Az amerikai hírszerzés figyelmeztetést adott ki: a nyár folyamán Izrael várhatóan támadást indíthat.

A Washington Post által szerdán nyilvánosságra hozott információk több hírszerzési dokumentumra hivatkoznak, amelyek a Biden-kormányzat végéről és a Trump-adminisztráció kezdetéről származnak.

A jelentések arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen támadás minimum hónapokkal vetné vissza Irán atomprogramját, ugyanakkor jelentősen fokozná a feszültséget a térségben, és szélesebb körű konfliktus kialakulásának kockázatát hordozná magában. A Fehér Ház egyelőre nem kívánt nyilatkozni az ügyben, ahogyan az izraeli kormány, a CIA, a Védelmi Hírszerző Ügynökség és a Nemzeti Hírszerzés Igazgatójának Hivatala sem kommentálta a híreket.

Brian Hughes, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője a Washington Post számára tett nyilatkozatában kiemelte: "Donald Trump elnök határozottan ellenzi, hogy Irán hozzáférjen atomfegyverekhez".

Miközben az Egyesült Államok az iráni rezsimmel fennálló régóta tartó problémák békés rendezésére irányuló tárgyalásokat előnyben részesíti, világosan jelezte, hogy nem áll szándékában végtelen ideig várni. Ha Irán nem mutat hajlandóságot a megállapodásra, akkor cselekedni fognak, és ezt viszonylag rövid időn belül elvárják.

A hírszerzési jelentések közül a legátfogóbb elemzés január elején készült el, amelyet a vezérkari főnökök egyesített parancsnokságának hírszerzési igazgatósága és a Védelmi Hírszerző Ügynökség közösen állított össze. Ez a dokumentum kifejezetten arra figyelmeztet, hogy Izrael valószínűleg tervezi, hogy támadást indít az iráni Fordow és Natanz nukleáris létesítmények ellen.

A hírszerzési adatok alapján Izrael úgy értékeli, hogy az októberi bombázás jelentős mértékben meggyengítette Irán légvédelmi rendszerét, ezáltal sebezhetőbbé téve az országot egy esetleges újabb támadás során. A jelentések két lehetséges támadási forgatókönyvet vázolnak fel, amelyekhez az Egyesült Államok légi utántöltési támogatást és hírszerzési információkat nyújt.

Trump elnök a Fox Newsnak adott interjújában kijelentette, hogy inkább tárgyalásos megoldást preferálna Iránnal az atomfegyver-program megakadályozására.

Sokan úgy vélik, hogy Izrael a mi támogatásunkkal vagy engedélyünkkel folytatja a bombázásokat. Én viszont inkább azt szeretném, ha ez a szörnyűség elkerülné a világot.

- Kérlek, formáld meg a szöveget a saját stílusod szerint - javasolta az elnök.

Az Egyesült Államok korábban, Barack Obama elnöksége alatt európai szövetségeseivel együtt megállapodást kötött Iránnal annak atomprogramjának leállításáról. Trump azonban első hivatali idejében, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök biztatására kivonta az országot ebből a mérföldkőnek számító egyezményből, és 2018-ban újra bevezette a Teheránnal szembeni szankciókat.

Irán ismét aktiválta atomprogramját, és az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének legfrissebb jelentései alapján uránt dúsít. A feszültségek csökkentése érdekében Irán, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország képviselői nemrégiben Genfben ültettek le, hogy megoldásokat találjanak a nukleáris tárgyalások folytatására.