Infláció - Magyar gazdaság 2:0 Az infláció, mint gazdasági jelenség, egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, különösen a magyar gazdaság kontextusában. A számok és statisztikák tükrében úgy tűnik, hogy a gazdaságunk egyelőre nem találja a helyes irá

Az idei év kezdetén a magyar gazdaság nem éppen a legjobb formáját mutatta, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal zsinórban a második hónapban mért áremelkedése jóval túlszárnyalta a piaci várakozásokat. Februárban a fogyasztói árak éves növekedése, a prognózisokkal ellentétben, nem csökkent, hanem a januári 5,5%-ról 5,6%-ra emelkedett.

Nagy Márton gazdasági miniszter szavai alapján már sejteni lehetett, hogy a dezinfláció ütemes visszatérésére nem érdemes túlzottan számítani. Azonban a drágulás fokozódása meglepetésként érte a szakértőket. Az infláció növekedését elsősorban az élelmiszerek és a szolgáltatások ára idézte elő, bár a februárban tapasztalt üzemanyagár-csökkenés némileg tompította ezt a tendenciát.

SEQ ábra \* ARABIC 1. ábra: Az inflációs kosár összetevői, Forrás: VIG AM

Érkezik az árrésszabályozás!

Az élelmiszerárak és a szolgáltatások vártnál jelentősebb növekedése komoly problémát jelent, hiszen a magyar inflációs kosár több mint felét ezek a termékek teszik ki, így a februári áremelkedés körülbelül 80%-át ezek indokolják. A kormány már jóval a statisztika nyilvánosságra hozatala előtt aggodalmát fejezte ki e kényes témával kapcsolatban, és nemrégiben döntést hozott az alapvető élelmiszerek egy csoportjára vonatkozó árrés szabályozásáról. Ennek értelmében március közepétől május végéig 30 alapvető élelmiszer fogyasztói ára nem haladhatja meg a beszerzési ár 10%-nál nagyobb mértékű emelkedését.

Segíthet az infláción a kormány ismételt beavatkozása?

Magyarországon a közvetlen árrés szabályozásra eddig csupán a szocializmus időszakában volt példa, amikor az árakat is központilag határozták meg. Ez a megközelítés rövid távon mesterségesen alacsonyan tudta tartani az inflációt, ám ennek ára a túlkereslet és az áruhiány lett. Az így elfojtott infláció végül elszabadult, komoly gazdasági következményekkel járva. Viszont ha a szabályozás célzott és ideiglenes, nem örök időkre szól, és más intézkedésekkel – mint például támogatásokkal vagy adókedvezményekkel – párhuzamosan valósul meg, akkor kedvező hatásokat is hozhat. Ellenkező esetben viszont csupán egy újabb átmeneti megoldásról van szó, amely hosszú távon súlyosabb problémákhoz vezethet.

Az intézkedés hatásainak számszerűsítése rendkívül bonyolult feladat. Jelenleg a piaci elemzők az idei évre 5 és 5,5% közötti átlagos inflációval számolnak, amelyet a szabályozás rövid távon mérsékelhet, de elképzelhető, hogy ennek éppen az ellenkezője is bekövetkezik. Az azonban biztos, hogy ha az inflációs trendek emelkednek, az szigorúbb jegybanki politikát követelhet meg a jövőben, ami kedvezőtlenül hathat a már amúgy is gyenge magyar gazdasági növekedésre.

Milyen következményekkel járhat mindez a megtakarításainkra nézve?

Az inflációs ütem emelkedésével a pénzpiaci alapok és az inflációt követő befektetési formák egyre inkább figyelemre méltóvá válhatnak. Ezek a megoldások, tapasztalatok szerint, különösen kihívásokkal teli időszakokban stabilitást és biztonságot nyújtanak a befektetők számára, ráadásul képesek pozitív reálkamatot is biztosítani.