Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) új, izgalmas agrárgazdasági kutatásba kezd, amelyet a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat támogat. Ez a kezdeményezés célja, hogy mélyebb megértést nyerjünk a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok és azok gazdasá

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) új, izgalmas agrárgazdasági kutatásba kezd a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat támogatásával. Ez a kezdeményezés most először nyújt lehetőséget arra, hogy országos, reprezentatív adatok alapján felmérjék az ökológiai gazdálkodás jövedelmezőségét. A kutatásban részt vevő gazdák, akik önként vállalkoznak adataik megosztására, értékes visszajelzést kaphatnak saját gazdasági működésükről. Ez az elemzés segíthet a gazdák számára abban, hogy jobban megértsék gazdaságuk teljesítményét, azonosítsák erősségeiket, valamint a fejlesztendő területeket. Az ágazati adatokkal való összehasonlítás révén a résztvevők pontosabb képet kaphatnak saját helyzetükről és a jövőbeli lehetőségeikről.

Az intézet szerint a hiánypótló kutatás rendkívül értékes iránymutatásokat nyújthat azoknak a gazdáknak, akik az ökológiai növénytermesztés vagy állattartás irányába szeretnének elmozdulni a jövőben.

A mezőgazdasági vállalkozások nem csupán élelmiszer- és takarmánytermelést végeznek, hanem szoros kapcsolatban állnak természeti erőforrásainkkal, és jelentős hatással vannak környezetünkre is. Fontos tehát, hogy milyen módon végzik tevékenységüket: együttműködnek a természettel, vagy éppen ellenkezőleg, kemikáliákkal terhelik azt. A mezőgazdasági szektor, hasonlóan más ágazatokhoz, költségekkel és jövedelemtermelő képességgel bír. A fenntarthatóság kulcsa abban rejlik, hogy a vállalkozások képesek legyenek biztosítani a dolgozók számára a szükséges jövedelmet, így egyensúlyt teremtve a gazdasági és környezeti szempontok között.

A mezőgazdasági termelés ágazati szintű költség-haszon elemzése régóta kutatások és elemzések tárgya. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) egy reprezentatív, - több mint kétezer mezőgazdasági termelőből álló - mintán, az úgynevezett tesztüzemi hálózaton keresztül, évről évre vizsgálja és publikálja a magyar árutermelő mezőgazdasági vállalkozások ágazati költség-haszon elemzését, a vállalkozások önkéntesen rendelkezésre bocsátott költség- és jövedelemadatai alapján. Ezek az adatok fontos iránymutatók az agrárszakpolitikai intézkedések tervezéséhez és hatásaik nyomon követéséhez. Bár az AKI tesztüzemi hálózatában szerepelnek olyan gazdaságok, amelyek részben vagy egészben ökológiai termelésre álltak át, az adatok erre a gazdálkodási formára nézve nem reprezentatívak.

Az AKI tesztüzemi rendszerének adatai alapján a búza termelési költségei 2022-ben hektáronként átlagosan 321 ezer forintra rúgtak. E költségek legnagyobb részét, a teljes összeg 54%-át, a tápanyagutánpótlás és a gépi munka tette ki. Fontos azonban megjegyezni, hogy ökológiai gazdálkodás esetén ezek az információk nem, vagy csak korlátozott mértékben alkalmazhatóak, hiszen az ökológiai termelés során az inputanyagok felhasználása jelentősen eltér a hagyományos módszerektől.

Az EU "Termőföldtől az Asztalig" stratégiája azt tűzte ki célul, hogy 2030-ig az Unió mezőgazdasági területeinek 25%-án ökológiai gazdálkodás fog folyni. A hazai Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai terve szerint pedig 2027-ig a magyar agrárterületek 10%-án fogunk ökológiai gazdálkodási rendszerben termelni. Jelenleg a hazai mezőgazdasági területek 6,3%-a áll ökológiai művelés alatt. Az öko minősítéssel is rendelkező, de mellette nem öko módon is gazdálkodó üzemek összterülete ugyanakkor a hazai mezőgazdasági területek 12,5%-át fedi le. A 2027-re ütemezett 10%-os átállási cél tehát már azzal is elérhető lenne, ha a részben átállt üzemek kiterjesztenék ökogazdálkodási tevékenységüket. A növekedéshez azonban elengedhetetlen, hogy a termelők meggyőződhessenek az ökológiai művelés gazdasági versenyképességéről, minél több termelési ágazat vonatkozásában.

Sokan hajlamosak azt feltételezni, hogy az ökológiai gazdálkodás egy kiterjedt, így nem igazán produktív rendszer, azonban a valóságos üzemi adatok más képet festenek. Megdöbbentően sok olyan gazdaság létezik, amelyik ökológiai tevékenységet folytat, és emellett magas termelékenységet is elér. A 2020-as Agrárcenzus adatai alapján például a szabadföldi zöldségtermesztő üzemek körülbelül 25%-a foglalkozik ökológiai termeléssel a területeik egy részén vagy akár teljes egészében. Ráadásul a szarvasmarhák körében is figyelemre méltó, hogy minden negyedik állat öko minősítéssel rendelkező gazdaságban él. Az Agrárcenzus 2020-as adatai azt is megmutatták, hogy míg a nem ökológiai gazdaságok átlagos mérete 18,2 hektár, addig az ökológiai gazdálkodásban részt vevő üzemek átlagosan 167,9 hektárt művelnek. Ez a jelentős méretbeli eltérés komoly hatással lehet a gazdaságosságra is.

"A most elinduló agrárgazdasági kutatásunk célja nem csupán egy adott mezőgazdasági üzem jövedelmezőségének mérése, hanem a különböző ágazatok, például a gabonatermesztés, zöldségtermesztés és állattenyésztés ökológiai gazdálkodás keretein belüli jövedelmezőségének alapos vizsgálata is. A széles körű és reprezentatív felmérés révén egyrészt a résztvevő gazdaságoknak kívánunk támogatást nyújtani azzal, hogy lehetőségük nyílik teljesítményük összehasonlítására az országos átlaggal. Másrészt az ökológiai gazdálkodás iránt érdeklődő termelők számára értékes útmutatást tudunk adni a várható költség- és jövedelemarányokkal kapcsolatban, különösen az ökológiai átállás esetén." - mondta el Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője a kutatás céljairól.

"A gazdálkodók számára elérhető eredmények a szakpolitikai döntéshozók számára is jelentős értéket képviselnek, mivel a jövőálló mezőgazdaságnak nem csupán környezeti és társadalmi szempontból kell fenntarthatónak lennie, hanem gazdaságilag is versenyképesnek. Az ökológiai szektor teljesítményének összehasonlítása a hazai agrárium más ágazataival nélkülözhetetlen információkat nyújt a döntéshozók számára" - emelte ki a szakértő.

Az adatgyűjtést a kutatók úgy alakították ki, hogy minél kisebb terhet jelentsen a bekapcsolódó gazdaságok számára. A kutatás az Agrárközgazdasági Intézet szakmai javaslatai és a KSH szakértőinek segítségével létrehozott reprezentatív mintán alapul. A kiválasztott gazdálkodók november folyamán levélben vagy elektronikusan kapnak megkeresést az ÖMKi-től - közölték.