől érdemi gyorsulásra számíthatunk a magyar gazdaságban. A termelési beruházások fellendülése mellett a külpiacainkon is élénkülés várható. Az idei évben tapasztalt viszonylag csekély, 0,3-0,7 százalékos GDP-növekedés után jövőre 2,6 és 3,6 százalék közötti bővülésre lehet számítani, amely egyre inkább széles alapokra épülhet. Ugyanakkor az infláció valószínűleg a vártnál magasabb szinten alakul, mivel az elmúlt hónapok forint gyengülése fokozatosan tükröződni fog az árakban.

A jegybank előrejelzései szerint az infláció 2025 januárjáig átmeneti emelkedésnek indulhat, és valószínű, hogy a jegybank által meghatározott toleranciasáv határain túl alakul. Ezt követően azonban a dezinflációs folyamat az első negyedévben újra megkezdődik. Jövőre az infláció várhatóan az év jelentős részében a toleranciasávon belül marad, majd 2026 elején várhatóan tartósan visszatér a 3 százalékos jegybanki célértékhez - áll a Világgazdaság cikkében.

Balatoni András rámutatott, hogy az utóbbi hónapok árfolyam-ingadozásai és a jövedéki adórendszert érintő módosítások együttesen fékezik a dezinflációs trendeket a következő évben. Emellett kiemelte, hogy az elmúlt időszakban egyfajta profitinflációs korrekció figyelhető meg azokon a területeken, ahol korábban jelentős áremelkedések történtek. Ezt leginkább a telekommunikációs cégeknél, az állateledeknél és a prémium alkoholtartalmú italoknál tapasztalták.

Az alapfolyamatokat megragadó maginfláció az elkövetkező hónapokban a jelenlegihez hasonló, 4,5 százalék körüli szinten marad, majd 2025 tavaszától mérséklődni kezd, és az év második felében 3 százalék körül alakul. Az MNB előrejelzése szerint éves átlagban idén 3,6-3,7 százalék közötti infláció várható, míg 2025-ben 3,3-4,1 százalék között, 2026-ban és 2027-ben pedig 2,5-3,5 százalék között alakul.

Az idei évben visszafogott maradhat a GDP-növekedés, a jegybank szerint 0,3-0,7 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A növekedés dinamizálódását 2025 során több tényező támogatja.

Ugyan a mérsékelt európai konjunktúra rövid távon továbbra is visszafogja a hazai kivitelt, ugyanakkor a folyamatban lévő és az újonnan bejelentett jelentős kapacitásbővítő külföldi közvetlentőke-beruházások 2025 közepétől élénkítik az exportot, ráadásul ekkortól már élénkülhetnek a külpiacaink .

A jelentésben olvasható, hogy a legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Németország ipari termelésének fellendülésére 2025 közepére számítanak a piaci elemzők. Ez a pozitív tendencia a keresleti oldalról serkenti majd a hazai ipari folyamatokat.

A hazai ipari fordulatot számos sajátos tényező is ösztönzi: több jelentős gépjármű- és akkumulátorgyártó vállalat nagyszabású beruházásai a végéhez közelednek. Ugyanakkor az építőiparban tapasztalható folyamatok ellentmondásos képet mutatnak. A harmadik negyedévben a szerződésállomány, az új szerződések, valamint a lakásépítési engedélyek számottevően emelkedtek, ennek ellenére az építőipari hangulatindex továbbra is alacsony szinten stagnál. 2025 elejétől a gazdaságélénkítő programok és a célzott intézkedések, mint például a Vidéki Otthonfelújítási Program, a kollégiumépítési program, a munkáshitel, valamint a nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetősége, újabb lökést adhatnak az építőiparnak. Ezek a lépések hozzájárulhatnak a következő év gazdasági növekedésének elősegítéséhez.

A jegybank szerint idén a lakosság reálértelemben vett rendelkezésre álló jövedelme 4,7-4,9 százalékkal bővül, ezzel összhangban a fogyasztás is 3,9-4,1 százalék közötti mértékben növekedhet. A szeptember vége óta bejelentett kormányzati intézkedések miatt a jövő évre vonatkozó lakossági fogyasztás előrejelzésüket megemelték:

Úgy látják, a kormányzati programok mellett a korábbi időszakhoz képest várhatóan csökkenő állampapír-kamatok, illetve a lejáratok kapcsán esedékes kiáramló jövedelem is hozzájárulhatnak a fogyasztás bővüléséhez.

A kormányzati intézkedések és a reáljövedelem emelkedése mellett a lakosság keresletét erősíti a háztartási hitelállomány várható növekedése. A lakáscélú és a fogyasztási hitelek esetében is a kereslet emelkedésére számítanak a stabilizálódó gazdasági környezet és az alacsonyabb infláció eredményeként.

A munkáshitel jelenlegi becslésük alapján 3,7 százalékponttal emelheti a jövő év végi háztartási hiteldinamikát, aminek következtében a háztartási hitelállomány növekedése 14 százalék körül tetőzhet 2025-ben.

A fogyasztás előrejelzésük szerint 2025-ben 4,3-5,1, 2026-ban 3,5-4,5, 2027-ben pedig 2,7-3,7 százalék közötti mértékben nő.

2025-től elsősorban a magánszektor fejlesztéseinek köszönhetően újraindulhat a beruházások bővülése. A beruházási ráta nominális és reál értelemben is stabilizálódik. A beruházások éves változása 2024-ben (-12,3)(-11,7), 2025-ben 3,5-6,5, 2026-ban 2,6-5,4, 2027-ben 1,5-4,5 százalékos lesz.

A jegybankárok véleménye szerint a munkanélküliségi ráta az év hátralévő időszakában mérsékelt emelkedésnek lehet tanúja, majd a következő évben csökkenésnek indulhat. 2024 harmadik negyedévében a munkanélküliségi ráta 4,6 százalékra nőtt, ami az előző negyedévhez képest kis mértékű emelkedést jelent.

Az aktuális előrejelzések alapján a munkanélküliségi ráta az idei évben 4,5-4,6 százalék körül várható. 2025-re a számok 4,1-4,3 százalék között mozognak, majd a gazdaság fellendülésének hatására 2026-ra 3,2-3,8 százalékra csökkenhet. A trend folytatásaként 2027-re pedig 2,9-3,9 százalék közé várható a munkanélküliségi ráta.

2024-re a várakozások szerint az infláció csökkenése és a munkaerő-kereslet enyhülése miatt a versenyszférában alacsonyabb nominális bérnövekedésre lehet számítani, mint a tavalyi évben. Viszont a reálbérek terén jelentős emelkedés prognosztizálható, hiszen az infláció jelentős mérséklődése következtében 2023 szeptembere óta a reálbérek folyamatosan emelkednek. A következő évek bérdinamikáját a bejelentett minimálbér-megállapodás is befolyásolja, amelynek értelmében 2025 januárjában 9 százalékkal nő a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7 százalékos emelkedése várható. Ezt követően 2026-ban 13 százalékos, 2027-ben pedig 14 százalékos minimálbér-emelkedésre is lehet számítani.

Magasabb béremelkedés irányába hat emellett az is, hogy a lakosság inflációs várakozásai továbbra is a tényadatok felett alakulnak, ugyanakkor a bérnövekedés mértékét visszafogja, hogy a munkaerőpiaci feszesség 2022 közepe óta enyhül. Mindezek mellett erősek maradtak a bérezési alapfolyamatok:

A reálbérek előrejelzése szerint 2024-ben 7,8-7,9 százalékos növekedés várható, majd ezt követően 2025-ben 4,6-5,6 százalék között alakulhatnak. 2026-ra 5,3-6,6 százalékos emelkedés prognosztizálható, míg 2027-ben a versenyszférában 5,6-6,9 százalékos növekedésre lehet számítani.