A dohányfüst hatásai sokkal súlyosabbak, mint ahogyan azt sokan vélik.
Egy titokzatos budapesti személy milliós vérdíjat tűzött ki Niki gyilkosának elfogására.
Bár sokan tisztában vannak azzal, hogy a cigaretta egészségkárosító hatású, a legtöbben mégis a nikotint tartják a legnagyobb ellenségnek. Ez a vegyület valóban kulcsszerepet játszik a függőség kialakulásában, és nem elhanyagolható, hogy a nikotin fogyasztása számos kedvezőtlen élettani hatással is bír, például emeli a vérnyomást és a pulzusszámot. Azonban kevesebben ismerik fel, hogy a dohányzás mögött húzódó súlyos betegségekért leginkább a füst égése közben keletkező toxikus anyagok felelősek, amelyek a belélegzés során a szervezetbe jutnak.
A meggyújtott cigaretta füstje számos módon hat negatívan az emberi szervezetre és a környezetre egyaránt. A belélegzett füst irritálja a légutakat, ami kellemetlen érzéseket okoz, és hosszú távon egészségügyi problémákhoz vezethet. Emellett a füst hatására a fogak elszíneződnek, és a dohányzás következtében akár csontritkulás is kialakulhat. A dohányzók számára a cigarettafüst már nem tűnik olyan zavarónak, mivel az érzékszerveik, különösen a szaglás, fokozatosan romlik, és hozzászoknak az állandó füstszaghoz. A dohányzás emellett a bőr állapotát is befolyásolja; a dohányzók bőre sápadtabbá válik, és a ráncok hamarabb megjelennek rajta, így a korai öregedés jelei is észlelhetők.
A dohányzás során kibocsátott füst, amit másodlagos füstként is ismerünk, számos vegyi anyagot rejteget, köztük több száz olyan összetevőt, amelyekről már bizonyították, hogy egészségkárosító hatásúak vagy potenciálisan veszélyesek. Ez a füst nemcsak a dohányzóra, hanem a környezetében tartózkodókra is negatív hatással van. Kellemetlen tüneteket okozhat, mint például szemirritáció, hányinger, fejfájás és torokfájás.
A közelmúltban a szakértők a harmadlagos füst fogalmát vezették be, amely a dohányzás során kibocsátott füst lerakódására utal, ami kézen, ruházaton, bútorokon vagy akár falakon is megjelenhet. Meglepő módon, ez a szennyeződés még évek múltán is komoly egészségügyi kockázatokat hordozhat. E problémára válaszul a dohánytermékgyártók tudományos alapokra támaszkodva füstmentes technológiákat fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a füsttől végleg búcsút mondhassunk, még ha a dohányzás magának a cselekvésnek a megszüntetését nem is jelenti. Ezek a megoldások ugyan jelentősen mérséklik az égésből származó káros anyagok bevitelét a szervezetbe, de fontos megjegyezni, hogy a füstmentes alternatívák is nikotint tartalmaznak, és bár csökkentett formában, de kátrány is jelen lehet bennük. Ennek következtében ezek a termékek is hozzájárulhatnak az egészség károsodásához, sőt, függőséget is okozhatnak.
Az egészségünk szempontjából a legjobb megoldás természetesen az, ha el sem kezdünk dohányozni. Ha pedig már dohányzunk, akkor saját magunk és szeretteink érdekében, valamint a környezetünkért is azzal tesszük a legtöbbet, ha végleg leszokunk. A leszokással ugyanis egyértelműen csökkenthető a dohányzáshoz kapcsolódó betegségek kialakulásának kockázata. Már a leszokás első napjától kimutathatók a pozitív egészségügyi változások, ezért aki elhatározza, hogy leszokik, azt fontos minden eszközzel támogatni. Amennyiben a cigarettázásról történő leszokás valamilyen okból nem történik meg, mindenképpen indokolt tájékozódni az ártalomcsökkentésről.
Figyelmeztetés: Az alábbi információk és tartalmak kizárólag tájékoztatási célokat szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi vagy orvosi tanácsnak. A felhasználók saját felelősségükre használják az itt található anyagokat. Kérjük, hogy bármilyen döntés előtt konzultáljanak szakértőkkel. Az oldal üzemeltetői nem vállalnak felelősséget a felhasználók által hozott döntések következményeiért.
Ez a cikk a társadalmi tudatosság növelésére irányul, és nem reklámcéllal készült. A tartalom megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
