Csökkentett füstszint, fokozott versenyképesség: új korszak kezdődhet az EU-ban?
Az EPIC (European Policy Innovation Council) egy brüsszeli központú, független kutató- és tanácsadó testület, amely az innovatív, adatvezérelt közpolitikai megoldások kidolgozására specializálódott. Ez a "gondolkodó közösség" különböző szakterületek képviselőiből áll, beleértve kutatókat, döntéshozókat, civil aktivistákat és üzleti szereplőket, akik közösen dolgoznak Európa jövőjének formálásán. Küldetésük, hogy a közpolitikai diskurzusokat ne ideológiai keretek határozzák meg, hanem tudományos megfontolások és a társadalmi érdekek irányítsák, legyen szó egészségügyi vagy gazdasági kihívásokról.
Az EPIC kutatása szerint az elmúlt évtizedek egyre szigorúbb európai uniós szabályozásai ellenére - reklámtilalmak, adóemelések, figyelmeztető képek - a dohányzás visszaszorítása továbbra is komoly kihívás, mutatja ezt az is, hogy Európában még mindig több millióan cigarettáznak. A tanulmány kiemeli: a dohányzás nem csupán döntés kérdése, hanem egy összetett függőség, amely árnyaltabb és sokrétűbb megközelítést igényel.
Éppen ezért az EPIC szakértői úgy vélik, hogy a dohányzás elleni küzdelemben nem a tiltás és a szigorú szabályozás a leghatékonyabb eszköz. Célszerűbb teret engedni az ártalomcsökkentésnek, vagyis az új típusú dohányzási alternatíváknak. A technológiai fejlődés révén az új típusú termékek, megfelelő európai uniós szabályozás mellett hozzájárulhatnak a dohányzással összefüggő egészségügyi ártalmak csökkentéséhez, hiszen használatuk jóval kevesebb károsanyag-kitettséggel jár a hagyományos cigarettákhoz képest.
Az elemzés kiemeli Svédország példáját, mint a dohányzás visszaszorításának sikeres modelljét. Az északi ország már idén elérte azt a célt, amelyet az Európai Unió 2040-re tűzött ki: a felnőtt lakosság körében a cigarettázók aránya 5% alá csökkent. A svédek titka az alternatív dohánytermékek, mint például az e-cigaretta, a hevített dohánytermékek, a nikotinpárnák és a snüssz széles körű elérhetőségében, valamint a kockázatokhoz igazodó ösztönző adózási politikában rejlik. Ezen eredmények közegészségügyi szempontból is figyelemre méltóak: az EU-n belül Svédországban a legalacsonyabb a dohányzással összefüggő betegségek előfordulása, ideértve a rákos megbetegedéseket és a szív- és érrendszeri problémákat is.
A dohányzással kapcsolatos döntéseket gazdasági szempontból is érdemes megközelíteni. A kutatás kiemeli, hogy a dohányipar Európában évente 224 milliárd euróval hozzájárul a teljes GDP-hez, ami 11%-kal nagyobb, mint a telekommunikációs (130,3 milliárd euró) és a textilipar (71,5 milliárd euró) együttes teljesítménye. Az iparág közvetlenül és közvetve pedig 2,1 millió munkahelyet biztosít, amely Bécs teljes lakosságának felel meg.
Az Európai Bizottság által javasolt szigorú szabályozások és tiltások hatására a feketepiac térnyerése komoly aggodalmakat vet fel, amelyek számos kockázatot rejtenek magukban. Először is, az ellenőrizetlen forrásból származó termékek, mint például a hazánkban illegálisan forgalmazott ízesített folyadékok, potenciálisan egészségkárosító anyagokat tartalmazhatnak. Ezen kívül figyelemre méltóak a jelentésben feltüntetett illegális kereskedelemre vonatkozó statisztikák is: az EU-ban jelenleg 35,2 milliárd szál cigarettát, a teljes forgalom 8,3%-át értékesítik illegálisan. Az illegális dohánykereskedelem következményeként évente mintegy 11,6 milliárd euró adókiesés következik be az Európai Unióban, ami a teljes egészségügyi kutatásokra fordított kiadások 52,5%-ának fedezésére elegendő lenne.
