Merániai Gertrúd egy figyelemre méltó történelmi személyiség, akinek élete és hatása a középkori Magyarországra mély benyomást gyakorolt. Az interjú során Berzeviczy Klára történész részletesen bemutatja Gertrúd életútját, származását és politikai szerepé
Árpádházi Szent Erzsébet édesanyjának neve Katona József Bánk bán című alkotásából ismert sokak számára. Ugyanakkor sokkal kevesebbet tudunk életéről és családjáról. Ezek kutatásával is foglalkozik Berzeviczy Klára germanista történész, aki érdekes részleteket ismertet interjújában.
Pünkösd ünnepe különleges jelentőséggel bír, hiszen idén ünnepeljük Árpádházi Szent Erzsébet szentté-avatásának 790. évfordulóját. Szent Erzsébet életét, példamutató tetteit és rövid, de gazdag életének eseményeit világi és vallásos irodalom egyaránt alaposan feldolgozta. Ám míg őt sokan ismerik és tisztelik, családtagjai, különösen édesanyja, Andechs-Merániai Gertrúd, sokkal kevesebb figyelmet kaptak. Korábbi műsorunkban már betekintést nyerhettünk férjének, IV. Lajos türingiai tartománygrófnak az életébe. Most viszont Szent Erzsébet édesanyjára és a családi háttérre szeretnénk fókuszálni, hogy jobban megértsük, milyen környezet formálta a szent életét.
Kértük Dr. Berzeviczy Klára germanista-történészt, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Germanisztika Tanszékének docense, hogy ossza meg a Vatikáni Rádió hallgatóival Gertrúdis királyné és családja körüli néhány figyelemre méltó érdekességet.
BK Először is, szeretettel köszöntöm a Vatikáni Rádió hallgatóit, és hálásan megköszönöm a meghívást. Gertrúdis királyné, Árpádházi II. András magyar király első felesége, körülbelül 1200-tól osztozott a sorsában egészen tragikus haláláig, amely a Pilis hegységben következett be, ahol gyilkosság áldozata lett. A merénylet körüli rejtélyek és szépirodalmi feldolgozások sora gazdag, azonban a valódi motivációk homályban maradtak. A történészek a gyilkosság időpontját 1213. szeptember 28-ra datálják, egy olyan időszakra, amikor férje éppen egy Halicsi hadjáraton tartózkodott, távol a színhelytől. A merénylet lehetséges okai között felmerül a királyné rokonságának és kíséretének kedvezményei iránti irigység, melyet egyesek túlzónak véltek. Ám ez a feltételezés nem mentes a vitáktól, és komoly ellenérvek is felvetődnek. Érdemes megjegyezni, hogy Gertrúdis testvére, Bertold, még 1218-ig megőrizte magas egyházi tisztségét Magyarországon (kalocsai érsek volt 1206 óta), mielőtt "előlépett" az Aquileia-i pátriárka székébe, ami nyilvánvalóan nem történhetett meg a királyi sógora támogatása nélkül.
Gertrúd királyné egyébként Andechs-Merániai IV. Bertold herceg és Wettin-Rochlitzi Ágnes kilenc gyermekének egyike volt. Családi hátterének magyar vonatkozású érdekessége, hogy mind apai nagyanyja, Wittelsbach Hedvig, mind apai dédanyja, Weimar-Isztria Zsófia, Árpádházi Zsófia magyar hercegnőnek, I. Béla király leányának, a leszármazottjai voltak - tehát két vonalon is távoli rokona volt későbbi férjének.
Gertrúd királyné testvérei közül Otto és Heinrich az apjuktól örökölt uralkodói feladatokkal foglalkoztak, míg Otto első felesége, (Hohen)Stauf Beatrix révén Burgund palotagrófjaként is tevékenykedett. A leánytestvérek közül Mechtild kitzingeni apátnőként szolgált, míg négy testvér fejedelmi házasságokat kötött: Agnes II. Fülöp-Ágost francia király felesége lett, egy ismeretlen nevű testvér a szerb fejedelmi család egyik tagjához ment férjhez, Gertrúd pedig magyar királynévá vált, míg Hedwig a Piastok sziléziai ágából származó Szakállas Henrik herceg felesége lett. Hedwig halála után nem sokkal az Egyház szentté avatta, és ma is Lengyelország egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő lelki példaképe.
VR Érdekes, mozgalmas életpályák ezek. Mit lehet tudni a további két testvérről?
Az ő életútjuk rendkívül gazdagon dokumentált, tele érdekes eseményekkel. Mindketten az egyházi pályát választották, és életük során jelentős pozíciókat töltöttek be. Ekbert a németországi Bamberg püspökeként tevékenykedett, míg Bertold először bambergi prépost lett, majd 1206-tól a magyarországi Kalocsa érseke, végül pedig 1218-ban az Itáliában található Aquileia pátriárkája. E tisztségét haláláig, 1251-ig bölcs és népszerű egyházkormányzati intézkedésekkel látta el. De nemcsak sikereik, hanem egy tragikus esemény is árnyékolta be életüket. 1208-ban, egy bambergi esküvő alkalmával, Wittelsbach VIII. Otto bajor palotagróf meggyilkolta (Hohen)Stauf Fülöp sváb herceget, aki már német királyként a császári trón felé haladt. Az elkövetőt gyorsan elfogták, és a külön erre a célra létrehozott törvényszék halálra ítélte. Mivel a gyilkosság helyszíne a püspöki palota volt, a két Andechsi fivér is gyanúba keveredett. Az ártatlanságuk bizonyítása, főként a Pápa és a Császár felé, hosszú és bonyolult diplomáciai feladatot jelentett. E kihívás megoldásában fontos szerepet játszott Gertrúd királyné egyik bizalmasa, Adolf, aki valószínűleg tiroli származású egyházi személy volt. A sikeres közvetítései révén később szepesi préposttá lépett elő. Érdekes megjegyezni, hogy Adolf rokonai később letelepedtek a Felvidéken, és nyomaik ma is fellelhetők a leszármazottaik között.
A VR világában ezek a regényes elbeszélések élénken tükrözik a középkori Európa pezsgő életét, miközben rávilágítanak arra is, hogy a dinasztikus házasságok által milyen szoros szálak fűzték össze a különböző nemzeteket.
A kapcsolatok példázataként emelhetjük ki Szent Erzsébet nagynénjét, Hedvig hercegnőt, akit a későbbiekben Nagy Szent Hedvig néven ismerünk. Hedvig gyermekéveit Németországban töltötte, majd lengyelországi menyasszony lett, és mindössze 12 évesen férjhez ment, alig 13 esztendősen pedig a Piast család újabb ágának édesanyjává vált. Családi életét példaértékűen élte, számos gyermekkel gazdagítva a családot. Az özvegy éveiben, férje beleegyezésével, önmegtartóztatásra törekedett, és minden erejét a jótékonyságra, valamint hazája vallási életének támogatására fordította. Mint uralkodói feleség, jelentős jövedelemmel rendelkezett, amelynek legnagyobb részét a rászorulók megsegítésére fordította. Személyesen is részt vett a betegek ápolásában, ezzel is példát mutatva a közösség számára. Hedvig öröksége annyira mély nyomot hagyott Lengyelországban és Európa más részein, hogy IV. Kelemen pápa már 1267-ben szentté avatta. Érdekesség, hogy túlélte unokahúgát, Árpádházi Erzsébetet, aki 1231-ben hunyt el, és tanúja volt Erzsébet 1235-ös szentté avatásának is, amely IX. Gergely pápa nevéhez fűződik. Bár nem tudjuk biztosan, hogy találkoztak-e személyesen, a közöttük lévő lelki kötelék kétségtelen volt: Hedvig halálos ágyán Erzsébet egy kendőjét kérte magához, talán abban a hitben, hogy unokahúga már várja őt a következő élet színhelyén.
A család két korábbi női tagja, Szent Hedwig és Gertrúdisz királyné nagyszülőjének testvérei, szintén a szentség fényében távoztak az élők sorából. Mechtild, aki Edelsteten városában élt, és Euphemia, az Altomünster apátnője, mindketten a szentté avatottak sorát gazdagították.
Ezek a sokszínű és olykor izgalmas életutak mély nyomot hagytak a szépirodalomban is. Elég, ha Katona József híres drámájára, a Bánk bán-ra gondolunk, amelynek hatása máig érezhető. Ráadásul napjainkban is folytatódik a téma feldolgozása: alig egy évvel ezelőtt látott napvilágot egy történész, Anna Degen álnéven publikált regénye, a Der Königsmord von Bamberg, amely a bambergi királygyilkosságot járja körül. A mű fiktív szereplőjén keresztül ismerhetjük meg Ekbert püspök udvartartását, valamint a bambergi események magyar vonatkozásait, így a történet még inkább életszerűvé és izgalmassá válik.
Köszönjük a lenyűgöző beszámolót! Sok sikert kívánunk a jövőbeli projektjeidhez és munkáidhoz!
BK Nagyon hálás vagyok a hallgatók figyelméért és a kiváló lehetőségért, hogy itt lehetek.
