A hazai helyzet folyamatosan fejlődik, azonban a gazdálkodók körében még mindig alacsony a biztosítást kötők aránya. Az Agrárszektor elemzése szerint számos ok állhat a háttérben, ami miatt a termelők nem élnek e lehetőséggel.
A NAK-tagok és NAK-szaktanácsadók most 35% kedvezménnyel élhetnek a regisztrációs lehetőséggel! Ne hagyd ki ezt a remek alkalmat!
2024 folyamán Magyarország gazdálkodói összesen 24,9 milliárd forintot különítettek el növénybiztosítási díjakra, ami 15,7%-os csökkenést jelent a 2023-as évhez képest. A befizetések túlnyomó része, körülbelül 23,9 milliárd forint, a biztosítók felé irányult, és a gazdák ezt az összeget szándékozták állami díjtámogatás formájában visszaigényelni - derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Agrárstatisztikai Információs Rendszerének (ASIR) legfrissebb jelentéséből. Az Agrárminisztérium által bevezetett agrárkárenyhítési program mellett a gazdálkodók számára kiemelkedő fontosságú az öngondoskodás, hiszen a mezőgazdasági biztosítások megkötésével hatékonyan mérsékelhetik az időjárás és egyéb természeti kockázatok által okozott hátrányos következményeket.
A díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer 2024-ben már a tizenharmadik évét töltötte, lehetővé téve a gazdálkodók számára, hogy a támogatott biztosítási díjak legfeljebb 70%-át utólagos támogatás formájában visszakapják. Túligénylés esetén a visszaosztás lehetősége is bekövetkezhet. Az agrárbiztosítási rendszerhez rendelkezésre álló keretösszeg 2024-ben 13 milliárd forintot tett ki. Az állami támogatás jelentős hatással van a biztosítási piac fejlődésére, mivel a termelők jellemzően a díjtámogatott lehetőségeket részesítik előnyben. A növénybiztosítási szegmens dominanciája továbbra is megmaradt, hiszen 2024-ben a teljes bevétel 87,9%-át ez a terület adta. Ezzel szemben az állatbiztosítások részesedése az összes díjbevételből 1,9%-kal, míg a vagyon- és felelősségbiztosításoké 10,1%-kal emelkedett, míg az erdőbiztosítások részesedése gyakorlatilag változatlan maradt.
A 2024-es évben az országos középhőmérséklet 2,2 Celsius-fokkal magasabbra szökött az 1991-2020-as éghajlati normálhoz képest, ezzel pedig jelentősen, közel 0,7 Celsius-fokkal túlszárnyalta a 2023-as év eddigi rekordját. A nyári hónapokban a hőségnapok száma, amelyek során a csúcshőmérséklet elérte vagy meghaladta a 30 Celsius-fokot, országos átlagban elérte a normál (29 nap) kétszeresét, összesen 61 napot regisztrálva. Ezzel szemben 2023-ban csupán 37 ilyen napot tapasztaltunk. A forró napok száma, amikor a hőmérséklet átlépte a 35 Celsius-fokot, szintén jelentősen megnőtt, a normális értékhez képest 15 nappal többet figyeltek meg. Míg 2023-ban mindössze 1 ilyen nap volt, 2024 nyarán az Alföld nagy részén 40-nél több forró napot könyvelhettek el, a déli területeken pedig a szám meghaladta az 50 napot. A Kisalföldön 30-40 ilyen napra számíthattak a lakosok. A nyár csúcsforróságát július 16-án mérték, ahol a hőmérő 41,6 Celsius-fokot mutatott. A tavalyi évhez hasonlóan 2024-ben is sokan tapasztalták meg a szélsőséges időjárás jelenségeit, különösen a heves zivatarokat. A jégelhárító rendszer ezúttal is aktívan részt vett a jégeső okozta károk minimalizálásában. Az április 15. és szeptember 30. közötti védekezési szezonban 93 napon alakult ki jégveszélyes felhőzet az ország fölött, ebből 32 napon a zivatarok rendkívül veszélyes jégképződést produkáltak.
Az országos évi csapadékmennyiség 525,5 mm volt 2024-ben, ami 241,8 mm-rel volt kevesebb az előző évinél. A tavalyi év első nyolc hónapjában az átlagosnál kevesebb csapadék hullott. Legszárazabbnak a júliusi hónap bizonyult, ugyanis több mint 60%-kal maradt el a havi csapadékösszeg a sokéves átlagtól. Az év legnagyobb napi csapadékösszege 127,2 mm volt, amit június 22-én regisztráltak. A legmagasabb éves csapadékösszeg 863,4 mm, a legalacsonyabb csapadékmennyiség 319,9 mm volt. 2024-ben a csapadék jól látható csökkenést mutatott nyugatról keletre és északról délfelé haladva. Északon és a Dunántúl legnagyobb részén általában meghaladta az 500 mm-t, míg az Alföld nagy részére ennél kevesebb csapadék érkezett. Az Alföld déli részén és a Tiszántúlon voltak olyan részek, ahol csupán 350-400 mm közötti csapadék hullott. A hegyvidékeken és a nyugati területeken előfordult, hogy az éves csapadékösszeg meghaladta a 700 mm-t.
Az ország területén északnyugatról délkelet felé haladva egyre inkább érezhetővé vált a csapadékhiány. A legszembetűnőbb eltérések a Tiszántúl vidékén és a Duna-Tisza közének déli részén figyelhetők meg, ahol a megszokott csapadéknak csupán 50-70%-a hullott le, így jelentős területek maradtak szárazon. A Dunántúl nyugati szegletében viszont az átlagos csapadéknak megfelelő mennyiség érkezett, míg a keleti részén a hiány még drámaibb, hiszen itt a megszokott mennyiség 70-90%-a sem teljesült. Az Északi-középhegységben viszont néhány kis területen felfedezhető volt az átlagot 0-20%-kal meghaladó csapadéktöbblet, ami szokatlan képet festett a környezetről.
A mezőgazdasági szektor díjbevételei 2024-ben összesen 28,4 milliárd forintra rúgtak, míg a kárkifizetések 9,1 milliárd forintot tettek ki. Ez a díjbevételek esetében 13,4%-os, a kárkifizetéseknél pedig 24,4%-os csökkenést jelent a megelőző évhez képest. A növénybiztosítások terén a díjfizetések 24,9 milliárd forintra csökkentek, ami 15,7%-os visszaesést jelent, míg a kárkifizetések 8,5 milliárd forintra estek, ami 26,1%-os csökkenést mutat a 2023-as adatokhoz viszonyítva. Az állatbiztosítási szegmens 2024-ben 539,7 millió forintos díjbevétele mellett 197,8 millió forintos kárkifizetést regisztrált. Itt a díjfizetések mindössze 0,3%-kal estek vissza, de a kárkifizetések jelentős, 74,6%-os növekedést mutattak az előző évhez képest. A vagyon- és felelősségbiztosítások terén a díjelőírás 2,9 milliárd forintot, míg a kárfizetés 402,8 millió forintot ért el. A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2024-ben 32,2%-ra rúgott, a növénybiztosítások esetében ez 34,2%, míg az állatbiztosításoknál 36,6%-ot, a vagyon- és felelősségbiztosításoknál pedig 14%-ot tett ki. A legfontosabb kategóriák között a növénybiztosítások, valamint a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada csökkent, míg az állatbiztosításé emelkedett. A nem díjtámogatott növénybiztosítások közül a legnagyobb népszerűségnek örvendő lehetőség a jég-, tűz- és viharkárra kötött biztosítás volt, melyet 10 304 biztosított választott. A jég és tűz kockázati tényezők esetén 24,5%-os kárhányad alakult ki 2024-ben, ami emelkedést mutatott az előző évhez képest, míg a viharkár esetében 16,7%-os kárhányadot jegyeztek, ami csökkenést jelentett. Összességében a növénybiztosítások között a kiegészítő biztosításoknál mérték a legnagyobb kárhányadat, amely elérte a 329%-ot.
A magyar díjtámogatott biztosítási piacon az "A" típusú növénybiztosítás kiemelkedő szerepet játszott 2024-ben, hiszen a díjtámogatott biztosítások és azok kiegészítői közül a díjbevételek 52,6%-át, míg a kárkifizetések 35%-át tette ki. A díjtámogatott növénybiztosítások között, a kiegészítők figyelmen kívül hagyásával, az "A" típus továbbra is dominált, a díjbevételek 54,3%-át elérve, és a kárkifizetések 50,1%-át is magáénak tudva. A vizsgált évben a díjtámogatott biztosítások összes díjbevétele 4,1 milliárd forinttal csökkent, ami 15,1%-os visszaesést jelent. Ezen túl a kiegészítő biztosítások bevétele is 127,9 millió forinttal csökkent az előző évhez képest. A kárhányadok 2024-ben a bázisévhez viszonyítva a díjtámogatott növénybiztosítások esetén, a "B" típus kivételével, minden kategóriában alacsonyabb értékeket mutattak. Az átlagos kárhányad a díjtámogatott növénybiztosításoknál 24,8%-ra csökkent, míg a kiegészítő biztosítások figyelembevételével ez a szám 34,3%-ra esett vissza. A biztosítottak számában 2024-ben az "A" típus esetében 1,1%-os, a "C" típusnál 0,6%-os csökkenés tapasztalható, míg a "B" típusnál 2,9%-os növekedés volt megfigyelhető. A piaci trendek alakulása tehát vegyes képet mutat, amely további elemzésekre és figyelmet igényel.
A díjtámogatott biztosítást választó ügyfelek száma (29 468 fő) 0,4%-kal csökkent a 2023-as évhez viszonyítva. A "B" típusú biztosítás esetében, bár a biztosítottak létszáma emelkedett, a biztosított terület 12,3%-kal, míg a díjbefizetések 8,7%-kal csökkentek. Ezzel szemben a kárkifizetések figyelemre méltó módon 62,4%-kal nőttek az előző évhez képest. A mezőgazdasági termelők egyre inkább felismerik, hogy a biztosítás nélkül végzett termelés komoly kockázatokat rejt magában. Bár léteznek alternatív védelmi módszerek, mint például a jégháló a jég, az öntözés az aszály, és különböző fagyvédelmi megoldások, ezek általában jelentős anyagi befektetést igényelnek, és nem minden gazda számára elérhetők. Ennek következtében sokan a biztosítókhoz fordulnak, hogy csökkentsék az esetleges jövedelemkiesést és az abból adódó károkat.
A szerződések megkötésekor a biztosítók gyakran csomagbiztosításokat kínálnak, ami átfedéseket eredményez az A, B és C típusú díjtámogatott biztosítások, valamint a kiegészítő biztosítások között. Ez a gyakorlat a szerződések és a biztosítottak számának növekedését vonhatja maga után. A gazdálkodók számára kifejezetten előnyös lehet a kiegészítő biztosítás megkötése, hiszen ezáltal szélesebb körű biztosítási védelemhez jutnak, és lehetőségük nyílik arra, hogy magasabb összegű kártérítést kapjanak. Ezen felül olyan esetekben is jogosultak lehetnek kártérítésre, amikor az alapbiztosítás keretein belül erre nem lenne lehetőségük.
Az állatbiztosítások közül 2024-ben továbbra is az elemi károkra kötöttek legtöbben (1067) biztosítást, így 356,1 millió forint folyt be, amelyből 42 millió forint került vissza a termelőkhöz kárfizetésként. A betegség- és balesetbiztosítások kárhányada 124,2%-ot tett ki, ez a kárnem volt a legjelentősebb az állatbiztosítások közül befizetések és kifizetések esetén is. Az egyéb járványos megbetegedésekre nem történt kárfizetés 2024-ben.
A 2024-es évben a vagyon- és felelősségbiztosítások terén a mezőgazdasági vagyonbiztosítások továbbra is a középpontban álltak, hasonlóan az előző évek trendjeihez. A befolyt díjak összértéke 2,9 milliárd forintra rúgott, ami 2,7%-os csökkenést jelent az előző évhez viszonyítva. A biztosítók összesen 402,8 millió forint kártérítést fizettek ki a termelőknek, ami azt jelzi, hogy a kárhányad 2023-hoz képest 14%-ra csökkent. A mezőgazdaságban egyre több beruházás valósul meg, amelynek értéke megérdemli a megfelelő védelmet. A gazdák is egyre inkább felismerik ezt, hiszen a mezőgazdasági vagyonbiztosítások terén növekedést tapasztalhattunk. Az idei év legfontosabb káreseményei a viharok, a jég és az aszálykárok voltak. Ennek következtében a legtöbb kárhányad csökkent, kivéve a jég-, tűz-, állat- és a díjtámogatott "B" típusú biztosításokat, amelyeknél más tendencia figyelhető meg. A jégkármérséklő rendszer továbbra is kulcsszerepet játszott a jégkárok mérséklésében, hozzájárulva a mezőgazdasági termelők védelméhez.
A termelők számára 2021-től az állam egy innovatív megoldást kínál a jövedelemingadozások csökkentésére és a jövedelmek stabilizálására: a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert (MKBR). Ez a rendszer minden mezőgazdasági ágazat kockázatait képes kezelni, és egy átfogó kockázatkezelési eszközként működik, amely a biztosítás és a támogatás elemeit ötvözi. A hagyományos megoldásokkal ellentétben az MKBR nem csupán az időjárás által okozott károkat fedezi, hanem pénzügyi védelmet nyújt a termelési, gazdasági és piaci kockázatokkal szemben is, ezzel segítve a gazdaságok jövedelmezőségének megőrzését. Az elmúlt időszakban az állattenyésztési, növénytermesztési és kertészeti ágazatban tevékenykedő termelők számára lehetőség nyílt arra, hogy védelmet nyújtsanak gazdaságuk számára, a piaci zavarok (például kereskedelmi korlátozások), áringadozások (mint az inputköltségek emelkedése) és a gondos munkavégzés ellenére bekövetkező természeti csapások vagy pandémiák okozta veszteségek ellen. Az MKBR tehát egy olyan biztonsági hálót kínál, amely segíti a mezőgazdasági termelőket a kiszámíthatatlan helyzetek kezelésében.
A krízisbiztosítási rendszerbe való belépés önkéntes alapon történik, és a termelők saját öngondoskodására épít. Azok a gazdálkodók, akik csatlakozni kívánnak, három évre kötelezik el magukat, és ezen időszak alatt évente hozzájárulást kell fizetniük a krízisbiztosítási alapba. A hozzájárulás mértéke a mezőgazdasági termelő által művelt földterület nagyságán, valamint az átlagos állatállományon alapul. Az MKBR tagjai rendszeresen kötelesek gazdasági és pénzügyi adatokat benyújtani, amelyek a referenciaidőszakra és a jelen évre vonatkoznak, hogy pontos képet nyújtsanak a gazdaságuk mezőgazdasági jövedelméről.
Ha a termelő mezőgazdasági tevékenységéből származó tárgyévi jövedelme a referenciaidőszak jövedelméhez képest - a termelőnek nem felróható okból - 30%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor a krízisbiztosítási rendszeren keresztül a kölcsönös kockázatkezelési alap kedvezményezettje lesz. Vagyis a kockázatkezelési alapból a termelő krízisbiztosítási kompenzációra tarthat igényt. A kompenzációs összeg maximuma a jövedelemkiesés 69,9%-a, minimuma a hozzájárulás összegének 120%-a. A biztosításokkal ellentétben az MKBR-ben a kompenzáció megállapításának nem része a tényleges kár felmérése, hiszen a termelők jövedelemcsökkenését a szolgáltatott adatokból határozzák meg. A kárfelmérés helyett a Magyar Államkincstár rendszeres ellenőrzést folytat le a csatlakozott termelőknél az adatok valódiságának biztosítása céljából. Az induló évben (2021-ben) 136 mezőgazdasági vállalkozás csatlakozott - vállalva a krízisbiztosítási feltételeket -, és felelt meg a sok ellenőrzési szempontnak, 2024-ben 208 termelő volt jogosult kompenzációra (a vizsgált évben belépők száma 19 volt).
